XXX. Torda város hatósága, régi birái, hadnagyai és polgármesterei.

Kezdetben, mikor ős Torda népessége el volt különitve, mig a német vendégek (hospites) az ősmagyar néppel nem voltak egybeolvadva, hanem külön laktak Saxodonia vagy Saxonya várában s külön municipalis szervezet alatt éltek, a németeknek és magyaroknak külön birái voltak. Ez állapot még a mongoldúlás után is egy ideig fenmaradt; mert néhány oklevélben a tordai polgárok birája és a német vendégek előljárója külön-külön emlittetik. Ez azonban csak a XIV. század közepe tájáig tarthatott, 1359-ben találunk Tordán legutoljára két birót fölemlitve. Ez időtől fogva csak egy biró fordul elő, a ki nemsokára főbiró czímet veszen fel.

Ugy kell lenni, hogy a XIV. század utófelében a tordai német telepek különállása megszünvén, a magyarok közé olvadtak be, idegenekből e haza fiaivá, a haza szerves részeivé válván, külön állásukkal együtt megszünt s elenyészett külön hatóságuk is.

Ez időtől fogva Torda egyikévé lett az erdélyrészi nemes városoknak, a milyen még csak kettő volt: Dézs és Zilah.

A mint fennebb látók, az igazságszolgáltatás terén Torda városa ritka előjogokkal birt, Endre király 1291-iki kiváltságlevele értelmében a vajda és a vármegyék tisztjeinek hatásköre alul kivétettve, a főudvarmester közvetitésével a kir. Curia elébe felebbezték ügyeiket, a fejedelmi korszak alatt a fejedelmi táblára,*Lásd App. Cons. P. 5. E. 87. és P. 3. T. 61. sőt egy ideig Kolozs-Aknának is felebbezési foruma Torda volt.*A mint ez Torda város jegyzőkönyveiből kitünik. És ez, ugy látszik, egészen a mult század végeig fenn volt tartva, ezt lehet legalább következtetnünk abból, hogy a II. József alatti alkotmánytalan interregnum megszüntetése alkalmával Torda város igyekezett e régibb jogát érvényesiteni s 1776-ban átirt a kolozsi tanácshoz s kérdést tett, hogy miután az alkotmány helyreállt s az erdélyi törvények ismét életbe léptek, miért nem küldi Kolozs város – régi szokás és törvények értelmében – pereit a tordai tanács appellátájára? Ugy látszik, hogy Kolozs város ekkor emancipálta magát, mert későbbi felebbezés nyomára nem találtam.

Később, a midőn Uj-Torda 1619-ben Bethlen Gábor által testőreinek adományoztatott, akkor ezek főhadnagyuk hatósága alá rendeltettek s igy Tordának ismét két előljárója, Ó-Tordának t. i. főbirája, Uj-Tordának főhadnagya volt. Ez azonban csak addig tartott, a mig 1665-ben a nagyváradi bujdosók Ó-Tordára telepittetvén, ezen város is egyenjogúsittatott és egyesittetett Uj-Tordával, a midőn az 1666-iki s április 9-én Torda vármegye által is helybenhagyott statutumok szerint Torda városának minden újévkor választott egy főnöke lett, ki főhadnagy czímet nyert. A hadnagy mellé 10–12 esküdt (később tanácsos) választatott, kik együtt alkották az előljáróságot vagy tanácsot. Ezek vitték a közigazgatást, rendőrséget és az igazságszolgáltatást, itéltek az örökösödési kérdésekben, a mit csak kivánatra lehetett a vármegyei derékszékhez felebbezni; bűnügyekben végérvényes itéletet szintén a tordai előljáróság hozott s pallosjogánál fogva a halálitéleteket is végrehajtatta; az 50 frton felüli adósságos ügyekben is itélt a tordai törvényszék, de felebbezésnek a vármegyére és táblára az ország törvényei szerint hely adatott.

