II. KÖTET
A GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE
A RÓMAI HÓDÍTÁS KORÁIG
A LEGÚJABB KUTATÁSOK NYOMÁN
írta
GYOMLAI GYULA
Kiadják
| FRANKLIN-TÁRSULAT Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
RÉVAI TESTVÉREK Irodalmi Intézet Részvénytársaság |
TARTALOMJEGYZÉK
| Előszó az II. kötethez. | |
| bevezetés. | Görögország földrajzának áttekintése. |
| A görög félsziget. A szigetek. A kisázsiai részek. Terület. A föld befolyása a lakosságra. A görög nemzet széthuzása. | |
| i. fejezet. | A görögök eredete, őshazája, vándorlása; törzseik legrégibb megoszlása. Nyelvjárások. |
| A görög őstörténet forrásai, módszerei. A görög nép eredete, őshazája, vándorlása. Pelasgok és achiosok. A vándorlás iránya. A törzsek megoszlása. Nyelvjárások: északi és északnyugati csoport. | |
| ii. fejezet. | Legrégibb törzsszerkezet, állami és jogi rend. Ősvallás és legrégibb kultura. |
| Legrégibb életmód. Törzsszerkezet. Phratriák és phylék. Család. Ősvallás. Az istenvilág fejlődése. A másvilági élet. A legrégibb kultura. Schliemann ásatásai. A «trójai kultura» emlékei. | |
| iii. fejezet. | A keleti befolyás kora. A mykenei kultura és elterjedése. A görög gyarmatosítás. |
| Phoeniciai és hittita befolyás. Királyi paloták. Tiryns és Mykene. Királyi sirboltok. Építészet. – Állami és társadalmi rend. Argos, Mykene, Tiryns, Theba, Thessalia, Attika és Euboia. – Kézműipar. Művészi formák. Fémipar. A mykenei művészet jellemzése. – Vallásos felfogás. Halotti szertartások. – Politikai viszonyok. Trója és a trójai háború. A nyugati részek. Uj népvándorlás a Ramszeszek idején. Gyarmatosítás. Kisázsia őslakossága. Aeolisi és ión gyarmatok. Összefoglalás. | |
ii.szakasz |
|
| iv. fejezet. | A hegyi törzsek betörése és terjeszkedése. A középkori görög állam. |
| A dór vándorlás hagyományos alakjában. Herakles és a Herakleidák. A vándorlás történeti alapja és kora. A hódítók viszonya az őslakossághoz. Megoszlásuk. A dór gyarmatosítás. A hódítók és a mykenei kultura. A thessalosok vándorlása. A görög középkor általános jellemzése. A törzsviszonyok átalakulása. A telekfelosztás. A nemesség kifejlődése. Nemességi állam- és hadszervezet. A nemzetségek megalakulása; középkori phylék és phratriák. Eponymosok. Az együttes élet maradványai. Sparta és Kreta kivételes fejlődése. A törzskötelék megmaradása nyugaton. A városok keletkezése; synoikismos. A nemesség és a városállam. Attika egyesülése. – A királyi hatalom elenyészte, kivált Athénben. Spárta kivételes helyzete. A nemesuralom a királyság elenyésztével. Törvénykezés. Amphiktyoniák, államok közti viszonyok. | |
| v. fejezet. | A görög középkor művelődési viszonyai. |
| Gazdálkodás, ipar, kereskedelem. Földrajzi ismeretek. Idegen népekhez való viszony. Szokások, eszközök; a kor két erkölcsi ideálja. A nemesek életmódja; temetkezési és ünnepi versenyek. Művészet. Az írás. A költészet, Homeros előtt. A hősköltemény. A görög hagyomány és ennek kritikája. Az énekesek. Homeros és a homerosi kérdés. Az epika virágzása és hanyatlása. A szerkesztő munkásság kora. Az epika kora és hazája. A subiectiv eposz; Hesiodos és a genealogikus költészet. Az eposz vallásos felfogása; istenvilága; ennek viszonya a helyi vallásokhoz és istenekhez. Herosok. Az eposz világnézete. A másvilági lét. Istentisztelet: papok, jósok, jóshelyek. | |
