| XXXVI. Torda város az 1848/49-iki szabadságharcz alatt. | TARTALOM | XXXVIII. Torda vallástörténelme. |
Több irónk s azok nyomán Kőváry László is állitja, de a törvényekben is nyoma van, hogy Erdély országgyülései a legrégibb időtől – mondhatnók Szent István korától fogva – Tordán és a mellette levő Keresztesmezőn tartattak.
Kis honunk ez emlék szentesitette Rákosmezején, a mely a tőle csak az Aranyos folyó által elkülönitett – csak pár száz lépésnyire fekvő – Tordával annyira össze van csatolva az események, a mult emlékei és a történelem által, hogy a kettőt különválva képzelnünk sem lehet, nem főleg akkor, a midőn országgyüléseinket akarjuk számba venni, mert akárhány Tordára hivott országgyülés kezdődött benn a városban s folytattatott a Keresztesmezőn és megforditva, a mint a kedvező idő megengedte, vagy a felgyültek sokasága megkivánta. Egyáltalában őseink nem szerették a zárkózottságot, a falak közé zsúfoltságot, azok, mint olyan szabad légkört kedvelő szabad nép ünnepélyeiket s igy ünnepélyes országgyüléseiket is rendszerint sátrak alatt a szabad természet keblén tartották meg; példát adnak erre a Rákosmezei magyar országgyülések, az agyagfalvi téren tartott székely nemzeti gyülések és a Keresztesmezőn tartott erdélyi országgyülések, mert kétségtelen, hogy kezdetben az ország rendei künn sátrak alatt tanyáztak s Isten szabad ege alatt tanácskoztak, s csak utóbb húzódtak a városokba, igy a Keresztesmezőről Tordára, a hol rendszerint a piaczi nagy templom használtatott e czélra, s a követeket Torda város szállásolta el és élelmezte, a miért sóban nyert az államtól kárpótlást. De még ezen későbbi korban is az ugynevezett tábori országgyülések mindig a Keresztesmezőn tartattak, s ép e czélból volt a Keresztesmezővel összefüggő Kiskirály rétje az országgyülési követek lovai számára legelő helyül fentartva. Az ily országgyülések és hadra szállások és a fejedelmek gyakori Tordán időzése alkalmával rendszerint nagyobb számú hadak levén a Keresztesmezőn összpontositva, a fejedelem kiséretében levő mezei hadak összevonva, ilyenkor maga a Keresztesmező is a hadak legelő helyéül szolgált, a mint kitetszik az 1659-ki szászsebesi országgyülés végzéseiből, hol a XVI. Art. azt mondja: »A mezei katonák régi füelő (igy) helyük levén Keresztes- és Kenyérmezei, ezeken kivül nekik mást nem rendelhetünk.«
Fájdalom, a legrégibb kor országgyüléseiről nem maradtak reánk törvényczikkek vagy más okirati bizonyitékok, bár némi vonatkozásokat törvényeinkben is találunk; de a hagyomány is azt tartja, hogy az Árpádházból való királyaink idejében, az Erdélyt biró ifjabb királyok, vagy az azt az uralkodó nevében kormányzó vajdák és maguk az Erdélyt meglátogató királyok is – ugy az Árpád-, mint a vegyes házból valók – az erdélyi országgyüléseket mindig Tordán és az azzal egybefüggő Keresztesmezején tartották. Fennebb Torda történelmével kapcsolatosan több ilyen országgyülést érintettem, mindazonáltal ugy azokat, mint a többi ott nem emlitetteket itt idő- és sorrendben összeállitani szükségesnek itélem, a könnyebb áttekintés czéljából, de azért is, hogy a jogtörténelmünk és törvényhozásunk multja és fejlődése iránt érdeklődők és azt tanulmányozók a tordai országgyüléseket együttesen összesitve találják, azoknak tiszta átnézetét nyerhessék, s azokból Torda egykori nagy jelentőségét megitélhessék.
A hivatkozásokra nézve megjegyzem, hogy azon országgyülések, melyeknél okiratra hivatkozás helyett a »Kron« megjegyzést találja, a t. olvasó, már fennebb Torda város történelmében vagy krónikájában (XXXV. fejezet) felhozattak, hol a hivatkozás már megtétetvén, itt a »Kron« megemlitése az arra való utalást jelenti.
Az okiratilag bizonyitható legelső tordai országgyülés 1288-ban tartatott, a midőn László király junius 8-án maga is személyesen jelen volt a tordai országgyülésen s itt Erdély hadait felvéve a kánokat egészen a tatárok földéig űzte.* Ezen országgyülés a Keresztesmezőn tartott tábori országgyülés volt, erre enged következtetni egy ezen országgyüléshez tett jelentés, mely szerint a tordai esperes és a tordai keresztesek, mint az erdélyi püspök megbizottjai és az országgyülés folyama alatt működő birák jelentették, hogy Mikola és fiainak vásárhelyi, sitoroi és Zaunatteluke nevű birtokaiba az erdélyi püspököt beiktatták. E jelentés igy van keltezve: Datum in villa cruciferorum de Torda febr. 3. pr. ante festum Barnabae apost.* (junius 8-án).
