| 1. | Átány falu (Heves vm.) belterülete 1864-ben. A fehér területek közlekedő utak és lakótelkek, a vonalkázott területek a szálláskertek. (Fél Edit–Hofer Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 34. 2. ábra.) |
16
|
| 2. | Szeremle (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) határának falutáji területe 1819/1820-ban. (Bárth János: A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén. Ethn. LXXXVI. 1975: 248. 4. kép.) |
26
|
| 3. | Szalagtelkes útmenti falu. Öttevény (Győr-Sopron m.). (Korompay György: A magyar falu településtörténete és településfajtái. Magyar Építőművészet III. 1954: 190 nyomán.) |
39
|
| 4. | Szilvágy község (Zala vm.) belterülete 1854-ben. (Zala Megyei Levéltár U. 418. térképe és Szilvágy 1854. évi birtokkönyve alapján tervezte: Bárth János.) |
41 |
| 5. | Debrecen (Hajdú vm.) városvédő árkai és kapui 1750-ben. (Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete. Debrecen, 1972: 2. sz. rajz nyomán.) |
46
|
| 6. | Csíkszentlélek (v. Csík m.) egymástól távol fekvő tízesei. (Duka János: Csíkszentlélek tízeseiről. Népism. Dolg. 1978: 186 nyomán.) |
55
|
| 7. | „Baromudvaros” elrendezésű hegyitanya Székelyvarságon (v. Udvarhely m.): 1. lakóház; 2. csűr; 3. fáskamra; 4. „sütőház”, „kicsi nyári ház”; 5. árnyékszék. (Varság melléke 495. Pál Katona Gizella „bennevalója”. Varság–Hargita 1993. évi mérése és jegyzetei alapján a helyszínrajzokat tervezte: Bárth János.) |
62
|
| 8. | Őriszentpéter (Vas vm.) szerei 1859-ben. (Tóth János: Az Őrségek népi építészete. Budapest, 1975: 16. 11. ábra nyomán.) |
75
|
| 9. | Lajosmizse (Bács-Kiskun m.), Alsóbene 625. sz. Németh-tanya (ma tanyamúzeum) helyszínrajza: 1. lakóház búzás kamrával; 2. nyári konyha, kiskonyha; 3. pince; 4. kukoricagóré kocsiszínnel; 5. istálló; 6. szerszámoskamra, tyúkól, disznóólak; 7. nyári jászol; 8. gémeskút; 9. közlekedő tér, udvar; 10. akácerdő; 11. gyümölcsös; 12. akácos; 13. kerített legelő, telek; 14. rakodó terület, szérűskert; 15. trágyarakás, ganédomb; 16. szalmakazal; 17. szénaboglya; 18. nádkúp; 19. kukoricaszárkúp, szárkúp. (Bárth János: Tanyai település és építkezés Lajosmizsén. In: Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. 1974: 104.) |
81
|
| 10. | A vertfal készítésének kétféle módja. Tervezte: Sabján Tibor. |
107
|
| 11. | A vázszerkezetű és boronafalak típusai: 1. talpas vázszerkezet sövény kitöltéssel; 2. karóközös sárfal; 3. zsilipelt falszerkezet; 4. zsilipelt boronafal; 5. boronafal; 6. cölöpvázas sövényfal. (Tervezte: Sabján Tibor.) |
111
|
| 12. | A födémek szerkezeti változatai: 1. deszkás födém; 2. nádfödém; 3. sárléces födém; 4. szalmapólyás födém; 5. gerendafödém; 6. borított deszkafödém. (Tervezte: Sabján Tibor.) |
123
|
| 13. | Tetőszerkezet-megoldások a magyar nyelvterületen: 1. üres fedélszék; 2. torokgerendás fedélszék; 3. kétállószékes tető; 4. szelemenes tető hosszúágassal; 5. ollólábas-szelemenes tető; 6. állványos, jármos tetőszerkezet. (Tervezte: Sabján Tibor.) |
125
|
| 14. | Tetőforma-változatok a magyar nyelvterületen: 1. nyeregtető; 2. kontyos, farazatos tető; 3. sátortető; 4. kis csonkakontyos tető; 5. féltető; 6. csonkakontyos tető; 7. vízvetős tető; 8. füstlyukas tető; 9. bukós tető. (Tervezte: Sabján Tibor.) |
130
|