| vi. fejezet. | A görög államok a nyolczadik században. Gyarmatosítás a nyolczadik és hetedik században. |
| Kisázsiai kereskedő városok. Európai kereskedő államok. A szárazföldi hatalmak; Sparta és hódításai. Az első messeniai háború. – Pontosmelléki gyarmatok. Kelei és kyprosi települések. Az Aegeus-tenger északi partja. Kyrene. Siciliai és italiai gyarmatok. | |
iii. szakasz |
|
| vii. fejezet. | A hetedik század új mozgalmai az állam és társadalom terén. |
| A hellénség neve. A kelettel való új kapcsolat; súlymértékek. Haditengerészet. A kereskedő államok új szövetkezése; az euboiai háború. A második messeniai háború. Sparta háborúi Argosszal. Pheidon. A kereskedelem és ipar fejlődése. A fémek mint értékmérők. A pénz eredete. Pénzrendszerek. A pénzgazdálkodás és a társadalmi válság. A nemesuralom megrendülése. A demos. A polgárság eszméje. A hadiszervezet módosulása; hoplites-sereg. Spartai hadiszervezet és államrend a hetedik és hatodik században. A Lykurgos-féle állítólagos törvényhozás. Uj jogirend; törvényhozók. Az igazságszolgáltatás fejlődése. A gyilkossági ügyek; athéni vérbiróságok. | |
| viii. fejezet. | A hetedik század művelődési viszonyai. |
| Áttekintés. Az egyéniség fejlődése az irodalomban. A iambus- és elégia-költészet. A zene. A lyrai (kardal) költészet. Az eposz tengődése. Vallásos felfogás. Jóslóhelyek. Az istenvilág emberies és erkölcsös felfogása. A másvilági lét. – Művészetek. Kőtechnika és templomépítés. Dór és ión stilus. Plasztika és festőművészet. Az ékítmények tárgyai. | |
| ix. fejezet. | A tyrannis és Solon. A lydiai birodalom. |
| Pártvillongások. A tyrannis keletkezése. Az ión tyrannusok. A lydiai fennhatóság Kisázsiában. – A tyrannis Korinthosban, Sikyonban, Megarában. (Theognis). A tyrannis Euboiában, Mytilenében. – Attika a VII. században. Kylon és az Alkmaionidák. Drakon törvényhozása és (állítólagos) alkotmánya. Társadalmi bajok és gazdasági válság Attikában. Az athéni ipar és kereskedelem fejlődése. Sigeion, Salamis. Solon törvényhozása és alkotmánya. Pártvillongások, megarai háború. Panathenaia ünnep. Peisistratos államcsinye. | |
| x. fejezet. | A szent háború. Az utolsó gyarmatosítások. |
| Krisa és a delphosok. Krisa elpusztítása. Nemzetközi viszonyok. Naukratis. Kyrenei epoikia. Pontosmelléki, italiai és siciliai új gyarmatok. Italia és Sicilia a VI. században. A phokaiaiak felfedező útjai, gyarmataik nyugaton. Karthago emelkedése. | |
| xi. fejezet. | Szellemi fejlődés a hatodik században. Theologia és bölcselkedés. |
| A «hét bölcs» kora. Művészet és irodalom. Lyrai elegia: gnomikus költészet; lyrai dalköltés; a kardal-költészet fejlődése. Szellemközösség. A kor erkölcsi ideálja. A kisázsiai ellentétes irány (Phokylides). Stesichoros és a rationalismus kezdete. A mythosz erkölcsi módosulása. Új vallásos áramlatok; mysteriumok, Dionysos-szertartások; idegen szertartások meghonosodása. Az orphika és gyakorlati alkalmazása. – Az ión természetbölcselet kezdetei. (Thales, Anaximandros, Hekataios). Közvetítők (Anaximenes, Pherekydes, Xenophanes). | |