Itt egy nagy hézag támad, mert, bárha ezt követőleg is Erdély tartományi országgyülései Tordán, mint az erre törvényileg kijelölt helyen, tartattak, mindazáltal az erre vonatkozó adatok hiányában az okiratilag igazolható 2-ik országgyülés
1320-ban május 20-án (fer. 3. p. fest. pentecoste) tartatott, a mint kitetszik a vajdának Gerew, Mikola fia ellen hozott itéletéből, a mit a jelzett napon a tordai országgyülés is helybenhagyott és megerősitett.*
1321. husvétja körül Róbert Károly, erélyes Erdély vajdája, Tamás vajda tartott Tordán országgyülést.*
1322-ben április 18-án (in oct. Pasche) a nemesek, székelyek és szászok (tehát mind a három nemzet) tartanak Tordán országgyülést, melyen Apa fia Jakab panaszolja, hogy Küküllő vármegye főispánja Almakereket, Keresdet, Deszét, Felteotelukot, Újfalut, Rundalt, mind Küküllő vármegyéhez akarja csatolni; de mivel az országgyülésen jelen volt erdélyi püspök, valamint a nemesek, székelyek és szászok egyaránt azokat Fejérmegyéhez tartozóknak jelentették ki, azért Tamás vajda e vármegye kötelékébe visszacsatoltatni rendelte.*
1324-ben Tamás vajda jelenlétében tartatott országgyülés Tordán, melyből a királyhoz küldöttség ment a nemesek adómentességének kieszközlésére.*
1329. junius 13-án (feria 3. pr. fest. Pentecostes) Tordán általános országgyülés volt, mikor Gerew mester és testvére Mihály, a Pál Demeter fiain elkövetett erőszakoskodásért elitéltettek.*
1340-ben Szent Mihály napján tartatott Tordán országgyülés.*
1342. márczius 26-án (in quind. fest. b. Georgii mart.) Tamás vajda a Tordán országgyülést tartó nemesek kérésére elrendelte, hogy a vajda és alvajda széke elibe csak nemesek idéztessenek, a jobbágyok felett itéljen a nemesek széke s a birságokból részt kapjon. Ugyanezen gyülésen a tolvajok ellen szigorú rendszabályok hozattak és a székelyek által elfoglalni megkisérlett Veychalche (Darlacz) iránt intézkedtek.*
1343-ban áldozó csütörtökön a tordai országgyülésen jelenlevő Miklós vajda a kolozsmonostori apátság némely jószágait visszaitélte.*
1344. májusban országgyülés volt Tordán, a mikor Tamás vajda megújitotta a székelyek által elfoglalni szándékolt Darlacz iránti – már az 1342-ki országgyüléskor kiadott – tilalmát.*
1347-ben Tordán tartott országgyülés alkalmával Péter erdélyi vajda a Doboka megyei Császártelek, Czege, Zentivánt érdeklőleg hozott itéletet, hivatkozván benne egy korábbi, az 1340. év Szt.-Mihály napján Tordán tartott országgyülés alkalmával kibocsátott rendeletére.* Ezen 1347-iki tordai országgyülés folyama alatt a vajda a kolozsmonostori convent és az erdélyi püspök között Nádast, Bogártelkét érdeklő csere feltételeknek megtartása iránt intézkedett.*
1348. márczius 26-án (in quind f. b. Georg mart.) a tordai országgyülésről István erdélyi vajda Ozdi-Szent-Péter osztálya felett intézkedett.*
1353-ban egy a széki határon lefoglalt ökör és lófalka ügyében hozott itéletben hivatkozás van egy ez évben Tordán tartott országgyülésre.*
1356-ban István vajda hivatkozik egy ez évben tartott tordai országgyülésre.*
1357-ben Tordán a nemesek, Udvarhelytt a székelyek, Szebenben a szászok tartanak részleges gyüléseket. Ezen tordai gyüléshez a szent-mihálykövi vár birtokviszonyainak tisztázása iránt rendelkezett Lajos király.*
1358. január hóban ismét országgyülés volt Tordán, melyen a nemesség a tizedváltságra kötelezte magát, erről András vajda bizonyitványt ad ki, a mit 1369-ban átirt Dénes vajda.*
1360. október 6-án (in oct. f. B. Mich. Arch.) Dénes vajda az országgyülés 4-ik napján az erd. püspök dézsmája felett intézkedett.*
1363-ban a nemesek, székelyek és szászok tartanak Tordán országgyülést, melyen János mester (Miklós fia, Doboka László fia) az erdélyi püspök által elvett Ujvár visszaadatása ügyében szólalt fel, egy 1360-iki egyezményre hivatkozva.*
1366. május 14-én mikor Nagy Lajos király is jelen volt, innen rendelkezett a hidvégi nemesek Olthemény és Málnási jószágaik iránt,* a Kis-Küküllön Kend mellett levö vámos hidon a bogácsi szászok erőszakoskodása* s végre Ujvár birtokviszonyai felett.*
1368. junius elején, mikor Gerew-Vásárhelyi János 10 márkát igér a kolozsmonostori conventnek bizonyos ügyben való eljárásáért.*
1371. április 6. és következő napjain, mely országgyülésen Imre vajda Désfalva ügyében hozott itéletet.*
1372. április 4-én (in oct. f. Paschae) mikor Imre vajda Püspöki nevű birtok határjárását rendeli.* E gyülésen emel vádat Fugadi György bágyoni Miske Márton ellen, hogy megtámadván, 16 frtot érő lovát megsebesitette, Miske Márton tagadván, arra itéltetett, hogy harmadmagával János alvajda előtt tegyen esküt.