| 15. | Egyhelyiséges talpasház rekonstrukciója szájhagyomány alapján a 19. század közepéről, Szennáról (Somogy vm.). (Gönyey Sándor gyűjtése, 1942. Néprajzi Múzeum, Budapest EA 5410: 133.) |
141
|
| 16. | Kéthelyiséges, egybejáratú, földfalú ház, épült 1912-ben, Gyeke (Szolnok-Doboka vm.): 1. ház; 2. konyha; 5. tornác. (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 210. a ábra.) |
143
|
| 17. | A kászoni ház (v. Csík m.) alaprajzi fejlődésének legegyszerűbb változata nyitott eresszel: 1. ház; 6. eresz. (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 91. a ábra.) |
144
|
| 18. | L alakú, ún. hajlított ház alaprajza, Baglad (Zala m.): 1. szoba; 2. konyha; 3. kamra; 4. istálló; 5. tornác; 8. ól. (Bíró Friderika felmérése [1973] nyomán. Néprajzi Múzeum, Budapest EA 12071.) |
146
|
| 19. | Kettős konyhájú, elő- és oldaltornácos talpasház 1843-ból, Csökölyből (Somogy m.): 1. szoba; 2. konyha; 3. kamra; 5. tornác. (Hortobágyi Éva felmérése [1972] nyomán, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–A 166.) |
147
|
| 20. | Kétszobás, központi bejáratú, oldaltornácos ház. Zengővárkony (Baranya m.). Épült 1858-ban, berendezése 1943. évi állapotot tükröz. 1. szoba; 2. konyha; 3. kamra; 4. istálló; 5. tornác; 7. szín; 8. sertésól. (Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház. A JPMÉ XXIX. 1984: 214. 4. kép.) |
150
|
| 21. | Kerített ház alaprajza, Szalafő (Zala m.): 1. füstösház (szoba); 3. kamra; 4. istálló; 5. tornác; 7. pajta; 8. sertésólak. (Az épületet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba telepítették át.) (Heincz Péter felmérése [1969], Komjáthy Attila terve [1974]. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–E 5.) |
152
|
| 22. | Széles oromzatú, talpas boronaház Bagladról (Zala m.) a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban: 1. szoba; 2. konyha; 3. kamra; 4. istálló; 5. tornác; 7. pajta. (Felmérte és a kiviteli tervet készítette: Bálint János. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–E 20.) |
154
|
| 23. | Késő középkori alföldi lakóház rekonstrukciója. A szobában kályhás kemence, a konyha fölött szabadkémény. (Sabján Tibor munkája.) |
156
|
| 24. | Nyeregkemencék formai változatai: 1. Szőny (Komárom m.); 2. Bélaudvarnok (v. Nyitra m.); 3. Dég (Fejér m.). (Sabján Tibor: Népi cserépkályhák. Budapest, 1991: 31; Horváth, Stanislav: Charakteristika žudových zamestnami a stavi-težstva v oblasti Bielych Karpát a Ponitria ako podklad pre výber a zariadenie objektov v Múzeu slovenskej dediny. Zborník Slovenského Narodného Múzea LXXX. Ethnografia 27. 1986: 152. 25; Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban. In: Balassa Iván–Ujváry Zoltán [szerk.]: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. HBMK 39. Debrecen, 1982: 147. 12. ábra után. Sabján Tibor összeállítása.) |
159
|
| 25. | Kívülfűtős alföldi kemencék formai változatai: 1. Mezőberény (Békés m.); 2. Biharnagybajom (Hajdú-Bihar m.); 3. Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár m.); 4. Hódmezővásárhely (Csongrád m.); 5. Bácsbokod (Bács-Kiskun m.); 6. Szeremle (Bács-Kiskun m.); 7. Temerin (v. Bács-Bodrog m.); 8–9. Sükösd (Bács-Kiskun m.); 10. Dunapataj (Bács-Kiskun m.); 11. Hódmezővásárhely (Csongrád m.); 12. Haraszti (v. Verőce m.). (Sabján Tibor: Kívülfűtős kemencék a Nagyalföldön. In: Novák László–Selmeczi László [szerk.]: Építészet az Alföldön I. Nagykőrös, 1989: 211–222. 4. kép; Sabján Tibor: A búbos kemence. Budapest, 1988. ábrái nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