Szóval Torda városa a legkiterjedtebb önkormányzatot élvezte ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén; bár tagadhatlan, hogy a törvényhozás 1665-ben Torda megnemesitett lakosait a vármegye zászlója alá rendelvén,*Comp. Cons. 1665. törvényczikk. ez által törvénykezési önállását némileg megcsonkitotta, a mennyiben az eddig fejedelmi táblára felebbező Torda várost bizonyos fontosabb igazságszolgáltatási ügyekben a vármegyei törvényszékhez való felebbezésre szoritotta.

Torda lakói mint nemesek és zászló alatt szolgáló katonák adómentesek voltak 1711-ig; ekkor a nemzeti katonaság eltöröltetvén, 1715-ben Torda lakói is, mint a vármegyei egyházhelyes nemesek, bevonattak az adó alá s bár ez ellen gyakran felszólaltak s jogaik érvényesitésére*Lásd fennebb az 1785-iki kérvényt és az 1791-iki országgyüléshez beadott emlékiratát. minden alkalmat felhasználtak, azokat többé teljes mérvben visszaszerezni nem tudták, bár ha önkormányzatuk ez alakban egészen 1849-ig fenmaradt s csak a szervezet módosult annyiban, hogy a tanácsot alkotta a főhadnagy, alhadnagy (rendőrség feje), két tanácsos, jegyző, két pénztárnok, két levéltárnok, iktató. Utóbbiak tagjai voltak a tanácsnak, de szavazattal nem birtak. A törvényszék helyettes elnöke a főhadnagy volt. A plenumba a négy megyei szolgabiró is jelen volt, azonban szavazat nélkül. A minden évben választott főhadnagy és tanács csak annyiban függtek a vármegyétől, hogy a város javait érdeklő ügyekben a főispán ellenőrzése alatt állottak.

Torda székhelye volt 1848. előtt a két kerületre osztott Torda vármegyének, mely personal unio alapján egy főispán alatt volt egyesitve közigazgatási tekintetben. Tordán voltak a biróságok is, nevezetesen a filialis, mely a parasztok és a parcialis, mely a nemesek 100 frtig terjedő peres ügyeiben itélt. Nagyobb megyei törvényszék (derékszék) egy volt, választott birákkal, mely periodusok szerint felváltva, hol Tordán, hol Szász-Régenben ülésezett; de főispán és tisztség, tehát az egész közigazgatási apparatus Tordán volt összpontositva. Itt tartattak leginkább a közgyülések is, bár néha kivételesen Szász-Régenben is voltak közgyülések.

Azonban Torda város közjogi tekintetben teljesen független volt a vármegyétől, sem közigazgatási, sem biráskodási tekintetben a megyének beleszólása nem volt; a tanács volt első fokú birósága a magánügyekben is. Kir. tábla és főkormányszék felebbezési foruma. A közigazgatásnál, a főispán közvetitésével másodfokúlag a főkormányszék intézkedett.

Tordán a polgárság mellett volt birtokos nemesség is; ez azonban semmiféle előjogokat nem élvezett, de élvezte a polgári jogokat s részt vett a közgyüléseken, mely a főkormányszék superinspectiója alatt vezette a közigazgatást s választotta előbb évenkint, utóbb minden harmad évben a város tisztviselőit és az ugynevezett communitást és a választmányt (quadragintákat).

Az 1848-iki törvények a főhadnagy és tanács mellé a képviselőtestületet szervezték. Az előbb minden évben választott főhadnagy azóta 3 évenkint választatik, mellette éltükre választott 11 tanácsos, fő- és aljegyző s 40 személyből álló esküdt közönség, melynek elnöke a főszónok. Az 1860-iki rövid alkotmányos provisorium alatt is a régi alapokon szerveztetett Torda város közigazgatása és igazságszolgáltatása. Most Torda rendezett tanácsú város levén, az újabb községi törvények szerint van berendezve, a mi természetesen régi önkormányzata rovására történt, mert ma már autonomiája meg van szoritva, rendelkezik főispán, alispán, szolgabiró, adófelügyelő, tanfelügyelő, fináncz, stb.