1377-ben. Ez országgyülés az, melyen Lajos király személyesen is jelen volt s a gyülés 16-ik napján adta ki azon kiváltságlevelét, hogy a kolozsvári kereskedők csak Bácson fizessenek vámot (Kron.).
1391. április 2-án (oct. die f. Paschae), mely országgyülés 25-ik napján rendelkezik László vajda, Gerendi László és Sugó Mátyás közti perben az eskütétel iránt* és egy másik oklevél, melyben Zamosfalvi Kemény László és a Gerewfiek közti osztály iránt történt intézkedés, szintén hivatkozik e gyülésre.* Ebből a gyülésből küld ki biztosokat László vajda, hogy az aradi perjel és Torda közt Egyházfalvára vonatkozó határvillongást a helyszinén intézzék (lásd fennebb). Zsigmond király rendeletet küldött az erdélyi vajda és a nemesek tordai gyülésén levő esküdt ülnökökhöz, hogy szászteleki György fia Andrásnak, Lukács fia István elleni perében itéletet hozzanak.*
1395-ben a tordai országgyülés 32-ik napján Frank vajda, Fejéregyházi Henel fia János, törvényes negyedrészének kiszakitása iránt intézkedett.*
1399. január 8-án (oct. die f. Circumcisionis). Ennek 16-ik napján Stibor vajda dobokamegyei Szt. András község iránt intézkedett és a kolozsvári vámügyet szabályozta.*
1403. október 6-án (ad oct. f. b. Michaelis), melyre Máté erdélyi püspök Gothárd kolozsmonostori apátot bizonyos ügy elintézése végett meghivta.*
1408. május 1-én (in oct. f. S. Georg mart.). Ennek 8-ik napján Dobokai János alvajda, László (Losonczi Dénes bán fia) és Papfalvi László közti perben hoz elnapolási határozatot.* Ezen gyülésre idéztetett almakereki Apafi Miklósné Váradját illető perében.*
1410. és 1419 közt Tordán országgyülés volt, melyen Zsigmond római császár felszólitására elhatározták a teljes erőből való támogatást, ugy, hogy a nemesség harmad-, a parasztság tizedrésze keljen fel; azért a gyülésből István erdélyi püspök, Chiák Mihály vajda, Nádas Mihály székely ispán felszólitják a szászokat, hogy maguk közül minden tizediket fölfegyverkezve, küldjék hadba. (Ez oklevél szerint a szászok parasztszámba mentek.) Az évszám hiányzik, de Zsigmond 1410-ben lett római császárrá, István 1419-ben volt erdélyi püspök s igy e gyülésnek a két év között kellett tartatni.*
1421-ben, midőn a török Brassót dúlta, a tordai országgyülés felkelést rendelt. (Kron.)
1426. novemberben Zsigmond huzamosb ideig mulatott Tordán, mikor a német lovagok visszatelepitése iránt alkudozik s a nemesekkel tanácskozik. (Kron.)
1437. szeptember 8-án, mely gyülésre hivatkozik Lépes Loránd a Szamos melletti táborból ez év szeptember 30-án azon gyülésben hozott itéletére.*
1438. február 2-án, midőn a parasztlázadás vezetői felett szigorú itéletet tartottak s a három nemzet közti uniót megújiták. (Kron.)
1444. április 19-én (dom. Quasimodo) országgyülést* tartottak Tordán.
1445-ben Hunyadi János jelenlétében, melyre szászok is meghivattak. (Kron.)
1446. január 14-én (in oct. f. Epipph.) Bodó Gergely és Vizaknai Miklós a tordai nemesek gyülése alkalmával mondottak itéletet Szilvási István perében.*
1454-ben azon határozat hozatott a tordai országgyülésen, hogy az, ki élő ember jószágának adományozását kéri a királytól, fejét veszitse.*
1455. deczember 28-án, melyen Hunyady jelen volt.*
1456-ban, midőn Hunyady Erdély hadait Belgrádhoz vezette. (Kron.)