160
|
| 26. | Belülfűtős, kürtős kemencék változatai: 1. Füzér (Borsod-Abaúj-Zemplén m.); 2. Semjén (Borsod-Abaúj-Zemplén m.); 3. Kisgyőr (Borsod-Abaúj-Zemplén m.); 4. Magyarkékes (v. Szatmár m.); 5–6. Palócföld. (Ébner Sándor: Régi tűzhelyek Borsod, Abaúj, Zemplén, Bereg, Szatmár megyében. NÉ XXIII. 1931: 13. III. tábla 5–6; Istvánffy Gyula: A palócok lakóháza és berendezése. NÉ XII. 1911/1: 4. 3. ábra nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
162
|
| 27. | Cserépkályhák formai változatai: 1. Decs (Tolna m.); 2. Törökkoppány (Somogy m.); 3. Szokolya (Pest m.); 4. Kisrákos (Vas m.); 5. Fertőhomok (Győr-Sopron m.); 6. Szentbékkálla (Veszprém m.). (Sabján Tibor: Népi cserépkályhák. Budapest, 1991 nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
163
|
| 28. | Konyhai kemencék formai változatai: 1. Bakonygyepes (Veszprém m.); 2. Bogdása (Baranya m.); 3. Kadarkút (Somogy m.); 4. Szalafő (Vas m.). (Szász János–Szigetvári János: Népi építészetünk nyomában. Budapest, 1976: 170. 109. ábra, 175. 114. ábra; Ébner Sándor: Adatok a Zselicség tárgyi néprajzához. NÉ XXIII. 1931: 89–110. nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
164
|
| 29. | Különféle formájú, szabadban lévő kemencék: 1. Jánoshalma (Bács-Kiskun m.); 2. Karcag (Szolnok m.); 3. Kunmadaras (Szolnok m.). (Sabján Tibor: A búbos kemence. Budapest, 1988: 38–39. nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
165
|
| 30. | Takaréktűzhelyek formai változatai: 1. Dombó (v. Kis-Küküllő m.); 2. Csököly (Somogy m.); 3. Rábcakapi (Győr-Sopron m.); 4. Bogdása (Baranya m.). (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 150/b. ábra; Sabján Tibor: Takaréktűzhelyek bontási tapasztalatai. Ház és Ember 9. 1994. 121. 7. kép; Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–N 26461. lelt. számú fotó; Szász János–Szigetvári János: Népi építészetünk hagyományai. Budapest, 1976: 176. 115. ábra nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
166
|
| 31. | Különböző megoldású kandallók: 1. Siklód (v. Udvarhely m.); 2. Gyimesi szoros; 3. Impér/ Kászonimpér (v. Csík m.); 4. Nagykend (v. Kis-Küküllő m.). (A magyarság néprajza I. H. n., 1941: 196, 197; Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 213, 151. nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
168
|
| 32. | Padlástérbe épített szikrafogók: 1. Nagydoba (v. Szilágy m.); 2. Kide (v. Kolozs m.). (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 38, 294. nyomán összeállította: Sabján Tibor.) |
170
|
| 33. | Szabadkémény szerkezete alföldi házon. (Sabján Tibor rajza.) |
171
|
| 34. | Tisztaszoba faragott betétes ajtaja a 19. század első feléből. Hidas (Baranya m.). (Zentai Tünde fotója nyomán.) |
173
|
| 35. | Makkos fazár az 1678-ban épült kászonimpéri ház (v. Csík m.) ereszének ajtaján. (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 202. j. ábra.) |
174
|
| 36. | Lakóház vasráccsal ellátott, keretes ablaka. Jászárokszállás (Szolnok m.). (Konradek László felmérése [1975] nyomán. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–E 135.) |
176
|
| 37. | Díszesen faragott kisajtók, verécék. Püspökladány (Hajdú-Bihar m.). (Dorogi Márton: Püspökladányi ácsmunkák, díszítések, cirádák. Püspökladány, 1985: 55. nyomán.) |