| xii. fejezet. | A perzsa birodalom. Sparta a peloponnesosi szövetség élén. Peisistratos és kora. |
| Politikai helyzet a VI. század közepén. Kyros megdönti a lydiai birodalmat. Perzsa fennhatóság Kisázsiában. – Peisistratos Athénben. Lygdamis Naxoson. Polykrates uralma Samoson. – Sparta a peleponnesosi szövetség élén. Surlódások az Agiadák és az ephorosok közt. A tyrannis korának kulturája. A tragédia Athénben; a művészet Athénben Peisistratos kormánya alatt. | |
| xiii. fejezet. | A tyrannosok bukása. Kleisthenes és az athéni demokratia. |
| Polykrates bukása. Szellemi élet Ioniában. (Herakleitos, Hipponax). Hipparchos megölése és Hippias bukása Athénben. Isagoras és Kleisthenes. Kleisthenes alkotmányreformja. A demokratia. Athén háborúi e korban. Hippias Sigeionban. | |
| xiv. fejezet. | Alsó-Italia és Sicilia a perzsa háborúkig. |
| Állapotok a VI. század végén. A tyrannis Gelában, Syrakusaiban, Akragasban. Karthago szövetkezése Anaxilaosszal. – Pythagoras és iskolája Krotonban. Xenophanes Eleában. | |
| xv. fejezet. | A szabadságharczok. |
| A perzsa birodalom a VI. század végén. Dareios skytha hadjárata. Az ión városok felkelése a perzsa fennhatóság ellen. Sparta, Argos, és Athén magatartása. Sardes elfoglalása. Fordulat és a ladéi csata. Mardonios meghiúsult hadjárata. Datis és Artaphrenes-féle hadjárat és a marathoni csata. Miltiades. Az Alkmaionidák bukása. Az archonválasztás reformja. Aristeides, Themistokles. Hajóraj szervezése Athénben. Spartai válságok. Xerxes hadjárata, thermopylai, artemisioni csaták. Athén megszállása. Salamisi diadal; Xerxes visszavonulása. Plataiai és mykalei csaták. – Pausanias és a hajóhad. Athén megalakítja a delosi szövetséget. Kimon thrák hadjárata. Eurymedoni csata. – Az egységesítés nyugaton. Karthago és Dorieus. Gelon és Theron himerai diadala a karthagóiakon. Hieron. Összefoglalás. | |
| xvi. fejezet. | A demokratia. |
| A demokratia a V. század elején Athénben és a szövetséges államokban. Siciliában és Italiában. A görög félszigeten. – Sparta magatartása. Pantanias és az ephorosok; ezek hatalmának fejlődése. Helota-lázadás. – Themistokles bukása. Athén Kimon idejében. Messenia felkelése. Szakadás Athén és Sparta közt. A demokratia diadala. Perikles és az athéni demokratia jellemzése. A nemesség uralkodó helyzete a Perikles-féle demokratiában. | |
| xvii. fejezet. | A hatalmak egyensúlya. |
| Athén háborúja a peloponnesosi szövetséggel. Tanagrai és oinophytai csaták. Az egyiptomi katasztrófa. A delosi szövetséges pénztár áthelyezése Athénbe. Salamisi (kyprosi) csata és az (állítólagos) Kimon-féle béke. Boiotia, Lokris, Phokis, Euboia és Megara elszakadása Athéntől. Koroneiai csata. Harmincz éves béke Sparta és Athén közt. Perikles kormánya. Athén a tengeri szövetség élén. A szövetséges pénztár Athéni kezelése. A szövetségesek elégületlensége. Samosi felkelés. Amphipolis alapítása. Athén nyugati összeköttetései. Háború Korinthos és Korkyra közt. Athén korkyrai szövetsége. Potidaia elszakadása. Ellenzék Athénben. Kleon. A peloponnesosi háború előzményei. A hadakozó felek hatalmi állása a háború kitörésekor. | |