1458. október 6-án (in oct. b. Mich. Arch.), melyen a körülbelül akkor megválasztott alvajdák, Szentiványi Zs. és Farkas János a Járai János által elzálogositott szindi jószágról adtak ki bizonyitványt.* Ugyanezen gyülésben a két Frátát érdeklőleg intézkedtek.*
1459. október 2-án (fer 2. pr. p. f. b. Mich. Arch.). Ezen gyülés 38-ik napján Lábathlan László székely ispán és a székelyek főkapitánya és Hederfái István, Székely Mihály (beszterczei ispán) mint a király által a székelyek és szászokhoz kiküldött birák a Szenthes Gáboron elkövetett erőszakoskodásban hoznak itéletet.*
1462-ben ez országgyülésről Vizaknai Mihály és Erdélyi István alvajdák, Székely Mihály és Hederfái István beszterczei várparancsnokokhoz rendelkeznek, hogy Horogszegi Szilágyi Mihályné jogait és birtokát tartsák tiszteletben.*
1464. május 1-én, mely gyülés folyama alatt Vizaknai Miklós és Erdélyi István alvajdák Gothárd fejérvári perjel kérésére átirják Mátyás király egy azon évi április 14-iki rendeletét, az átiratban hivatkozás van ez országgyülésre.*
1466-ban Tordán tartott országgyülést emlit Bonfini (Pars 23.), a szászok meghivó levelet kaptak e gyülésre.*
1467. október 3-án Mátyás király jelenlétében, midőn a pártütők megátalkodottjai nótáztattak. (Kron.)
1468. augusztus 20-ka körül (circa fest. b. Sofie), mely országgyülésből Dengeleghy Pongrátz János vajda a szebenieknek nyugtát adott arról, hogy az alsóbb részek védelmére minden szebeni háztól egy új dénárt bevett.*
1470. szeptember 8-án Pongrácz János vajda hivta meg a szászokat a tordai országgyülésre, mely a morva hadjáratra szavazott meg költséget és haderőt. (Kron.)
1479. junius 25-én (in die conv. b. Pauli app.) Tordán tartott országgyülésen a kolozsmonostori convent kiküldöttje, Lippai Tamás kanonok tett jelentést a Kezdy Sándor hatalmaskodásáról.*
1480. május 1-én (oct. f. b. Georgii) kelt a tordai gyülés 8-ik napján Dobokai János alvajda itélete, melyben Losonczi Gergelyt a Papfalvi László elleni perében* a tordai országgyülésre utasitja.
1498-ban Szentgyörgyi és bazini Péter vajda a királytól kapott rendelet értelmében a tordai 1498. Mária születése napján tartandó országgyülésre a szászokat meghivta.*
1504-ben ugyanazon vajda Radnóthról november 27-iki (2 die divae Cath.) a szászokat 1504-ben Tordán tartandó országgyülésre hivja meg, mely gyülésre a király Ruska Balázs tárnokmesterét és pelsőczi Bebek Jánost bizonyos ügyben leküldötte.*
1505. deczember 18-án mindhárom nemzet Tordán országgyülést tartott, a mikor bizottságot küldöttek ki, mely a három nemzet egyezségét a segesvári gyülésre előkészitse. (Kron.)
1525-ben újévkor a Lippánál táborozó Zápolya János hivta össze Tordára a három nemzetet, hogy az ország védelméről tanácskozzanak. (Kron.)
1534-ben husvét után Dóczi Orbán alkormányzó tartott Tordán országgyülést, a hol Gritti ünnepélyes fogadása iránt intézkedtek. (Kron.) A Grittiek megsemmisitése után
ugyanezen évi október 28-ára Zápolya János hivott össze Tordára országgyülést. (Kron.)
1540. május 7-én a pártütők egy része meghódolván, kibékülés jött létre, később azonban Majláth és Balassa vajdák nótáztattak. E gyülés fogadta el Verbőczi azon munkálatát, mely a megyei tisztviselők szabad választását megállapitotta. (Kron.) E gyülés
ugyanazon évi deczember 12-én Szász-Sebesen folytattatott.*
1541. január 22-re összehivott országgyülés Majláth által betiltatván, csak január végén nyilt meg és február 12-ig tartott, hol fegyverszünet köttetett, s a várak iránt intézkedtek.*
Ugyanezen évi augusztus 10-én a tordai országgyülésen a hűségesküt letették János Zsigmond részére, török sarczra és hadjáratra adót szavaztak.*
Ugyanezen évi deczember 12–22-ig tartott országgyülést találunk Tordán feljegyezve.*
1542. január 10-re Martinuzzi Tordára országgyülést hivott össze, a mely Maros-Vásárhelyre tétetett át.*
Ugyanezen év márczius 8-ára Fejérvárra hivott országgyülés márczius 10-én Tordára tétetett át, hol Izabella és fia befogadását kimondák, kormánytanácsot választottak s üdvözlő küldöttséget inditottak Izabella királyné elé.* Ez országgyülés márczius 29-iki ülésén azt is kimondták, hogy a fegyvert elbiró tanulók is hadiszolgálatra kötelezvék.