177
|
| 38. | Pajta szerkezeti rajza. Letenye (Zala m.). (Sabján Tibor rajza.) |
196
|
| 39. | Szántalpas, vesszőfonású hombár. Mohács (Baranya m.). (Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984: 143. 56. kép nyomán.) |
201
|
| 40. | Boronafallal épült földszintes kástu. Őrség (Vas m.). (Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943: 223. 176. ábra nyomán.) |
203
|
| 41. | Mezővárosi pince a 15. századból. Vác (Pest m.). (Miklós Zsuzsa: Leletmentés a középkori Vác területén. Váci Könyvek 5. 1991: 59. 6. tábla.) |
206
|
| 42. | Vájt lyukpincék kváderköves homlokfallal. Dunaszekcső (Baranya m.). (Kecskés Péter: Présházak és pincék a Dél-Dunántúlon. Ház és Ember 8. 1992: 195. 40. kép nyomán.) |
208
|
| 43. | Mélypincés présházas lakóház felmérése, Hejce (Borsod-Abaúj-Zemplén m.): 1. szoba; 2. konyha; 4. istálló; 7. szín. (Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In: Cseri Miklós–Balassa M. Iván–Viga Gyula [szerk.]: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Miskolc–Szentendre, 1989: 24. kép nyomán.) |
209
|
| 44. | Borona- és sövényfalú présházpince alaprajza. Segesd (Somogy m.). (Sási János felmérése [1979]. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–A 1251.) |
210 |
| 45. | Présházas lyukpince, épült 1875-ben. Hegyszentmárton (Baranya m.). (Kecskés Péter: Présházak és pincék a Dél-Dunántúlon. Ház és Ember 8. 1992: 189. 26. kép nyomán.) |
211
|
| 46. | Osztatlan szőlőhegyi és szőlőskerti építmények: 1. hajlék, Kőszeg-Pogányi hegy (Vas m.) (Bálint János felmérése, 1978. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–A 125.); 2. kunyhó, Bazsi-Kökényesi hegy (Zala m.) (Barga Mária felmérése, 1977. Néprajzi Múzeum, Budapest EA 7392.); 3. tanya, Szekszárd-Csötönyi hegy (Tolna m.) (Andrásfalvy Bertalan: Népi építkezés a sárközi szőlőhegyen. A JPMÉ 1964: 154 nyomán.) 4. szőlőspajta, Püspökladány (Hajdú-Bihar m.) (Vargha László felmérése, 1938. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉGY 1396). |
212
|
| 47. | Gémeskutak: 1. Őrség (Vas m.) (Bíró Friderika: Az Őrség ház- és lakáskultúrája. Szombathely, 1975: 72. rajz nyomán); 2. Tarpa (Szabolcs-Szatmár m.) (Gilyén Nándor–Mendele Ferenc–Tóth János: A Felső-Tiszavidék népi építészete. Budapest, 1975: 105. 182. ábra nyomán.) |
219
|
| 48. | Kerekeskutak: 1. Döbörhegy (Őrség, Vas m.) (Tóth János: Az Őrségek népi építészete. Budapest, 1975: 84. 125. ábra); 2. Feked (Baranya m.) (Szász János–Szigetvári János: Népi építészetünk nyomában. Budapest, 1976: 99. 41. ábra után.) |
220
|
| 49. | Szakrális építmények: 1. bővítendő református sövénytemplom rajza 1784-ből, Kisdobrony (Bereg vm.); 2. az előbbi helyére építendő templom rajza 1784-ből, Kisdobrony (Bereg vm.); 3. lebontandó régi fatemplom rajza 1779-ből, Cso-monya (Bereg vm.) (Domanovszky György: Magyarország egyházi faépítészete. Bereg megye. Budapest, 1956: 2., 4., 7. ábra); 4. Harangtorony Vámos-atyáról (Szabolcs-Szatmár m.) (Bálint János: A nemesborzovai harangtorony. Ház és Ember 2. 1984: 84. 9. ábra); 5. római katolikus fatemplom rajza, Zala-cséb (Zala vm.) (Rómer Flóris: Még egypár szó honi fatemplomainkról. AÉ 1871: 5. 2. ábra.) |
225
|
