I. Torda város és környékének helyrajzi fekvése.

Torda területe tájrajzilag északról délnek lejtősülő alakulást mutat. A Nagy-Szamos és Aranyos közt vizválasztót alkotó magas hegylánczolatnak délkelet irányba való huzódása szabta meg ez alakulás természeti föltételeit. E vizválasztó legmagasabb csúcsát, a 762 m. magas Felek melletti Szupra rüptüt követik a 6–700 m. közt váltakozó Szálastető, Nagy-Kis-Csolt, Pripor, Zigla és a hatalmas Gorgány, melyeknek dél felé hanyatló kifutványai fokozatosan egy termékeny fensíkba olvadnak be, mely fensík keletről a Mezőség kopár bérczeire, délről az Aranyos termékeny terére támaszkodik, míg nyugatról a Torda-hasadékot magában rejtő Kövesbércz, régen Nagy-Királyerdeje (oláhosan Muntye) nevű hegylánczolat által van körülhatárolva.

E terjedelmes fensíkot az északi felén elhuzódó vizválasztó-hegység szakadékaiból eredő patakok délnek irányuló völgyületei szeldelik át.

E patakok közt legjelentékenyebb a kolozsvári országút által átszelt Felek alján eredő Rákos pataka, melynek völgyében és mellékvölgyületeiben számos község helyezkedett el. Ezeket majd alább, Torda környékének leirásánál fogom bemutatni, itt az általános jellemzésnél csak azt emlitem fel, hogy – a miként a Torda-táji patakoknál szokásos – e pataknál is egy valóban nagyszerű hegyrepedést vagy sziklaszorost találunk, mert a Kövesbércznek Dobogó nevű kifutványa az egész völgyet áttorlaszolván, a Rákos pataka kénytelen volt ennek tömör mészkő-sziklái közt útat vésni magának. Igy állott elő a túri hasadék, mely Túr községtől csaknem Koppánd-ig terjed s egyikét alkotja szebb sziklaszorosainknak, mely még a világhirű tordai hasadék közelében is, méltó bámulat tárgya. Majd ezt – annak helyén – tüzetesebben fogom ismertetni, itt a helyrajz kiegészitéseként csak azt emlitem fel, hogy Koppándon alól a szikla kataraktái közül kiszabadult Rákos patakának völgye kiszélesedik, s miután a Dobogó keleti alján lefutó Nagy-Sóspatakot*Torda határában két sóspatak van, ez és az aknáknál eredő másik. Megkülömböztető előnevekkel nem birván, én a zavar kikerüléseért az új Tordánál lefolyó jelentékenyebbet Nagy előnévvel külömböztetem meg, a Kis előnévvel ellátott másiktól. felveszi, völgyülete oly tág kiterjedésűvé lesz, hogy ott egy nagyobb szabású város elhelyezésére alkalmas tér nyilik.

A Rákos patak ezen alsó öblözetében, vagyis egészen az Aranyos folyóig lenyuló és a Keresztesmezőre nyiló tövében (torkolatában) helyezkedett el Torda városa a szélesség 46° + 25’ + 0” és hosszúság 41° + 25’ + 40” körméretei alatt.

A Rákos patak itt kiszélesedő talpas terét nemcsak hogy egészen elfoglalja és betölti Torda városa, hanem keleti oldalán a házak a hegy oldalára is felkapaszkodnak, mert úgy a keleti, mint a nyugati oldalon a Torda városa által elfoglalt öblözetet meredeken leszelt lankás bérczek keretelik be, szőlő és gyümölcsösökkel beültetett oly hegysorok, melyek Torda regényes fekvését nagy mértékben fokozzák és létalapját is képezik, a mennyiben a keletoldali hegyoromzat háta mögött fészkelte be magát az a hatalmas sótömzs, mely Torda városának lételt adott a multban, fejlődését elősegité s jövő felvirágozásának is természetes alapját képezi.

Az Aranyos folyó is kedvezni látszik Tordának, a Keresztesmező legészakibb szélére simulván egészen szorosan a Rákos patak torkolata elé, hogy igy egy nagyobb folyó előnyeit biztositsa a balpartján pompálkodó város számára.

Torda város lakosságához mérten rendkivüli nagy kiterjedéssel bir, mert e város hossza 1713 öl, szélessége 406 öl 4 láb, vagyis 3254.7 méter hosszú, 772.16 méter széles s igy a város 435 hold, 163 öl és 2 láb területet foglal el; a mit leginkább az idéz elő, hogy Torda város kerülte azon, az egészségi viszonyokra káros behatású összezsúfoltságot, a mit más régi városainknál csaknem mindenütt észlelhetünk. Itt a telkek tágasak s mindenütt gyümölcsfákkal beültetett, virágokkal díszlő kertek keretelik be, a mi nemcsak kellemes küllemet ad a városnak, hanem az egészségi viszonyokra is kedvező befolyást gyakorol.

A Rákos pataknak a város által elfoglalt alsó öblözete csak 15–20 öllel fekszik magasabban az Aranyos szinvonala fölött; de azért mégis fekvése emelkedett, a mennyiben felső része (Uj-Torda) 343, alsó része (Ó-Torda) 338 méter magasságban fekszik a tenger szintje fölött.