Ugyanez év október 3-án, mely a hadaknak a Keresztesmezőre gyülését kimondotta, az alkudozásokra nézve mind a három nemzetből való biztosok meghallgatását ajánlotta a királynénak.* Ez a gyülés a székelyekért október 22-én Medgyesre tétetett át, és végre
Ugyanez évi deczember 20–22-én a Keresztesmezőn tábori országgyülés tartatott, melyen a három nemzet uniója megújittatott, Erdélynek közös erővel való védelme kimondatott, az idegennel való paktálókra halál és jószágvesztés szabatott, királyné udvartartására költség szavaztatott, Ferdinánd követelése visszautasittatott.*
1543. február 26-án a Tordán tartott országgyülés kimondta, hogy János Zsigmond nagykorúságáig Izabella királyné uralkodjék, ez által az erdélyi fejedelemség alapját megvetették. Itt e gyülésen volt a protestantismusnak első diadala, a midőn a megidézett Honterus hitújitása felett az országgyülés napirendre tért.*
1544. január 9-én Tordán tartott országgyülés a török adót megszavazta és a magyarországi részeknek Debreczenben tartott gyülésére orátorokat választott.*
Ugyanez év április 24-én, melyen a három nemzet véd- és daczszövetségre lép, a helytartót bizonyos mértékben jószágadományozási joggal ruházták fel,* végre
Ugyanezen évi augusztus 1-én közönséges országgyülés, a melyre a magyarországi részek is meghivattak (először). Itt Martinuzzi Erdély és a tiszai részek főbirájává választatott, jogai és felelőssége szabályoztatott, a királynétól való függése kimondatott.*
1545. évi április 21-iki országgyülésen Izabella és János Zsigmond is jelen voltak, a reformatio hallgatagon elismertetett, hadfelkelés és hadi élelmezés szabályoztattak stb.* és
Ugyanazon évi október 28-án Tordán tartott országgyülésen a királyné udvartartása rendeztetett, az adó portánkint kivettetett, annak Tordára való fizetése meghatároztatott, a tolvajok üldözése és bűnösöknek becsületes magatartás melletti rehabilitatiója törvénybe iktattatott.*
1547. október 26-ra Tordára országgyülés hivatott össze; ugy látszik azonban, hogy ha ott ősszegyült is, nemsokára Fejérvárra tétetett át, mert november 12-én a rendek már ott tanácskoztak.*
1548. május 27-én, a rendek kormánytanácsot adtak Martinuzzi mellé, a hadak készenlétét elrendelték,* a vallási kérdésben a statusquo fentartása kimondatott.
Ugyanez év november 30-án a tordai országgyülés adót szavazott meg.*
1550. junius 22-én Tordán országgyülés volt, melyen adót szavaztak meg és Szalánczi portai követ előterjesztette követi jelentését.* Ez alkalommal az egész országra egyenlő súly- és hosszmérték állapittatott meg, vásárbirák szerveztettek, minden nemű elővásár eltiltatott, továbbá intézkedtek a szüretről és szabad borkereskedésről.* Ez alkalommal Martinuzzi intézkedik Kolozsvár és szomszéd községei határkijárása iránt, ha ellentmondó lenne, azt a Tordán junius 25-én tartandó törvényszék elébe rendeli utasittatni.* A mi arra mutat, hogy ez időben valamely felebbezési törvényszék volt Tordán szervezve. Eltiltották, hogy egyik vallásfelekezet a másikat háborgassa.
Ugyanezen évi novemberben az Erdélyre ráütni akaró török és moldvai csapatok ellen a hadak felültetése iránt intézkedtek Tordán.*
1551. május 8-án a Ferdinándhoz átpártolt Martinuzzi a királyné ellen irányuló országgyülést tartott Tordán hiveivel s a haderőt a helytartó táborába rendelte. Tordáról indult el a hitszegő Fejérvár ostromlására, minek következtében a Szász-Sebesre vonult királynét trónja elhagyására s Erdélynek és a koronának Ferdinánd részére való átbocsátására kényszeritette.*
Ugyanez évben Tordán egy második országgyülésnek is kellett lenni, mert Istvánffy egy Báthory Endre (Ferdinánd vajdája) által tartott tordai országgyülésről emlékezik,* melyen országos segélyt szavaztak, s a midőn Kövendi megöletett.
1552. május 22-én Castaldó tartott Tordán országgyülést, melyen a vallásegyenlőség törvénybe-iktatása által hizelegte ki a rendektől, hogy mindenik nemzet 2000 zsoldos kiállitását igérte. E gyülés eltiltá a császári hadakat a sarczolástól és ingyenes munka követeléstől.*
Ugyanez évi juniusban Castaldó és Báthory Endre tartottak Tordán országgyülést, hol az elkeseredett rendek kimondák, hogy roszabbul vannak, mint a török alatt s a táborba szállást csak Castaldó fenyegetésére határozták el; de a Keresztesmezőre szállt hadak nem a török ellen harczoltak, hanem a Kolozsvárt bombázó és Fejérvárt, Szebent feldúló rabló német hadakat verték szét.*
Ugyanez évi julius 13-án tartott Tordán országgyülést Dobó és Kendi vajda.*
1555. február 2-án Balassa Menyhért fővezér hivta össze Tordára az ország rendeit, kik Izabella visszahelyezését kimondván, Petrovics meghivására küldöttséget inditottak.*
Ugyanez évi julius 13-ra egy második tordai országgyülésről találunk feljegyzéseket.* A hadak ez időben a Barczaságon voltak s igy az ország háború nélkül is viselte a hadi költségeket.