| 50. | Közösségi épületek: 1. római katolikus plébánia a 18. századból, Bakonykoppány (Veszprém m.) (Csajbók Csaba felmérése, 1983. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–A 2243); 2. új iskola tervrajza 1823-ból, Versend (Baranya vm.) (Mészáros István: Régi falusi iskolaépületek. Élet és Tudomány 1981: 10. sz. 306); 3. református iskola, Balatonszepezd (Veszprém m.) (Szalai András felmérése, 1978. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–A 1101. nyomán.) |
234
|
| 51. | Közösségi épületek: 1. 1820 körül épült csőszház, Püspökladány-Nagy Gyigye-ri kert (Hajdú-Bihar m.) (Vargha László felmérése, 1942. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉGY 4252); 2. „Harcsás-ház” kocsma, Kapold Imre felmérési rajza a 18. századból, Hódmezővásárhely (Csongrád vm.): a) szoba b) konyha c) borkamra d) kamra (Országos Levéltár T 20. A Károlyi család levéltárának tervrajzai 45. nyomán); 3. „Cigányház” kocsma, Csongrád (Csongrád vm.): a) szoba b) konyha c) lejárat a szoba alatti pincéhez (Országos Levéltár T 20. A Károlyi család levéltárának tervrajzai 23. nyomán); 4. „Hajnal” kocsma, Hódmezővásárhely (Csongrád vm.): a) kamra b) szoba c) konyha d) lépcsőlejárat a szoba alatti pincéhez. (Országos Levéltár T 20. A Károlyi család levéltárának tervrajzai 46. nyomán.) |
242
|
| 52. | „Kaparás” fogadó 18. századi felmérési rajzon, Csongrád (Csongrád vm.): a) vendégszoba b) konyha c) fogadós szobája d) kamra e) pincelejárat f) kocsiállás g) istálló h) árnyékszék i) kút. (Országos Levéltár T 20. Károlyi család levéltárának tervrajzai 22.) |
243
|
| 53. | Közösségi épületek: 1. kocsma felmérési rajza a Fehérvári őrkanonokság vadépusztai birtokán (Somogy vm.) 1774-ből (Vertics Ferenc rajza – Országos Levéltár T 1. Delineationes aedilium 1. téka fasc. 1. n. 9/11); 2. kocsma a Custodiatus birtokán, Nagydobszán (Somogy vm.) (ugyanott); 3. „zsidóház” bolttal a Custodiatus birtokán, Nagydobszán (ugyanott); 4. haszonbérlő ház tervrajza a Kegyesrend birtokán, Őszödön (Somogy vm.), 1855-ben (Somogy Megyei Levéltár XI. 609. A Mernyei uradalom levéltára 58. d. Inventaria 1839–1891); 5. falusi üzlet Alsócsernátonban (v. Háromszék m.) a 19. század közepéről. (Háromszéki műemlék-felmérések. A sepsiszentgyörgyi Köpeczi Sebestyén Műemlékvédő Társaság és az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása 1990. Katalógus 19. 1. nyomán.) |
245
|
| 54. | Fogadó (korábban postaállomás) a 19. század közepén. Jászárokszállás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.). (Sabján Tibor rekonstrukciós rajza. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–E 279.) |
248
|
| 55. | Vakolatdísz lakóház oromzatán. Mikófalva (Heves m.). (Ébner Sándor 1931-es felvétele nyomán. Néprajzi Múzeum, Budapest EA–F 63 857.) |
262
|
| 56. | Virágmintás vakolatdísz lakóház oromzatán. Köpec (Háromszék vm.). (Huszka József: A székely ház. Budapest, 1895: 74. ábra nyomán.) |
263
|
| 57. | Sertésól vésett díszítése évszámmal. Fadd (Tolna m.). (Herbert József felmérése [1978] nyomán. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre MNÉA–E 140.) |
264 |
| 58. | Kályháskemencés lakóház a 17. századból. Sarvaly (Veszprém vm.). (Holl, Imre–Parádi, Nándor: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Budapest, 1982: 24–32. nyomán.) |
269
|
| 59. | Lakóház Szentgálon (Veszprém m.), épült 1739-ben. (Vajkai Aurél: Balatonfelvidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból. Ethn. LXVIII. 1957: 96. nyomán.) |