| xviii. fejezet. | Gazdasági viszonyok a perzsa háborúk után. |
| A gazdasági góczpont áthelyeződése a görög félsziget keleti partjaira. Athén és a Peiraieus. Nagyipar és rabszolgamunka. Zsellérek. – Nagyvárosok. Népsűrűség. – Gabonabevitel. Mezei gazdálkodás. – Pénzverés és pénzgazdaság. Pénzforgalom és árak; kamatláb. Az ipar és kereskedés jövedelmezősége. Földjövedelem. Munkadíjak. A szellemi munka meg nem becsülése. – Közvagyon. A vagyon megoszlása, magánvagyonok. Életmód, lakás, ruházat, élelem. – Államháztartás, kivált Athénben. Állami kiadások és bevételek. Leiturgiák Athénben. A trierarchia. | |
| xix. fejezet. | A peloponnesosi háború. |
| Plataiai megszállása és felszabadulása. Archidamos Attikában. A háború első és második éve. A pestis. Perikles bukása. Potidaia bevétele. Spartolosi csata. Az odrysos királyság. Perikles halála. Utódai; Kleon és Nikias. Plataiai ostroma. Mytilene felkelése és sorsa. Plataiai pusztulása. Korkyrai polgárháború. Siciliai belső háborúk. Hangulat Spartában. Az athéni hadipárt diadala. Aitoliai és akarnaniai hadjárat. Sphakteriai diadal és Kleon hadvezérsége. A szövetséges adók felemelése. Nisaia bevétele. Brasidas és a thrák hadjárat. Delioni csata. A siciliai hadjárat vége. Fegyverszünet és az amphipolisi csata. Békealkudozások. Nikias-féle béke. Ujabb zavarok. Alkibiades. Szövetség Athén és Argos közt. Háború Sparta és Argos közt; mantineiai csata. Hyperbolos számkivetése, chalkidikei háború, Melos elfoglalása. | |
| xx. fejezet. | A költészet és művészet virágkora. A tudomány fejlődése. Felvilágosodás és reakczió. Sokrates. A tömeguralom. |
| Athén mint a költészet és művészet székhelye. Lyra (Pindaros). A tragédia nagymesterei. A komédia. A drámai előadások és a színügy Athénben. A műeposz. – Képzőművészetek. Építészet az V. században. A szobrászat aranykora. Festőművészet és edényfestés. – Próza. A bölcselkedés. A természetbölcselet további fejlődése Demokritosig. A tudományok önállóbb fejlődése. A történetírás tetőzése Thukydedesben. A sophisták fellépése. Sophistika és rhetorika. Nyelvtudomány. A műveltség megoszlása. A köznép szellemi szinvonala. Sokrates. Az új korszellem és a tömeguralom. Reakczió. (Platon ideális állama). | |
| xxi. fejezet. | A siciliai hadjárat és az athéni demokratia bukása. |
| Selinus és Sagasta surlódása. Athén közbelépése, hadikészületek. A hermacsonkítás. Alkibiades bukása. Syrakusai ostroma. Gylippos és a válság. Tengeri harczok és az athéni seregek megsemmisülése. Dekeleia. Reakczió Athénben. A probolusok kormánya és az adórendszer reformálása. Iónia elpártol Athéntől. Perzsa bonyodalmak, miletosi csata. Chios ostroma. Oligarcha mozgalom Athénben, Antiphon. Alkibiades és a samosi hajóhad. Alkotmánymódosítás Athénben. A hajóhad és Thrasybulos. Felkelés és újabb kiegyezés Athénben. A Theramenes-féle alkotmány. Hellespontosi harczok és a kyzikosi csata. A demokratia rövid feléledése Athénben. Kleophon, Thrasyllos. – Siciliai háborúk Karthagóval. Dionysios államcsinye. – Alkibiades hazatérése. Lysandros és a notioni csata. Kallikratidas. Arginusai csata. A hadvezérek pöre Athénben. Aigospotamoi csata. Athén ostroma. Békekötés, a demokratia bukása. A harminczas kormány uralma. Az oligarchia Görögországban. | |