1556. február 2-án (fest. purif. b. Mariae virg.) a tordai országgyülésen adattak elő Ferdinánd király előterjesztései.* Innen hivta össze Petrovicscsal egyetértőleg és a tordai országgyülés által ráruházott jog alapján Balassa főkapitány az országot a szász-sebesi országgyülésre.
1557. junius 1–10-én Erdély fejedelemségét visszaállitották s Bebek kormányzóságát visszautasitván, a vallásszabadságot újból törvénybe iktatták.*
1558. márczius 27-iki tordai országgyülés választott államtanácsot a királyné mellé, a pénzügyeket, vámügyet szabályozta, a vizen való sószállitást megengedte. Melanchton válasza folytán a Kálvin hitvallásuak felekezetét megszoritotta.*
1559-ben tordai országgyülést emlit Istvánffy.*
1561-ben április 11-én János Zsigmond tart Tordán országgyülést, mely amnestiát hirdetett a megtérőknek, a törvénykezést, becsületsértési ügyben való eljárást szabályozta.*
1562-ben Tordán tartott országgyülésről emlékezik Istvánffy.*
1663. január 6–15-én, mely a conventi okmánykeresés módozatait állapitja meg.*
Ugyanez évi junius 6–13-án Tordán tartatott országygyülés, János Zsigmondnak a Ferdinánddal való alkudozásra és a családjából való házasságra megadta a felhatalmazást, költséget szavazott és kimondotta, hogy a székelyföldön a különböző felekezetek felváltva tartsák isteni tiszteleteiket ugyanazon templomban.*
1564. január 4-én a Tordán tartott országgyülés adót szavazott, a fejedelem születésnapját ünnepelvén, ezt a rendek azzal tették emlékezetessé, hogy törvénybe iktatták, hogy azon jobbágyok, kik 1556. előtt hagyták el urokat, nem kényszerithetők a visszatérésre. Szabályozták a két protestáns felekezet ügyét, s mivel kiegyezés létesithető nem volt, kimondották, hogy ugy a lutheranusok, mint a Kálvin hitűek teljes vallásszabadságot élvezzenek.*
Ugyanezen országgyülés intézkedett a portai adóról és a székelyek perjogáról.*
Ugyanezen év Ágnes napján Tordán tartott országgyülésre találunk vonatkozást.*
1566 márczius 10–17-én Tordán országgyülés volt, mely a fejedelemnek a szultánhoz való utjára pénzt szavazott, kiséretet rendelt melléje, a hódolni nem akaró katholicus papokat kitiltotta.*
Ugyanez év május 28-án Tordán országgyülést tart János Zsigmond, midőn a gyülés megbizásából a fejedelem ország generálisának Hagymási Kristófot, s ezenkivül a hadi gondviselőket nevezvén ki, Nándor-Fejérvárra indult a Tordán hozzá csatlakozott fényes országos kisérettel.*
1567. márczius 4-én a németek támadása hirére a Tordán összegyült rendek az általános felkelést elrendelték.*
1568. január 6-án az adó megszavazása mellett kimondatott, hogy a papok szabadon, meggyőződésük szerint hirdessék az evangeliumot, azért senki ne üldözhesse, a községek oly papot tartsanak, a minő nekik tetszik. Szóval a teljes lelkiismeretszabadság törvénybe iktattatott. Ezen országgyülésre hivatkozik János Zsigmond a szászok decanjához a hadiszerek szállitására kirendelt szekereket érdeklőleg.*
Ugyanez évi május 1–6-ig terjedő tordai országgyülésen belreformokkal foglalkoztak s az adóhátralékok behajtása iránt intézkedtek.*
1569. junius 24–29. Tordán az országgyülés örömére a fejedelem nősülési szándékát, bejelentette, mit a rendek örömmel fogadtak. Ekkor engedte el egész birodalmában az adóhátralékokat.* Ekkor rendezték az iparczikkek árszabályát.
1570. május 21-én adót s Nagyvárad erőditésére költséget szavaztak.*
1571. január 6–14. az okleveleknek a conventek általi hiteles kiadása iránt intézkedik.*
1572. május 25-én Báthori István hivott össze országgyülést Tordára, mely a Dávid Ferencz tanát túlhaladó újitókat a fejedelem által feleletre vonandóknak mondotta ki, az országgyülésről elmaradókra büntetést szabott.*
1573. május 24–28-án a négy bevett vallás szabad gyakorlatát biztositották, végvárak iránt intézkedtek,* a portai adóban a székelyek is kivételesen önként résztvenni igérkeztek.
1577. elején (április 21–26.) az apró barom kivitelét eltiltották, tolvajok általános és együttes üldözése iránt intézkedtek,* adót szavaztak meg, a koronajavak visszaszerzését elrendelték, a kereskedelmi viszonyokat rendezték.