270
|
| 60. | Uradalmi épületek rajzai 1774-ből Somogy vármegyéből: 1. Gölle, mészárosház tömésfallal; 2. Attala, hajdúház; 3. Mernye, árendásház bolttal; 4. sövényfallal épült mészárosház Mernyén. (H. Csukás Györgyi: A Mernyei uradalom épületei a 18–19. században. In: Cseri Miklós–L. Imre Mária [szerk.]: Dél-Dunántúl népi építészete. Szentendre–Pécs, 1991: 153. 2/a. kép, 158. 6. kép, 159. 7. kép nyomán.) |
271
|
| 61. | Uradalmi épületek tervei a csallóközi Illésházára és Szentmihályra 1776-ból és 1777-ből. (Vajkai Aurél: Balaton-felvidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból. Ethn. LXVIII. 1957: 92. nyomán.) |
273
|
| 62. | Szeged város szállási házának nézete és alaprajza 1812-ből. (Juhász Antal: Adatok a XVIII–XIX. századi alföldi ház kéményéhez és konyhai tüzelőberendezéséhez. In: Novák László–Selmeczi László [szerk.]: Építészet az Alföldön I. Nagykőrös, 1989: 201. 3. nyomán.) |
275
|
| 63. | 1678-ban épült ház Kászonimpéren (Csík vm.): 1. ház és kicsi ház; 3. kamra; 6. eresz. (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 259. nyomán.) |
283
|
| 64. | Moldvai csángó építmények: a) Lészped b) Gyoszény c) Nagypatak d) Klézse. (Kós Károly: Erdély népi építészete. H. n., é. n. [1989]: 259. nyomán.) |
285
|
| 65. | 18. századi lakóház a múlt század végi faddi (Tolna vm.) lakóház alatt. (Sabján Tibor felmérése és rekonstrukciója. Téka 1981/1–3. 14. után.) |
287
|
| 66. | Árpád-kori egyhelyiséges lakóépítmények. Tiszalök-Rázompuszta (Szabolcs-Szatmár m.). (Méri István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkeve-mórici ásatások eredményeiről I. AÉ 79. 1952: 2. kép nyomán.) |
292
|
| 67. | 12–13. századi kő tüzelőberendezésű lakóépítmények és szabadban lévő kemence Malomfalváról (v. Maros-Torda m.). (Horedt, Kurt: Siebenbürgen im Frühmittelalter. Bonn, 1986: 122. nyomán.) |
294
|
| 68. | 9., 10. és 11. századi lakóházak Nyársapátról (Pest m.). (Bálint Alajos: A középkori Nyársapát lakóházai. (Előzetes beszámoló.) MFMÉ 1960–62: 56. nyomán.) |
296
|
| 69. | Lakóház Túrkeve-Móricról (Szolnok m.). (Méri István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkeve-mórici ásatások eredményeiről II. AÉ 81. 1954: 6. kép nyomán.) |
297
|
| 70. | Földbe mélyített lakóház a gödör falába vájt tüzelőberendezéssel a 12. századból. Székelykeresztúr (v. Udvarhely m.). (Székely Zoltán: Contribuţii la problema fortificaţilor şi formelor de locuire din sud-estul Transilvaniei. Aluta VIII–IX. 1976–77: 105. nyomán.) |
299
|
| 71. | Az alföldi utcasor telepítési terve a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. (Sabján Tibor terve.) |
314
|
| 72. | A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba kerülő talpas-vázas lakóház szerkezeti rajza. Muraszemenye (Zala m.). (Vargha László felmérése [1966] nyomán tervezte: Sabján Tibor.) |
316
|
| 73. | A decsi tájház (Tolna m.) homlokzata. (Lantos Miklós fotója nyomán.) |
324
|
| 74. | Marchiai Jakab karosszéke. Szeged (Csongrád vm.), 1450 körül. (Fejér Gábor: Marchiai Jakab széke, a legrégibb ismert magyarországi ülőbútor. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1985. Szeged, 1985: 1. ábra nyomán.) |
390
|
| 75. | Szék, egy fából faragott üléssel és támlával. Mohács (Baranya vm.), 1754. (Mándoki László: Baranyai székek. JPMÉ 1962. Pécs, 1963: 354. 24. kép nyomán.) |