| xxii. fejezet. | Sparta fennhatóságának kora. |
| Lysandros és a spartai fennhatóság szervezése. Rémuralom Athénben. A demokrata felkelés, a harminczas kormány bukása és Sparta közbelépése. Kiegyezés és amnestia. Új alkotmánytervek. Eleusisi csata. Lysandros bukása. Elisi háború. Thessalia fejlődése az V. század végén. Perdikkas és Archelaos Makedonia trónján. Sparta thessaliai hadjárata. Királyváltozás és forradalom Spartában. Kyros felkelése, kunaxai csata és a görög zsoldosok visszavonulása. Háború Sparta és Perzsia közt. Agesilaos Ázsiában. Konon Rhodosban. Közép-görögországi viszonyok. Boiotia a korinthosi szövetség élén. A demokratia végleges helyreállítása Athénben. (Tisamenos alkotmánya). Sokrates kivégzése. A korinthosi háború. Haliartosi csata. Szövetség Sparta ellen. Pausanias bukása. Nemeapataki, koroneiai és knidosi csaták. Athén második tengeri szövetsége. Iphikrates Korinthosban. Konon bukása. Agesilaos és Iphikrates. Athén és Euagoras. Thrasybulos diadalai. Az Antalkidas-féle béke. Perzsa-egyiptomi és kyprosi háború. Mantineia széttelepítése. Phlius. A chalkidikei szövetség. Sparta közbelépése és az olynthosi háború. Theba megszállása, Olynthos bevétele, Phlius ostroma. Agesilaos. | |
| xxiii. fejezet. | A katonai monarchia Siciliában és a Fekete tenger mellékén. |
| A siciliai görög városok. Karthagói háború. Katanei csata, Syrakusai ostroma. Dionysios diadala. Háborúja Rhegionnal és az italiai szövetséggel. Gyarmatai. Palotaforradalom. Új karthagói háború és béke. Dionysios viszonya Görögországhoz. Harmadik karthagói háború. Dionysios halála és jellemzése. Ifjabb Dionysios és Dion. – A bosporosi birodalom. Leukon és fiai. Sinope és Herakleia. A Klearchidák. | |
| xxiv. fejezet. | A demokratia újraébredésének és Theba fennhatóságának kora. |
| Athén magatartása. Theba fönnhatósága Boiotiában. A Kadmeia visszafoglalása. Sphodrias-féle támadás. Athén meghasonlása Spartával. Sparta hadjárata Boiotia ellen. Athén harmadik tengeri szövetsége; a hajóhad ujjászervezése. Naxosi csata. Timotheos Ióniában. Békealkudozások. A háború új kitörése. Timotheos pöre. Iphikrates Korkyránál. Theba sikerei. Spartai békekongresszus. Theba hatalma. A pherai Iason. Epameinondas és a leuktrai csata. Theba további terjeszkedése. Athéni kongresszus, a demokratia fölébredése Görögországban. Arkadia egyesülése; Megapolis. Epameinondas peloponnesosi hadjáratai. Athén és Sparta szövetsége. Pelopidas Thessaliában és Makedoniában. Arkadia emelkedése. A «könnytelen» csata. A susai béketárgyalások. Achaiai forradalom. Athén szakít Perzsival. Timotheos Samoson és Amphipolisnál. Korinthos és Sikyon békét köt Thebával, Timophanes és Timoleon. Elis és Arkadia háborúja; Theba beavatkozása. Orchomenos pusztulása. Thessalia. Theba tengeri hadereje. Epameinondas újabb peloponnesosi hadjárata és a mantineiai csata. Béke. Epameinondas és politikája. | |
| xxv. fejezet. | A nagyhatalmak bomlásának kora. |