Helyén levőnek itélem ide igtatni Torda város előljáróinak névsorát, a mi a régibb időkre vonatkozólag hiányos, minthogy a közjegyzőkönyvek a régibb korból nem maradtak fenn s csak itt-ott találjuk fel régi oklevelekben egyiknek-másiknak nevét, de azért egybegyüjtöm azokat ugy a hogy lehet, majd későbbi kutatásoknak hagyva fenn a kiegészitést.

1315-ben Torda város birája Péter, a németeké Ábrahám.*Lásd B. Károly confirmationalisát.

1335-ben Torda város birája István.

1359-ben Lőrincz fia János és Ábrahám fia Bálint fordulnak elő Torda biráiként; az első alkalmasint a magyarok, utóbbi a németek birája.

1377-ben biró: Nagy Benedek, esküdtek: Bálint Benedek, Ábrahám fia, János Simon fia és Kende Mihály.*Lásd Nagy Lajos confirm.

1391-ben biró: Kelemen, esküdtek: Zompál György és János (Simon fiai), Jakab Bakon fia.*Lásd fennebb ez évi határjárási oklevelet.

1494-ben biró: Zuchak János.*Lásd ez évi határjárási oklevelet fennebb.

1568-ban biró: Takácsi Gallus.*János Zs. egy rendeletéből, mely szerint a régen tordai Szűz Mária kolostorhoz tartozott malomban Vadai Jánosnét beiktatni rendeli. Lásd gr. Kemény József Appl. Dipl. Tran. XI. 29.

1569-ben főbiró: Szaniszló Albert,*Lásd Uzoni Foszto H. Unitar. I. 391. ki egyszersmind az unitariusok főcuratora.

1585-ben főbiró: Pogány Miklós (a nagy templom felirata szerint).

1591-ben Ó- és Uj-Torda főbirája: Csipkés György,*Legelőbb fordul elő a főbiró név. Lásd Pogán Zs. adománylevelét alább. kit Basta vallonjai az új-tordai kastélyban a néppel együtt legyilkoltak.

Egy a legújabb időben a budapesti nemzeti múzeum levéltárában felfedezett nagybecsű jegyzőkönyv és constitutió-gyüjtemény,*Van a Bethlen-féle levéltárban 8-adrét kötet, czíme »Ordines sive constitutiones senatorum et civium oppidi Thorda«, ezt követőleg a hivatkozást egyszerűen az »Ordines sive constitutiones«-re fogom tenni. melyre már fennebb hivatkoztam – azon kedvező helyzetbe hoz, hogy a XVII-ik század kezdetétől fogva Torda város előljáróinak – csekély közbeeső hézagokkal – névsorát egybeállithatom s az újabb jegyzőkönyvek segélyével egészen korunkig levezethetem. Ama nagybecsű gyüjteményben a tisztújitások egész eredménye be van évről-évre jegyezve, ott vannak az esküdt polgárok, senatorok és városi minden tisztviselők nevei, de e munka korlátolt körénél fogva azt nem közölhetem egész terjedelmében s csak is a birók (később hadnagyok) és jegyzők előszámlálására szoritkozom, a mint következik:

1603-ban birónak választatott Székely János (Joh. Zekely), jegyző Nyilas Mihály.*4 Lásd »Ordines sive Constitutionis Senatorum et civium Oppidi Torda« czímű gyüjteményében, magyar eredetiben a budapesti Nemzeti múzeum levéltárában a gr. Bethlen-féle levelek közt. Széljegyzetkint ott van igen sok senatornál és birónál is bejegyezve, hogy mikor halt meg, sokhoz odajegyezve, hogy táborban van.

1604-ben biró Litteratti Nagylaky Péter (P. Nagy Laky), jegyző Litteratus Thoroczkay Mihály.

1605-ben biró Székely György (Georg Zekely), jegyző L. Thoroczkay Mihály.

Itt azon megjegyzés van, hogy: »Az mostani fogyatkozott és megkevesedett számunkhoz képest, közakaratból végeztük azt ő kegykkel, hogy Biró uram mellett elegendő hat polgár és egy esküdt notarius«.

1606-ban biró Vermes János, jegyző mindig Thoroczkay Mihály.

1607-ben biró ismét Vermes János, jegyző Thoroczkay M.

