XLVI. Ágostai hitvallásúak temploma és vármegyeház.

A város- vagy Széchenyi-ligetre a Széna-téren át lehet eljutni; ennek közepén fekszik az evangelicusok csinos kőtemplomocskája, a mely minden jel szerint Egyházfalva régi templomának, vagy a pauliusok egykor itt feküdhetett egyházának helyén fekszik. Fennebb már emlitém, hogy hajdan a pálosoknak volt Egyházvalván temploma.*1331-ben a tordai paulinusok priorjaként Domokos emlittetik. Lásd Fejér: Cod. Dipl. IX. 2., 561. A tordai paulinusok e kolostoráról Fuxhoffer »Monasteriologia Regni Hungariae« czímű (megj. Veszprémben 1803-ban) műve 300. lapján irja, hogy: »Erdély egyik legnevezetesebb városában, Thordán nagyon régi időben alapittatott a paulinusok (eremitae Augustiniani) kolostora, I. Károly 1385-ben kiadott iratában emlittetik T. a tordai augustinianusok szent Maria kolostorának priorja.« Későbbi sorsa e kolostornak – mond – bizonytalan, alkalmasint akkor szünt meg, a midőn Tordán a helvét hitvallás elterjedt, a kiknek első gondjuk volt, a más vallásúak papságának elüzése és a kolostorok kiüritése. S most még romok se jelölik, hogy e kolostor, a város melyik részében feküdhetett. Ugy is van, mert a reformatiókor a protestantizmus – és pedig előbb a Luther, utóbb a Calvin, s legvégül az unitáriusok hitelvei – annyira elterjedtek Tordán, hogy a katholikusok gyökeresen kivesztek onnan, s a kolostorok seculisáltatván, leginkább iskolai czélokra adományoztattak.

A kiküszöbölt katholicizmus csakis az osztrák uralom idejében kisérlette meg Tordán tért foglalni, erre az első lépés csak 1714-ben tétetett meg, midőn a hitbuzgó Mikes Mihály kisérletképen paulinusokat telepitett Tordára, templomot és kolostort épitvén számukra. Minden arra mutat, hogy ő akkor a régi egyházfalvi parochiális egyházat használta fel e czélra, csak azt igazittatta ki. Ezt követte aztán 1721-ben a piaczi templom erőszakos elfoglalásával a katholicismus meggyökerezése, a miben Mikes pálosai nagy tényezők voltak. József császár idejében azonban e szerzet eltöröltetvén, templomuk és kolostoruk fiscus kezére szállt. Ez alatt a mult század vége felé keletkezett egy kis evangelikus hitközség is, melynek kis imaháza ott volt a Gát-utczában az ugynevezett félszigeten. Ezek nagy önmegerőltetéssel megvásárolták a fiscustól a paulinusok pusztán maradt templomát és kolostorát, az utóbbit papilakká alakitván át s azóta ők használják. Hogy e templomocska egy réginek helyére épült, azt biztosan jelölik a körülte mutatkozó régi alapfalak nyomai, sőt még azt is fel lehet ismerni, hogy a régi templomot köridomú védfal köritette, a mely falnak fundamentuma még most is 200 lépésnyi kerületben feltünik. Nem lehet bizton tudni, hogy itt Egyházfalva megyés temploma, avagy a pálosok régi kolostorának jelentkeznek-e maradványai? Én inkább az elsőt hiszem és hitelt adok azon hagyománynak, a mely a pálosok kolostorát és templomát ott keresi, a hol a régi Ercsey-féle, most Moldován Ananias által birt ódon udvarház fekszik, a Rákos patak balpartjának egy dombozatán. Annyi kétségtelen, hogy ezen önmagában is pár százados épület régibb épület fölé és annak romjaival épült. Bolthajtásos ódon pinczéjében ma is van egy befalazott ajtó, a melyről azt tartják, hogy alagútba szolgál, mely a szemben levő kastélybe vezetett, hogy vész idején a szerzetesek a kastélyba menekülhessenek. A Rákos-patak túlpartján, Rátz Demeter telkén szintén régi falak nyomai mutatkoznak, alkalmasint azon egyházfalvi apácza-kolostor maradványai, a melyre régi okiratokban is találunk vonatkozást.*Ezen apácza-kolostorról a fennebb közölt határjárási okmányokban, de egy más 1222-ben keltben is van emlités téve. Lásd Pázmán P. Acta et Decr. Synod. II. Append 130. lap.

Már most tekintsük meg a Széna-tér keleti oldalát egészen elfoglaló Torda vármegye székházát, Torda város újabb épületeinek a legdíszesebbjét és legnagyobbikát, mely nemcsak imposans alakjával, de szerencsés arányaival is méltán meg fog mindenkit lepni, s mindenki csak azt fogja sajnálni, hogy e díszes épület ily félreeső helyen és nem a nagy Piacz-téren fekszik, a hová kezdetben tervezve volt.

Az épület közepén van kiemelkedő részében az igen díszes gyülésterem, két oldalt a hivatalos irodák, alant földszinten a levéltár, iktató s más hivatalos helyiségek, az egésznek épitészete és czélszerű berendezése dicséretére válik ugy a tervezőnek, mint épitőjének, valamint méltán meg fog lepni mindenkit a 74,615 forintnyi aránylagosan csekély összeg, a mibe az a telkek árával és berendezéssel együtt került. Egy ily épület Budapesten bizonynyal felemésztett volna félmillió, sőt több forintot is.