| Perzsa-egyiptomi háborúk. Pherai Alexandros. Az odrysos-birodalom. Hadvezér-pörök Athénben. Euboia és Chersonesos megszerzése. Philippos kormányra lép, beveszi Amphipolist. Háborúja Athénnel, terjeszkedése. Maussollos és az athéni szigetség bomlása. Timotheos és Iphikrates pöre. Haditervek a perzsák ellen. Béke. Surlódás Theba és Phokis közt. A szent háború. Onomarchos sikerei és Phokis emelkedése. – A demokratia ébredezése Syrakusaiban. Dion. Anarchia Siciliában. | |
| xxvi. fejezet. | Gazdasági viszonyok a peloponnesosi háború után. Közigazgatás. Pénzügy és hadügy. |
| A háború-okozta veszteségek. Áttekintés az egyes államokban. Athén; siciliai és italiai városok; kisázsiai és szövetségi városok. Az anyaország városai; Makedonia. Földmivelés és ipar. Iparvállalatok. Társaságok. Állami bérletek. Pénzüzletek, bankügy, pénzviszonyok. A munkadíj emelkedése. Fényüzés. Látványossági pénzek (theorikon) Athénben. Birtokviszonyok Athénben és Spartában. Népszaporodás. Számkivetettek és zsoldosok. Socialistikus mozgalmak. Pártviszonyok. Reakczió. – Pénzügyi közigazgatás, kivált Athénben. Hadiadó (Eisphora). Kataszter. Leiturgiák, kivált a trierarchia és choregia. Pénzügyi zavarok. Pénzügyi tisztviselők és tekintélyek. – A hadügy reformja. Lovasság, peltastesek. A makedon phalanx. Taktika, ostromművészet. Hadigépek. Tengeri harczmód. Strategia. Hivatásos hadvezérek és rhetorok. | |
| xxvii. fejezet. | Makedonia és Görögország a szent háború végéig. |
| Makedonia államszervezete. Szellemi élet és közigazgatás. Epeiros egyesülése. Makedonia egyesülése. Makedon politika. Philippos jellemzése. Ujabb thessaliai hadjárat és a krokosréti csata. A pherai tyrannis bukása. Peloponnesosi zavarok. Surlódások Sparta és Megapolis közt. Phalaikos. Athén Eubulos kormánya alatt. Athén viszonya a kisázsiai szigetekhez, Rhodoshoz, (Artemisia) és a perzsákhoz. A Philippos elleni háború folytatása. Philippos thrákiai hadjárata. Olynthosi háború. Euboia elszakadása. Olynthos eleste. Az athéni ellenzék. Demosthenes. A kongresszus-politika. Phokisi zavarok. Békealkudozások. Első békekövetség; a békeszerződés. Philippos Thrákiában. Második békekövetség. Aischines és Demosthenes politikája. A Philokrates-féle béke szentesítése. A szent háború vége. Athén magatartása. Összefoglalás. | |
| xxviii. fejezet. | Görögország, Sicilia és Alsó-Italia a hellén szövetség megalakulásáig. |
| Egyesülésre irányulú törekvések. Isokrates. A békepárt. Phokion. Demosthenes politikájának méltatása. A Timarchos-féle pör. Philippos terjeszkedése északon, Thessaliában és Peloponnesosban. A delosi ügy. Demosthenes peloponnesosi követsége. Hegesippos követsége. A feszültség növekedése; Philokrates és Aischines pöre. Euboia és Megara. Philippos Epeirosban; thrákiai hadjárata. Hadikészültetek Athénben, újabb szövetség. Euboia felszabadítása, a hadipárt terrorismusa Athénben. Perinthos és Byzantion ostroma. Hadüzenet. Philippos a Dunánál. A hajózásügy reformja Athénben; a theorikon felfüggesztése. Theba hangulata, Philippos helyzete. Az amphissaiak vádja Athén ellen. Athén és Theba magatartása az amphissai szent háborúban. Aischines és Demosthenes politikája. Philipppos Elateiában. Athén szövetsége Thebával. Amphissa bevétele és a chaironeiai csata. Theba megalázása. Béke Athénnel. A kis államok. Sparta. A hellén szövetség megalakulása. – Siciliai anarchia. Timoleon megbuktatja a tyrannosokat és ujjászervezi a szigetet. Alsó-Italia ez időtájt. Taras. Archidamos és epeirosi Alexandros hadjáratai. | |