A Torda fekvölgyét bekeretelő mindkét oldali hegyhát középmagassága mintegy 400 méter a tenger szine felett, s igy azok 57–62 méternyire emelkednek a város szinvonala fölé. Ezek azonban csak Tordáról tekintve tetszenek hegyeknek, mert tulajdonképen nem mások, mint a Torda mindkét oldalán elterülő terjedelmes lázoknak (fensíkok) a Rákos patakára hajló oromzatai, vagy lépcsőzetei.

E fensíkokon, különösen a kelet-oldalin, terjed el Torda városának határa, messze benyomulva a Mezőség hegytömkelegébe. E határ oly terjedelmű, hogy sok német herczegséget túlhalad s több Tordába beolvadt falu területének odacsatolása által nőtte ki magát mostani nagyságára.

Majd fel fogjuk keresni az elpusztult faluk fekhelyeit, majd a kétoldali fensík mindenikének szentelendő külön fejezetben fogom ismertetni e területnek oly sok tekintetben nevezetes és figyelmet érdemlő nevezetességeit, emlékezetes helyeit; itt csak az általános tájékozásra s helyrajzi körülirására szükséges rövid áttekintést fogom nyujtani.

Torda határának kiterjedése a legújabb kataszteri felmérés szerint 19,487 hold 265 öl. A Torda birtokát képező – elkülönitett testben az Aranyos balpartján levő – Nagy-Király erdeje 853 hold 700 öl, tehát Torda egész határa 20.340 hold 965 öl. Ebben benne vannak az emlitett fensíkok széleit és minden hegy görbületeit elfoglaló terjedelmes szőlőhegyek, melyek összesen 556 hold 1242 öl területet foglalnak el és a város által elfoglalt 435 hold 163 ölnyi területet is.

E határnak művelési ágak szerinti beosztását azért nem közlöm terjedelmesebben, mert a tordai határ jelenleg tagositás alatt levén, az nemsokáta gyökeres átalakuláson fog által menni; de a helyett adni fogom e fensíkok nagyban való átnézetét.

Fentebb már emlitém az Uj-Tordánál leszakadó Nagy-Sóspatakot, melynek völgye a Rákos patak völgyével párhuzamosan futva, s utóbb kétfelé ágazva, egyfelül az 544 méter magas Kis-Strázsáig, másfelől a 651 m. magas Bodonkutig hatol fel, melynek oromzatára helyezkedett el büszke sasfészekként Ajton községe, miről a Nagy-Sóspatak völgyének felső részét ájtoni völgynek is szokták nevezni.

A Nagy-Sóspatakba minden oldalról számos csermely szakad be s völgyöbleiben számos tó tükre csillámlik fel, a beszakadó csermelyek közt legjelentékenyebb és leghosszabb folyású a Bojtorom pataka, mely a távol Zigla és Nagy-Gorgány alatti Nagy-Király rétjén ered s a Kétágú tónál egyesül a Nagy-Sóspatakkal.

A kelet-oldali fensík vizerei közt még fel kell emlitenem a Torda háta mögött az aknák sóstavaiból eredő Kis-Sóspatakot, mely egy ideig keleti irányt folytat, utóbb azonban a Köjködök csermelykéit felvéve, egyenes szögben megtörve déli irányt vesz, s Szent János-patak nevet öltve, Aranyos-Polyán alsó végénél szakad az Aranyosba.

Az ez és Rákospatak közti terület vizeit a bányáknál eredő magyaros patak vezeti le, szintén A.-Polyánnál az Aranyos folyóba.

E fensík keleti szélén fut le az azt Mezőségtől mintegy elkülönitő és a vasút által átszelt Virágos völgye, melynek vizeit a Gyéres tájott beszakadó Péterlaki patak vezeti le az Aranyosba.

E majd legalább kiegészitendő átpillantás után áttekintünk a nyugat-oldali lázra, a melynek egy nagy része szintén Torda határához tartozik.

A miként a túloldali fensíknál a magas vizválasztó hegység a vizek folyásirányát délnek terelte, úgy itten is a Torda hasadéka által nevezetessé vált Kövesbércz (oláhosan Muntye) szabja meg az onnan letörtető patakok folyamirányát. A Kövesbércz, az ő festői mészkő-szikláival egyik leghatalmasabb kifutványát alkotja a Szamos és Aranyos közti választónak, a mely Felek irányában abból egyenes szögletben kiválván, egészen az Aranyosig nyulik le, a két folyam közt egy gyönyörű sziklahidat alkotva, mely főbb csúcsainál a 700 m. magasságot is túlhaladja.

E sziklabércz délirányú futása s még inkább keletre irányuló kifutványai az onnan lefolyó vizeket mind keleti irányba terelték, kivételt csak a Tordahasadékot alakitott Hesdád pataka képez, mely a hegy e bűbájos kataraktáján átküzdötte magát, addigi keleti irányát megváltoztatja s a Szőkedombnál csaknem egyenes szögben megtöretve, rögtön délre fordul s a Sinfalvánál szakad az Aranyosba; szomszéd csermelyei: a nyugati fensíkba mély lagunát vésett Szindi- és Párdé-patakok azonban megtartják szabályszerű keleti irányukat, ezek völgyületei egyenes szögletben feküsznek a Rákospatak torkolatára, azonban ott engednek a nagyobb vonzerőnek, s többé nem a folyásirányuk által megjelölt helyre, az őket magához édesgető Rákos patakába, hanem ettől hűtlenül elpártolva, egy merész kanyarulattal egyenesen az aranyporral tündöklő Aranyos karjai közé rohannak