A renaissance-stylben épült díszes vármegyeházat képben mutatom be, a mi feleslegessé teszi tüzetesebb körülirását, hanem a helyett keletkezése történetét mondom el.

Torda megye székháza Tordán.

Torda vármegye volt az erdélyi részek egyetlen törvényhatósága, a mely nem birt saját székházzal, hanem, ugy látszik, mindig idegen bérházban zselléreskedett. Régibb időkről nincsenek adatok,*Bár több, mint valószinű, hogy kellett itt megyeháznak lenni, de az a város annyiszori feldúlatása alkalmával megsemmisült. de e századból tudjuk, hogy előbb az ugynevezett Depôt-ban nyomorkodott, később (1812.) a város házában s midőn 1849-ben az osztrák bezirkerek utóbb a törvényszék által onnan is kiszorittatott, a piacz-téren levő gr. Mikó-féle bérházban huzta meg magát. E helyzet hátrányait és szégyenét mélyen érezte Torda vármegye az egyetlen, a mely saját székházzal nem bír, elhatározta egy székház építését, a tisztséget megbizta, hogy telket válaszszon és a költségvetést készittesse el. Az e czélra kiküldött bizottság hosszas vajudások után 1831-ben végre benyujtotta tervezetét, mely szerint a nagy-piaczon levő Naláczi és szomszédos telkek 12,000 v. R. frton megszereztetvén, ezek vételárával együtt 48,994 frtba került volna a vármegyeház felépitése. Ez el is fogadtatott; de mivel az országos pénztárból – honnan pénzt kértek – nem kaphattak költséget, az ügy elmaradt s mintegy feledékenységbe ment egészen 1868-ig, ekkor ismét napirendre kerülvén, újból bizottság küldetett ki telekkeresésre és tervezet-készittetésre s 1870-ban a vármegye elfogadta azon létesitési módozatot, hogy a vármegyeház az ugynevezett fiskus telkén épüljön fel 150,000 frtnyi költséggel, föltéve, hogy az állam a telket ingyen engedte volna át. A kivánt összeget a vármegye a bel- és igazságügyministeriumoktól remélte megkapni, miután a tervezet szerint a törvényszék is ott talált volna elhelyezést, azonban felülről az ügynek a vármegyék rendezéséig való elhalasztásra utasittattak.

Kilencz évig ismét nyugodott a kérdés, ekkor ajánlat következtében a gr. Mikó-féle piacz-téri ház – hol a vármegye ideiglenesen székelt – megvételének és átalakitásának módozata merült fel; de miután a felajánlott 45,000 frtot a tulajdonosnő habozott elfogadni s miután különben is az átalakitási költségek nagynak mutatkoztak, lemondottak e módozatról s ismét bizottságot küldöttek ki telek-kiválasztásra. E bizottság jelentése alapján 1884. évi november 5-én a közgyülés elfogadta és helybenhagyta azon megoldási módozatot, hogy a Széna-téren 6,000 frtért megszerezhető régi Wéér és Kemény-féle telken építtessék fel a vármegyeház, Halmai Andor épitész tervezete szerint. Időközben felmerült még azon akadály is, hogy a megvásárolt két telek elégséges nagyságú nem lévén, 1,800 frt szükségeltetett még két más telek megvételére; ez akadályt is azonban elháritotta a vármegye lakóinak buzgalma és áldozatkészsége, mert a megye hat járásában és Torda városában hamar összegyült a kivánt összeg aláirás útján; 1884. február 28-iki árlejtésen Horváth Gyula kolozsvári épitész és társai nyerték el a vállalatot s Kardos József kir. mérnök felügyelete alatt oly gyorsan hajtották végre, hogy még az év október 4-én az épület fedél alá jövén, a bokréta ünnepélyt meg lehetett tartani. Következő év november 15-én a vármegye a teljesen kész épületet átvette s 1886-ik év február 13-án a vármegyei árvaalap javára rendezett tánczmulatsággal avatta fel szép, elegáns termét, mely mulatság 2,000 frtot jövedelmezett – valamint egy másik is, mely az erdélyrészi közművelődési egylet javára rendeztetett – nagyon jól kifizette magát. Igy jött létre 70 évi vajudás után Torda-Aranyos vármegye szép székháza,*A vármegyeház létrejöttében nagy érdeme van br. Kemény György főispánnak, ki a legnagyobb buzgalommal karolta fel és vitette végbe a nem csekély nehézséggel járó épitkezést s nyugalomba vonulta előtt megérte azon örömet, hogy ő elnökölhetett azon díszes csarnokban, mely nevét védi a feledékenységtől. ha későn is, de kárpótolva érezheti magát, mert van oly díszes csarnoka a minővel az erdélyrészi vármegyék egyike sem dicsekedhetik.

Abban, hogy Torda vármegye e székháza a br. Kemény Farkas és Wéér Farkas háza helyén épült, én történeti jelmutatást és erkölcsi kötelezettséget vélek látni arra nézve, hogy a hős és a szabad szellem harczosának fenkölt szelleme, mindkettőnek alkut nem ismerő hon- és szabadságszeretete őrködik e vármegye és város felett s mintegy megszabja és megjelöli az irányt, a melyet lakóiknak a jövőben követniök kell.