| xxix. fejezet. | A negyedik század szellemi műveltsége. |
| Az irodalom. Az ékesszólás. A dialogus. A rhetorika hatása az irodalomra. A dráma. A tragédia és a közép-vígjáték. Eposz, lyra. A zene önálló fejlődése. Zenészek és színészek. – Képzőművészetek. Építészet; templomok és színházak; más emlékek. Szobrászat. Skopas, Praxiteles, Lysippos. Tanagrai szobrocskák. Festőművészet, enkaustika. Apelles. Edényfestés. Rézmetszés, kőbevésés. Pénzminta-készítés. – A tudomány. Sokrates és a sokratikus iskolák. Platon rendszere. Az Akademia. Az egyes tudományágak fejlődése. Történetírás. Földrajzi ismeretek és irodalom. Csillagászat és mennyiségtan. Orvostudomány, természetrajz. Aristoteles. A Lykeion és a peripatetikus iskola. Közműveltség e korban. Nevelésügy, kivált Athénben. Athén közműveltsége és közerkölcsössége a IV. században. | |
| xxx. fejezet. | Ázsia meghódítása. |
| A perzsa birodalom bajai. Megerősödése Ochos uralma idején. Parmenion és Attalos hadjárata. Dareios Kodomannos trónralépése. Philippos halála, zavarok a királyi családban. Alexandros (Nagy Sándor) trónralépése. Athén 338 óta. Lykurgos kormánya. Alexandros Görögországban. Északi hadjárata. Theba felkelése és pusztulása. Uj rend Görögországban. Hadikészületek Perzsia ellen. A hadjárat. Granikosi csata. A kisázsiai partok és Halikarnassos meghódítása. Háború az Aegeus-tengeren. Issosi csata. Ennek hatása Görögországban. A perzsa hajóhad felbomlása; Chios, Kos, Rhodos. Békeajánlatok. Tyros és Gaza bevétele és Egyiptom meghódítása. Ázsiai hadjárat, gaugamelai csata. Babylon és Susa meghódolása. Agis-féle felkelés Görögországban. Athén 330 körül; a koszorú ügye. Alexandros Persepolisban és Ekbatanában. Dareios halála. Bessos. Alexandros és a makedonok. Philotas, Permenion és Bessos halála. Alexandros északon. Kleitos halála. Alexandros házassága. Indiai hadjárata. Visszavonulás az Indoson és út nyugat felé. Nearchos útja. Harpalos és a hűtlen sáfárok. Opisi felkelés, Hephaistion és Alexandros halála. Jellemzése. A birodalom szervezése. Városalapítások. Alexandros politikai és kulturális czéljai. | |
| xxxi. fejezet. | Alexandros utódainak (a diadochosoknak) kora. |
| A kor jellemzése. A királyi család. Perdikkas. III. Philippos és IV. Alexandros. A birodalom első felosztása. Felkelés Görögországban. A Harpalos-féle ügy Athénben. Lamiai háború s az athéni demokratia bukása. Antipatros alkotmánya. Demosthenes halála. Perdikkas egyiptomi hadjárata és halála. A birodalom új felosztása. Seleukos. Polysperchon mint epimeletes. (Kassandros szövetsége Antigonosszal és Ptolemaiosszal). A demokratia feléledése Athénben és Phokion halála. Kassandros alkotmánya. A diadochosok szövetsége Antigonos ellen. 311-iki béke. Athén és a phaleroni Demetrios kormánya. Demetrios Poliokretes és a görög «szabadság» visszaállítása. Antigonos és Ptolemaios háborúja. Rhodos ostroma. Antigonos bukása, az ipsosi csata. A birodalom új felosztása. Görögország és Athén ez időtájt. Demetrios megszállja Athént. A diadochosok szövetsége Demetrios ellen, Athén felszabadítása. Antigonos Gonatas. Lysimachos és Seleukos meghasonlása és halála. Ptolemaios Keraunos. | |