Ugyanez évi október 12–21-én a moldvai zavarok folytán elrendelték, hogy a hadak készenlétben legyenek, adót szavaztak az ország szükségére, Várad erőditésére, az unitáriusok zsinattartási jogát Kolozsvár és Tordára szoritották, a református püspöknek Háromszék unitariusait alávetették,*a gyors igazságszolgáltatás iránt intézkedtek, jezsuiták túlkapásait megtiltották, a haderőt rendezték, görög kereskedők rendetlenségét szabályozták.*
1579-ben Szent-György napkor a beteg Dávid Ferenczet a tordai országgyűlésre hurczolták.*
Ugyanez évi október 21–24-én Tordán tartott országgyülésen a jezsuitákat kizárólag csak tanításra szorították, az oláhoknak püspökválasztást engedtek, adót, Várad építésére költséget szavaztak. Elrendelték, hogy a főispánok tartsanak törvényszékeket.*
1580. április 28-án Tordán tartandó országgyülésre találunk meghivót.*
Ugyanez év november 1-én a tordai országgyülés elrendelte, hogy az ország hadereje készen legyen, adót, Várad erősitésére rovatalt szavaztak, a hatalmaskodás (polentia) ügyét szabályozták, a megyéknek a fejedelemhez való fellebbezést megengedték.*
1585. szeptember 19–24. ezen tordai országgyülésből tiltotta el Giczy kormányzó a lovak és aranypénzek kivitelét, velenczei árúk (czifraságok) behozatalát, a törvénykezési terminusokat rendezték, a ráczok betódulását eltiltották.*
1589. április 20–25-én Tordán adót s kivételesen pótlékadót szavaztak, a hadak készenlétét kimondották.*
1591. április 21–27.*
1594. május 12–31-én Báthori Zsigmond a töröktől való elszakadást tanácskozás tárgyává tette, de az Kendi Sándor ajánlatára elhalasztatott.*
Ugyanez évi julius havában tábori országgyülés volt Tordán, mely a tervbe vett töröktöl való elszakadás helyett azt követelte, hogy a nagykorúvá lett fejedelem tegye le az alkotmányra az esküt, a miben a portához való hűség is bennfoglaltatott. A beütött tatárok ellen a hadakat, sőt a fejedelem udvari népét is elküldték, mire Zsigmond a kormány vezetését Báthori Boldizsárnak átadván, leköszönt és Kővárra húzódott.* Ezen gyülésen végeztetett, hogy a zsoldosok felfogadására kiküldött Gerendi János szökött jobbágyokat és cselédeket fel ne fogadjon.*
1598. augusztus 29-én Tordán az ország rendei az Oppelnből visszaszökött Báthori Zsigmondot ismét fejedelemmé választották, miután az alkotmányra az esküt neje jelenlétében letette és a feltételeket elfogadta. E feltételek közt volt a többek közt az is, hogy a fejedelem szabad választását fenntartja, jezsuitákat ezután csak Kolozsvártt tűr meg, hogy idegeneket hivatalba nem tesz.*
Ugyanez év november 20-án Tordán tartott országgyülést látunk feljegyezve.*
1600. szeptember 11-én a Mihály vajda ellen összesereglett hazafiak Csáky István, Toldi Istán, Bornemisza stb. tartanak Tordán országgyülést, mely alkalommal a gyors fölkeléseért megdicsért Aranyosszék kiváltságait biztositották.*
1636. szeptember 16-án Tordán, illetőleg a Keresztesmezőn tábori országgyülést tart Rákóczy, mely a Bethlen István elleni táborba szállást kimondotta. A hadak innen nemsokára el is indultak Nagyvárad felé.*
Itt a tordai országgyüléseknél csaknem egy századig tartó szünet következett be, mert Tordát Mihály vajda és Basta elhamvasztván, kifosztván és kizsarolván s lakóit több alkalommal halomra gyilkolván, az sokáig nem adhatott szállást az országgyülési követeknek, helyet az országgyülésnek; minek folytán Fejérvár, Kolozsvár, Székely-Vásárhely jutottak előtérbe s szolgáltak az országgyülésnek székhelyeiül; de a XVII. század vége felé ismét Tordára fordult a figyelem, s egy ideig ott tartattak Erdély országgyülései. Ezen második időszakból a következő ott tartott országgyülésekről birunk tudomással.
1659. augusztus 20–30-án Barcsay Ákos tart a Keresztesmezőn tábori országgyülést az Erdély visszafoglalására megindult Rákóczy ellen szervezkedendő. 19-én kimérték a tábor helyét, 20-án Zólyomi Miklós sátorába gyültek, itt volt a tatár rabságból kiváltott Kemény János is. Itt Rákóczy követeit visszautasiták és a portához való hűséget kimondák, a török sarcz iránt intézkedtek. Mihne havasalföldi vajda követeivel tanácskoztak a tordai puszta várban a kötendő szövetség felett, a midőn jött a hir, hogy Rákóczy hadai Kolozsvár alatt vannak, mire Barcsay felszedte sátorfáját Dévára s onnan Temesvárra menekült.*
1691. augusztus 1–21-én a Tordára hivott országgyülés novumról, partialis székek állitásáról, potentia büntetéséről, országos pecsétekről rendelkezett* és az alvinczi resolutio felolvastatott.