1608-ban biró Pálffy János, jegyző Thoroczkay M.

1609-ben biró Vermes János, jegyző Thoroczkay M.

1610-ben biró Székely György, jegyző Thoroczkay M.

Senator ez évre csak kettő van bejegyezve, Litteratus Kolozsvári Péter és Ungvári Miklós.

1611-ben biró Vermes János, jegyző Kolozsvári Péter.

1612-ben biró Erdely István, jegyző ismét Thoroczkay M.

Ez a biró egy ez évi határozat által*Ugyanazon gyüjteményben közölve van a közgyülés felfüggesztő határozata. bizonyos vádak folytán felfüggesztetett hivatalától mindaddig, mig magát igazolja. Ez évben nemcsak a senatorok, de az Egyházfiak (Aediles) (2), a kórház-, vásár- (2), malom-birák (2), az állótavak birái (2) (provisores stagnorum), erdőbirák (2), kapitán, adószedők (8), borbirák (2) is be vannak jegyezve, a miből kitűnik, hogy Torda városának ez időben meglehetős nagy tisztviselő kara volt, az esküdt polgárok száma is emelkedett 8-ra, a senatorok száma 26.

1613-ban biró Vermes János,*Ettől kezdve nemcsak a biró, esküdtek és senatorok, hanem a korábbi évből jelölt hivatalnokok is mind névszerint be vannak jegyezve, sőt hozzá jön a halászok birája, a mi mutatja, hogy az időben a halászat Torda tavaiban nagyban üzetett, a halászok birája néha tóbiró néven is fordul elő. Ezután a halászok vagy halastavak birái (Provisores Piscinarum), mert legtöbbnyire kettő van, a választott tisztviselők közt mindig fel vannak véve, sőt előjönnek a provisores stagnorum (az álló tavak birái), a mi a halászatnak nagy mérvére enged következtetni. jegyző Thoroczkay M.

1614-ben biró Pálfy János, jegyző Thoroczkay M.

1615-ben biró Vermes János, jegyző Thoroczkay M.

Ez évre bejegyezve találjuk azt, hogy a külső kemencze vámját Nagy Mihály, az belsőjét és a 3-ikáét Borsay István szedi. Ezek alkalmasint mészégető kemenczéi voltak a városnak a Király-erdeje és a tordai hasadéknál.

1616-ban biró Litteratus Thoroczkay Mihály, jegyző Litterati Boldizsár.

1617-ben biró Pálffy János, jegyző Litterati Boldizsár.

1618-ban biró Vermes János, jegyző Litterati Boldizsár.

1619-ben biró Pálffy János, jegyző Litterati Boldizsár.

1620-ban biró Vermes János, jegyző Litterati Boldizsár.

1621–1625-ig csak az jegyeztetett be, hogy ugy biró, mint esküdt polgárok, senatorok s más tisztviselők mindig megválasztatván, ugyanazok maradtak.

1625-ben biró Pálffy János, jegyző Varga Mihály.

1626-ban birónak választatott Vermes János, a többire nézve maradtak az 1625-ben megválasztottak.

1627-ben biró Litterati Boldizsár.

1628-ban biró Vermes, jegyző Litterati Boldizsár.

1629-ben biró Pálffy János, jegyző Csizmadia Márton, esküdt Kadár Mátyás.*Lásd Bethlen Gábor confirmationalisát fennebb.

Ez év febr. 6-án a tanács rendelte, hogy mindenki a postalovakat szerszerint, 12 frt büntetés terhe alatt, készen tartsa. Ugy bejegyeztetett az is, hogy Pálffy János decz. 26-án a senatorok közé lépett.

1630-ra birónak Vermes János választatott, jegyző nem neveztetik.

1631-ben biró Pálffy János.

1632-ben biró Vermes János.

1633-ban biró Pálffy János. Be van jegyezve, hogy Pálffy János biró 1633. jul. 15-én elhalván, eltemettetett 17-én d. e. 10–12 óra között.

1634-ben biró Litterati Boldizsár, jegyző Árkossy János.