| xxxii. fejezet. | Az epigonok kora. |
| Kelta betörés. Ptolemaios Keraunos halála. A kelták Kisázsiában. A görög-makedon világ áttekintése 275 körül. Ázsia és Egyiptom az epigonosok korában. Médiai, baktriai és parthus birodalom. Pergamon. Nagy Antiochos uralkodása. Görögország Antiochos Gonatas idején. Pyrrhos halála. Az ujabb tyrannis. Athén és a Chremonides-féle háború. – Az aitoliai és achaiai szövetség. A makedon fennhatóság gyengülése. Antigonos Doson. Athén újabb felszabadítása, az achaiai szövetség virágkora, összeütközése Spartával. Agis és Kleomenes reformjai Spartában. Az achaiaiak szövetkezése Makedoniával. Kleomenes bukása és halála. Athén magatartása. V. Philippos uralkodása, a szövetséges háború és a naupaktosi béke. | |
| xxxiii. fejezet. | A nyugati görögség története Alexandros halálától a római korig. |
| Syrakusai pártvillongások. Agathokles államcsinye és tyrannisa. Siciliai és afrikai háborúja Karthagóval. Siciliai zavarok. A tyrannis megszilárdulása. Agathokles alsó-itáliai vállalatai és halála. Hiketas. – Alsó-itáliai állapotok. Taras és Róma összeütközése. Pyrrhos italiai és siciliai hadjárata és visszavonulása. II. Hieron uralma Syrakusaiban. A görög-makedon világ politikai képe 220 körűl. | |
| xxxiv. fejezet. | A görög-makedoniai államrendszerek korának gazdasági és művelődési viszonyai. |
| A világforgalom új székhelyei. A görögországi városok hanyatlása. Alexandria, mint a világforgalom új góczpontja. A többi székhelyek. Szellemi élet, vallásos felfogás. Euemerismus. A művelődés megoszlása. A korszak határai; a hellenismus. Athén, mint a philosophia és a drámai költészet hazája. Megarai iskola; középső Akadémia; peripatetikus iskola. A philosophia e korbeli feladatai. A stoikusok. Az epikureusok. Athén e korszak művelődésében. Az új-attikai vígjáték. Athén erkölcsei, kulturája. A királyságok székvárosai és uralkodóik viszonya a kulturához. Alexandriai tudományos intézetek. – A kor költészete. Pásztor- (idyll-) költészet. Az alexandriai költészet általános jellemzése. Elegia, epigrammköltészet, lyrai formák, hymnusok, paigniák. Epikus és tanköltemények. Drámai fajok, hilaro-tragédia, mimiambos. Parodikus költészet. Költői próza, a regényírás kezdetei. – A tudomány. A görög köznyelv. Grammatika és formális tudományok. Régészet. Életrajz- és emlékirat-irodalom. Atthisok, útleírások, földrajzi és időszámítástani irodalom. Exakt tudományok. Mennyiségtan, csillagászat, mennyiségtani földrajz. Orvostudomány, természettudomány. Történetírás. Rhetorika és ékesszólás. (Asianismus és atticismus). A keleti kultura hatásának erősbödése. Hetvenes bibliafordítás. – A kor művészete. Szobrászat, kivált Rhodosban és Pergamonban. Érczverés, kőbemetszés, pénzmintakészítés. A mechanika fejlődése és hatása az építészetre. Városépítés. Festőművészet; mozaiktechnika. A sidoni sarkophag-leletek. Alexandros-sarkophag. Edényfestés, kivált Alsó-Italiában. Összefoglalás | |
| Időmutató a görögök politikai történetéhez, a legrégibb időktől a naupaktosi békéig | |