391
|
| 76. | Főbírói szék. Kismarja (Bihar vm.), 1606 körül. (Masits László: Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója. DMÉ 1969–70: 6. kép nyomán.) |
392
|
| 77. | „Fekete szék”, vezeklők ülőhelye. Miskolc (Borsod vm.), 1670. (Novotny Gyula: Az avasi templom. Miskolc, 1982: 59. nyomán.) |
393
|
| 78. | Szúnyoghálós ágy terménytartó kamrában. Szakmár, Pécsi-szállás (Bács-Kiskun m.). (K. Csilléry Klára rajza, 1967. K. Csilléry Klára gyűjteménye.) |
405
|
| 79. | Női vászonruhák, mellévarrott ujjú ingek: 1. szűk ujjú hosszú ing, Zsére (v. Nyitra m.); 2. szűk ujjú ing, hozzávarrt pendellyel (v. Csík m.); 3. bő ujjú ing, hozzávarrt ráncos pendellyel, Kórógy (v. Szerém m.); 4. bő ujjú, rövid ingváll, Sárköz (Tolna m.); 5. galléros, kézelős rövid ing, Bánffyhunyad (v. Kolozs m.) (Schöberl Magda rajzai a Néprajzi Múzeum – Budapest – tárgyairól.) |
593
|
| 80. | Férfi vászonruhák, ingek: 1. széles ujjú, rövid derekú ing, Tard (Borsod-Abaúj-Zemplén m.); 2. széles ujjú, hosszú derekú ing, Gyimes (v. Csík m.); 3. galléros, kézelős, hosszú ujjú, rövid ing, Martos (v. Komárom m.); 4. galléros, kézelős, hosszú bő ujjas, mellfoltos rövid ing, Csököly (Somogy m.) (Schöberl Magda rajzai a Néprajzi Múzeum – Budapest – tárgyairól.) |
596
|
| 81. | Női vászonruhák, bevarrott ujjú ingek: 1. rövid, szűk ujjú ing, Ajak (Szabolcs-Szatmár m.); 2. rövid, bő ujjú, eresztékekkel bővített derekú, hosszú ing, Kocs (Komárom m.); 3. bő ujjú, rövid derekú ing, Somoskő (Nógrád m.); 4. bő, hosszú ujjú, rövid derekú ing, Bukovina; 5. rövid, szűk ujjú, rövid derekú ing, Kalocsa vidéke (Bács-Kiskun m.) (Schöberl Magda rajzai a Néprajzi Múzeum – Budapest – tárgyairól.) |
600
|
| 82. | Női vászonruhák, pendely: 1. vállas pendely (v. Nyitra m. [?]); 2. korc nélküli pendely, Érsekvadkert (Nógrád m.); 3. vállal összevarrt pendely, Lábod (Somogy m.); 4. korcos pendely, Őrhalom (Nógrád m.); 5. pendely, vászonszélbe fűzött madzaggal (v. Csík m.) (Schöberl Magda rajzai a Néprajzi Múzeum – Budapest – tárgyairól.) |
603
|
| 83. | Férfi vászonruhák, gatya: 1. szűk gatya, lábravaló, Panyola (Szabolcs-Szatmár m.); 2. ráncos gatya, Tard (Borsod-Abaúj-Zemplén m.); 3. több szélből ráncolt bőgatya, Csököly (Somogy m.) (Schöberl Magda rajzai a Néprajzi Múzeum – Budapest – tárgyairól.) |
606
|
| 84. | Kittelkabát és -nadrág, fűzfanadrág, Kalotaszentkirály (v. Kolozs m.) (Schöberl Magda rajzai a Néprajzi Múzeum – Budapest – tárgyairól.) |
612
|
| 85. | Szűrposztó ruhafélék: 1. somogyi kanászszűr szabása (Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr. Budapest, 1930: 213. 197. kép); 2. hosszú szűrujjas, szokmány szabása, Szék (v. Szolnok-Doboka m.) (Gáborján Alice: Szűrujja-sok. Budapest, 1993: 83. 3. kép); 3. szűrdolmány, kankó szabása, Kórógy (v. Szerém m.) (Gáborján Alice: Szűrujjasok. Budapest, 1993: 32); 4. a matolcsi (Szatmár vm.) guba szabása (Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr. Budapest, 1930: 25. 19. kép); 5. a székely harisnya szabása (Nagy Jenő: Adatok a székely posztóharisnya fejlődéstörténetéhez. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1957: 484. 7–8. kép.) |
618
|
