{359.} IV. FÜGGELÉK
A XVII. SZÁZAD KÜLFÖLDI „MAGYAR TÁNCAI”-BÓL
(1620–1690)

95.
„MAGYAR TÁNC” GIOVANNI PICCHI
„INTAVOLATURA DI BALLI D’ARPICORDO” C. GYŰJTEMÉNYÉBŐL
(Venezia, 1621)
Ballo Ongaro

Prima Parte

Alio modo

Seconda Parte

{360.} Alio modo

Il suo Balletto

L. a 96. sz. jegyzetét

{361.} 96.
„MAGYAR PADUAN”
GIOVANNI PICCHI GYŰJTEMÉNYÉBŐL
(1620)
Padoana ditta la Ongara

Prima Parte

Second Parte

{362.} Terza Parte

Alio modo

{363.} L’ONGARA A UN’ALTRO MODO

Prima Parte

Alio modo

{364.} Alio modo

Terza Parte

Alio modo

{365.} Közl. O. Chilesotti, Biblioteca di Rarità Musicali II. füz. (Milano é. n.) 28–29, 31–34; Bartha D., Gesch. der ungarischen Musik (Budapest–Leipzig–Milano 1943) 56–57; MZK 26–27*. (Utóbbiak csak a 95. sz. táncot közlik). Picchiről Zenei Lexikon II. 340.

97.
„MAGYAR HEGEDŰK”
ALESSANDRO POGLIETTI „ARIA ALLEMAGNA”-JÁNAK
MAGYAROS VARIÁCIÓJA
(Ungarische Geigen, 1677)

{366.} Alessandro Poglietti olasz származású bécsi udv. orgonás (megh. 1683) kétségkívül a magyar vagy cigányhegedűsök játékmódját utánozta „német áriá”-jának e zongorára készült variációjában (a variáció-sorozat 19. darabja; közzétette H. Botstiber a Denkmäler der Tonkunst in Österreich c. sorozat XIII. évf. 2. részének – Wiener Klavier- und Orgelwerke aus der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts, Wien 1906 – 22. lapján).

Az 5–6. ütem kettősvonalkái paránytrillát vagy alsó előkét jelentenek. – Összehasonlításul közöljük itt magát a variált dallamot:

A hármas vonalkák valószínűleg rövid trillákra utalnak.

98.
SPEER DÁNIEL QUODLIBET-JEINEK MAGYAR TÁNCAIBÓL
Musicalisch Türckischer Eulen-Spiegel, Güntz[1]1 Güntz, helyesebben Güns, Kőszeg német neve. A mű azonban valószínűleg nem ott jelent meg, hanem Németországban, talán Ulmban. (?) 1688.

Követi proportio (páratlanütemű változat).

L. a 99. sz. jegyzetét.

{367.} 99.
Ugyanabból a műből (1688)

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Speer Dánielről (1636–1707), a „magyar Simplicissimus”-ról l. H. J. Moser: Der Musiker D. Speer als Barockdichter (Euphorion, Stuttgart 1933), ua.: Corydon, Gesch. des mehrstimmigen Generalbassliedes und des Quodlibets im deutschen Barock (1933), I. 66–67.; ua. D. Speer (Acta Musicologia 1937); a „Türkischer Eulenspiegel”-ről legkorábban, már a „Hungarisch-Ballet”-ek, illetves „Saltus hungaricus”-ok megemlítésével: R. Eitner, Volksmusik im 17. Jahrhundert (Monatshefte für Musikgeschichte 1882. 1–8.); magyar nyelven Trostler József: A „Magyar Simplicissimus” és a „Török Kalandor” forrásai (Egyet. Phil. Közl. 1915); Pótlás a Zenei Lexikonhoz 1935. 47. – Az „Ungarischer Simplicissimus” zenei vonatkozásairól l. Barna István dolgozatát a Zenetud. Tanulmányok I. kötetében (1953. 495–514. l.).

Az itt közölt táncok a budapesti rádióban kerültek bemutatásra 1937 okt. 30-án, Gombosi Ottó és Lavotta Rezső „Magyar táncok a török időkből” c. előadása keretében. Közlés: MZK 28*.