1635-ben biró Vermes János.

1636-ban biró Litterati Boldizsár, jegyző Szentgyörgyi György.

1637-ben biró Vermes János, ki nagyon beteg lévén, ez évben el is halálozott.

1638-ban biró Szaniszló István.

Ez évben és ezt követőleg egy új hivatalnok is jelenik meg, a jobbágyok tiszttartója (Provisor Jobbagionum), ki néha Espán (ispán) néven is szerepel.

1639-ben biró Csizmadia Márton, jegyző Litterati György.

1640-ben biró Litterati György, jegyző Sárközi Péter.

1641-ben biró Szaniszló István, jegyző Sárközi Péter.

1642-ben biró Pápay Mózes.

1643-ban biró Beke György.

1644-ben biró Vásárhelyi Szabó János.

1645-ben biró Szőczi István (Stef. Szeőczy), jegyző Litterati György.

1646-ban biró Radó Tamás, jegyző Litterati György.

1647-ben biró Szaniszló István, jegyző Beke György.

1648-ban biró Szabó János, jegyző Seres György. Új-Tordai hadnagy Nagy István.*Lásd határjárási oklevélben Ajton és Torda közt, gy.-fejérvári képt. levélt. Prot. Horváth 100 lap.

1649-ben biró Szaniszló István, jegyző Szaniszló Albert.

1650-ben biró Radó Tamás, jegyző Szaniszló Albert.

1651-ben biró Szaniszló István, jegyző Szaniszló Albert.

1652-ben biró Szőczi István.

1653-ban biró Baczoni János, ez az év folyamán senatorrá tétetvén, helyettesitette Szabó Mátyás, az esküdt polgárok közül Medgyesy Ferencz és Balázs Pál után van odajegyezve: a táborban van (discesit in Castra).

1654-ben biró Szőczy Fodor István, jegyző Szaniszló Albert.

1655-ben biró Kadár Mihály.

1656-ban biró Szabó Mátyás, jegyző Szaniszló Albert.

Itt új hivatalként fordul elő a sóvágók birája (Judex Salicidarum), a mire Berényi György választatott az esküdt polgárok közül, kiket Cives Majores sive seniores-nek neveznek, e tisztviselő ezt követőleg folyton szerepel

1657-ben biró Somogyi (Somodj) István, jegyző Szaniszló Albert.

1658-ban biró Szabó Mátyás, jegyző Szaniszló Albert.

1659-ben biró ó-tordai Somogyi István, jegyző Bodogasszonyfalvi Péter.

1660-ban biró Szabó Mátyás.

1661-ben biró Nemezgyártó Pál (Nemezgiarto), jegyző Szaniszló Albert.

1662-ben biró Kádár Mihály.

1663-ban biró Nemezgyártó Pál, jegyző Székely Márton.

1664-ben biró Szabó Mátyás, jegyző Székely Márton.

1665-ben biró Nemezgyártó Pál, jegyző Székely Márton.

Ez évben két tisztújitás volt, a második augusztus 4-én, a midőn a tordai nemesek gyülésében hadnagygyá választatott Vizaknai Hajdú Márton, jegyzővé Székely Márton és már többé nem Cives majores vagy Seniores, hanem Assessores czímen választatott 19 tanácstag. A régi tisztviselők mellett újak is fordulnak elő, például, az egész közönség jövedelmeinek pénztárnoka (Perceptor proventuum Universitatis Tordensis) a mely tisztre Jó Mihály választatott, előfordulnak a közönség lovasai (aeqites pro usu communi Universitatis).

Ezen évi második tisztújitást pedig Ó- és Új-Tordának egy hatóság alatti egyesitése idézte elő, a midőn mindkét városrész nemesittetvén, egyenjogusittatott. Ez időtől fogva a város első tisztviselője biró név helyett a »hadnagy« nevet vette fel; minek következtében ezután hadnagyokkal találkozunk.

1666-ban hadnagy Hajdu Márton, jegyző Székely Márton.

Ez évben bejegyeztetett, hogy január 7-én: hadnagy uramat az hütes Assesorokkal Notarius és Citatorral (új hivatal) együtt immunitálja az nemes Universitas propter ardua negotia universitatis az országból.