| 86. | Finomposztó ruhák: 1. mente szabásrajza, 1630 (Kassai szabásmintakönyv, 17. lap. Iparművészeti Múzeum [Budapest] Adattár K. LT. 55); 2. magyar mente szabásrajza, 1697 (A soproni szabók szabásmintakönyve, 60. oldal. Liszt Ferenc Múzeum, Sopron); 3. dolmány szabása, 18. sz. eleje (Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században. Fol. Arch. 1966–1967. XVIII. 1966–1967: 211. 100. kép); 4. kapuvári (Sopron vm.) dolmány szabása, 20. sz. eleje (Domonkos Ottó: Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. LXVIII. 1957: 127. 6. kép); 5. magyar nadrág szabása, 1679 (Domonkos Ottó: Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. LXVIII. 1957: 121. 1. kép); 6. kapuvári nadrág szabása, 20. sz. eleje (Domonkos Ottó: Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. LXVIII. 1957: 130. 9. kép.) |
634
|
| 87. | Ujjatlan felsőruhák: 1. zalai mellrevaló; 2. erdélyi oldalt gombolós melles; 3. borsodi szabott hátú mellény; 4. polgári szabást utánzó mellény; 5. nagytárnoki (v. Torontál m.) oldalt összevarrt pruszlik; 6. fodros aljú, empíre szabású pruszlik; 7. szabott hátú pruszlik; 8. halcsontos úri és halcsont nélküli parasztpruszlik (v. Szepes m.) (Fél Edit: Magyarországi ujjatlan felsőruhák. NÉ XXVIII. 1936: 16–28. képei után.) |
648
|
| 88. | Ködmönformák: 1. egyenes oldalú rövid, hosszú és toldott aljú ködmön; 2. karcsúsított oldalú rövid, fodros aljú és toldott fodrú ködmön (1–2. Kresz Mária: Népi szűcsmunka. Budapest, 1979: 24–25. 10a és 10b kép után); 3. posztóval bevont, oldalt gombolódó melles, Tard (Borsod vm.) (Fél Edit: Magyarországi ujjatlan felsőruhák. NÉ XXVIII. 1936: 18. 5. kép után.) |
670
|
| 89. | Subaformák: 1. tányéros, vállas suba szabása; 2. tányér nélküli, vállas suba szabása; 3. tányéros, váll nélküli suba szabása; 4. tányér és váll nélküli suba szabása (1–4. Kresz Mária: Népi szűcsmunka. Budapest, 1979: 26–27. 11a és 11b képek után); 5. kunsági kisbunda szabása 6 bőrből; 6. kunsági kisbunda „hegybe szabása” (5–6. Dorogi Márton: A kunsági kisbunda szabása. Szolnok, 1962. 18–19. 9. és 10. kép után.) |
675
|
| 90. | Besenyőtelki (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) kisnemes dolmányának ezüstkapcsai és mentekötője, 19. sz. vége (Néprajzi Múzeum, Budapest). |
721
|
| 91. | 1. Alföldi sima pakfonpityke, 20. sz. eleje (Néprajzi Múzeum, Budapest); 2. barázdált, aranyozott ezüstpityke, Bars vm. 19. sz. (Néprajzi Múzeum, Budapest); 3. ékköves, aranyozott ezüst mentegomb, Erdély, 19. sz. közepe (Néprajzi Múzeum, Budapest). |
722
|
| 92. | 1. Női bőrmellény óncsatjai, Hollókő (Nógrád m.), 20. sz. eleje (Néprajzi Múzeum, Budapest); 2. női ruha ón díszkapcsa, Felföld, 20. sz. eleje (Néprajzi Múzeum, Budapest). |
723
|
| 93. | 1. Mezőkövesdi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) kislány gyöngygallérja, 1940 („Magyarország-Budapest” falinaptár képe alapján); 2. szeremlei (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) nagygazdalány pénzérmés nyakéke (Bellosics Bálint, 1904. felvétele nyomán, Türr István Múzeum, Baja). |
724
|
| 94. | 1. Lencse formájú ezüst fülbevaló, országszerte elterjedt, 20. sz. eleje (Néprajzi Múzeum, Budapest); 2. ezüst fülbevaló hamis opálkövekkel, bajai ötvösmunka, 1920 körül (Néprajzi Múzeum, Budapest). |
725
|
| 95. | Érsekcsanádi (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) ezüst ajándékgyűrű, bajai ötvösmunka, 20. sz. eleje (Néprajzi Múzeum, Budapest). |
727
|