Továbbá bejegyeztetett, hogy a következő vármegyei gyülésre, mely szept. 13-án tartatik, rendeltettek követekül Hadnagy uram, Stepan Keresztély, Virginias István, Jó Mihály, Nagy István és Bugás Tamás urak. Ő kmnek Credentionalis iratik. Tehát a város a megyével csak küldöttségileg érintkezett, mint coordinált hatóság.

Itt 1670-ig hézag van, s nem tudhatni, kik voltak Torda előljárói, csakis 1669-re találom*Mike Sándor gyüjteményében. hadnagyként bejegyezve Bánházy Pált.

1670-ben hadnagy Bálintfi Sigmond, jegyző meghagyatik. Ez évben határozatba ment, hogy ha hadnagy hivatja valamelyik assesort valamely igazságszolgáltatásra, vagy törvénytételre, az eljőjjön; ha nem jön s illő mentségét nem adja, hadnagy uram az ily kimaradó Assesort 1 frtra büntesse irgalom nélkül, ha ellentállna s zálogát megtagadná, 12 frtig.

1671-ben hadnagy és tisztviselők újból megválasztattak, csak az Assesorok közt volt némi változás.

1672-ben hadnagygyá választatott Székhalmi András, jegyzővé Székely Márton. Ugy látszik, hogy e hadnagyot egy ideig Vér György senator is helyettesitette, miután egy pár nyugtát Vér György hadnagyi minőségben ir alá az 1671. év folytán s a város jegyzőkönyvében is főhadnagynak jegyeztetett.

1673-ban hadnagynak újból választatott Székhalmi András, jegyzővé Székely Márton.

Itt bejegyeztetett, hogy az szék fiait (igy) az nemes universitás immunitálja minden város közönséges terhe viselésétől, mivel ő knek sok fáradságuk van az haza igazgatásában, azonban fizetésük semmi.

1674-ben hadnagy újból Székhalmi András, jegyzőknek és assesoroknak ugyanazok választattak.

1675-ben hadnagygyá választatott Deczei István,*Ennek neve többnemű változatban fordul elő, korábbi névjegyzékekben mindenütt Deczei, későbbiekben már következetesen Decsei, ez utóbbi volt, ugy látszik, valódi neve. jegyzővé Ferenczi János.

Itt már Ó- és Új-Tordának négy kapitánt választanak az eddigi egy helyett.

1676-ban hadnagygyá választatott Bánházy Pál, jegyzővé Székely Márton.

1677-ben hadnagy Ferenczi János, jegyző Bányai F. Mátyás.

Miután Ó-Torda Egyházfalvával és Új-Tordával 1668-ban egyesittetve nemesittetett meg és egy kormányzat alá jött, főhadnagyai ezek voltak:*Összeállitva részint Mike feljegyzéséből, részint a város jegyzőkönyveiből.

Bálintfi Zsigmond	1678–80*A kik több évig viselték, azt új választás alapján tették, mert a hadnagyság minden évben választás alá jött.
Bánházi Pál	1681–82
Tarsoly Péter	1683
Vida István	1684–1690
Zalányi Bálint	1691
Kaposi István	1692–93
Tarsoly Péter	1694
Korodi András	1695
Kaposi István	1696–97
Korodi András	1698
Bagameri János	1699
Kőrösi Szabó János	1700
Bagaméri János	1701–2
Korodi Sámuel	1703–5
Székely, másként Literáty Mihály	1706–7
Simonfi Márton	1708–9
Enyedi György	1710–11
Zoványi Kovács János	1712
Bagaméri János	1713–15
Petki Sámuel	1716
Bagaméri János	1717
Korodi Sámuel	1718
Tornyi József	1719
Váradi Lakatos István	1720
Zalányi Sámuel	1721
Váradi Lakatos Ferencz	1722–27
Csáki Dániel	1728
Korodi Sámuel	1729
Váradi Lakatos Ferencz	1730–31
Csáki Dániel	1732–35
Zalanyi László	1736–37
Székely Ferencz	1738
Németh András	1739–40
Marosvásárhelyi Gy.	1741–44
Zalányi László	1745
Székely Ferencz	1746
Korodi Samu	1747
Vajda Gy.	1748
Szaniszló Albert	1749
Heret István	1750
Török Péter	1751–52
Szaniszló Albert	1763
Pávai József	1754-55
Török István	1756–58
Pálfi László	1759–62
Mike Gáspár	1763–64
Csapó István	1765–67
Pálfi László	1768–69
Ferenczi József	1770–71
Blási Márton	1772–73
Markó H. György	1774–76
Kovács József	1777
Markó H. György	1780–81
Kovács József	1781–84
Markó György	1785
Gyergyó-Szt.-Miklósi Kovács József	1785 végén lett főhadnagynak megválasztva.
Itt a város jegyzőkönyvében 1790-ig hézag van, következik:
Boros N. János	1790
Szentgyörgyi Miklós László	1791–1793
Idősb Szaniszló Zsigmond	1794–1795
Tordai Sárközy Imre	1796
Tordai Köpeczi N. Dániel	1794
Sepsi-Szt.-Györgyi Miklós László	1798–1803
Szigethi Csehi Boldizsár	1804–07
Szigethi Miklós László	1808–10
Osztvidi Osztrovics József orvostudor	1811–24*Ez valódi jóltevője volt Tordának, a mit a nép azzal hálált meg, hogy 14-szer választotta meg főhadnagyának. Az ő főhadnagysága alatt fejlődött Torda oly gyorsan, mint azelőtt soha. Szerette s nagyra becsülte a nép, s a közbizalom egész sirjáig kisérte, mert áldásosan gyakorolt hivatalától csak 1824-ben bekövetkezett halála választá el. Sirját ma is kegyelettel keresik fel az utódok s áldják még hamvaiban is. Igy érte el a legnagyobb földi jutalmat.
Aranyosrákosi Csipkés Elek	1825–28
Komádi Tarsoly Sándor	1828–32
Bölöni Domokos Ferencz	1832–35
Szigethi Csehi Sándor	1836–39
Komádi Tarsoly Sándor	1840–41
Nagy-Váradi Ferenczi János	1842–43*A Ferenczi-család a nagyváradi bujdosókkal jött Tordára. Ferenczi János egyike volt Torda legtevékenyebb főhadnagyainak, kinek e város sokat köszönhet. Fia, Ferenczi Miklós, Torda városának volt jeles országgyülési képviselője, ki becsületet szerzett szülővárosának s ki mint a parlament egyik kiváló szaktehetsége, máris országos hirűvé lett.
Szigethi Csehi Sándor	1844–45
Harasztosi Mezei István	1846
Nagyváradi Ferenczi János	1847
Harasztosi Mezei István	1848*1848-ban a tanács tagjai voltak: főhadnagy: Mezey István; tanácsosok: Tarsoly Sándor, Bölöni Ferencz, Szigethy Cs. Sándor, Fodor Mihály, Székely Elek (alhadnagy) Bölöni József, id. Veress József, Almási Mózes, Ferenczi János, Korodi András, Lengyel Ádám, ifj. Veress József (jegyző).
Szigethi Csehi Sándor	1849–51
Nagy Miklós (polgármester)	1852–60
Márkó Sámuel (főhadnagy)	1861–63
Ifj. Szigethi Csehi Sándor (főhadnagy)	1863–72
Ifj. Szigethi Csehi Sándor polgármester	1872–1886-ig
Lászlófalvi Velits Ödön	1887-ben választatott meg polgármesterré.*Az ő polgármestersége egy új korszak, a haladás korszakának kezdetét jelzi, ő nagyobb hivatalt és hatáskört hagyva oda, áldozza üdvös tevékenységét s páratlan erélyét szülővárosa emelésére. Én is hálával kell hogy adózzam azon igazán páratlan tevékenységeért, melylyel a Tordára vonatkozó adatok összegyüjtésében a legnagyobb készséggel és önzetlen nagylelkűséggel siettett segitségemre.