1692. szeptember 25–október 6-ig tartott a tordai országgyülés, a kapuszámot a szászoknál 1400, a megyékben 1925-ben határoztatták meg és kimondatott, hogy a ki a kormányzó parancsának nem engedelmeskedik, 200 frtig büntettessék. A székelyek elvállaltak 2,400 köböl búzát, 8,000 köböl zabot, 2,025 szekér szénát.*
1693. szeptember 17–október 9-ig a vallások felett való egyezkedés folyt, de oly módon, hogy a szeptember 26-ik ülésben Almási Gergely Mihály unitárius püspök kénytelen volt a kolozsvári unitáriusok óvári iskoláját a katholikusoknak átengedni; I. Lipót fejedelem diplomája is ekkor olvastatott fel.*
1694. február 25-én* és
ugyanazon évi julius 16–20-án a hadmenethez szükségelt fogatok kiállitásával, adó repartitióval foglalkozott s a Rákóczy-javak visszaadását megtagadta.* A Rákóczy levelére adott válasz Tordán ez évi julius 20-ról van keltezve.
1696. junius 6-án a productionale forumok tárgyaltattak. Ez országgyülésről az erdélyi urak fékentartására leküldött Rabutinhoz Dévára küldöttség indittatott.*
1697. junius 20–julius 7-ig. Ez országgyülésen Bethlen Miklós ügye is tárgyaltatott, a donatiók productiója végbevitetett; a katonai raktárakba adandó 40,000 köböl búzáért executióval fenyegetődztek, e teher alá az egyházi nemesek is bevonattak, kimondatott, hogy a vecturát a vármegyék egymásnak átadva folytassák és hogy minden kaputól egy ökör adassék a hadi tisztek discretiojára.*
Ez az utolsóelőtti Tordán tartott erdélyi országgyülés, mert azt követőleg a Rákóczy-szabadságharcz alatt csak két országgyülés tartatott Erdélyben; a II. Rákóczy Ferenczet fejedelemmé választott fejérvári és a beiktató marosvásárhelyi.
A Rákóczy-szabadságharcz elnyomása után az erdélyi országgyülések székhelyéül leginkább Nagy-Szeben – a reactionak már ekkor állandó fészke – szolgált; de nem is volt öröm ez országgyülésekben; mert végzései hasonlitottak az 1697-ki utolsó tordai országgyüléséhez, mely az osztrák katonaság vég nélküli zsarolásait és kicsapongásait hangoztatta, s a szegény Erdély gyötörtetése miatti feljajdulások vigasztalan viszhangjai voltak, a mi már nem is magyarul, hanem latinul hangzott; mert az erdélyi fejedelemség letüntével a magyar nyelv – mely századokon át hivatalos és törvénykezési nyelv volt s melyet még a szász törvényhatóságok is oly előszeretettel használtak – teljesen kiszorittatott nemcsak a közélet, hanem a társadalmi élet teréről is, idegen lett saját hazájában, értelmisége körében és a sikertelenül fel-feljajduló országgyülésekben. Ily országgyülésekre a szebb napok önérzetes hangjához szokott Torda város nem vágyott, mint a hajdan független haza egykori országgyüléseinek székhelyéhez, a szabad Erdélynek egykori fővárosához, a megalázkodás e siralmas tespedései és szánalmas tépelődései nem is illettek volna, büszkeségérzetét bántották volna, nagy multjának fényén csak árnyfoltot idéztek volna elő. Az egykori hősök, az önérzetes hazafiak e gyülhelyén ezek a siránkozó patrioták helyt nem találhattak, ezek csak pironkodni lettek volna kénytelenek a mult szemrehányásait fellobbantó e városban, mely egy dicső, egy szabad, egy nagy multnak őrzi és terjeszti szent emlékeit.
És mégis egy ily siránkozó sérelmi országgyülés zárta be a tordai országgyülések sorozatát, mert Mária Terézia uralma alatt – mintha a magyar fegyverekre rászorult uralkodó egy szebb kor káprázatát akarta volna a nemzet előtt lebegtetni s jobb korának emlékeit felidézni – az uralma alatt tartott gyér országgyülések (mindössze öt) egyikét Tordán, illetőleg a Keresztesmezőn tartotta, mert az 1759-ben Szebenben megkezdett hongyülést a Torda melletti Keresztesmezei táborban folytatták, a hol törvényalkotás helyett védelmi háborura készültek s tettek intézkedéseket.* És mintha e hely emlékei valóban felvillanyozták volna, a siránkozó nemzet ismét ős erejének és hősiességének egész nagyságában tünt fel, s megvédte tengernyi vére ontásával a trónt Európa coalitiójával szemben. Lovagiasan járt el, a pártfogását esdő nővel szemben; de hogy eszélyesen járt-e el, s hazája érdekét nem téveszté-e el szemei elől? az más rubrika alá tartozik.
E szerint az okiratilag kimutatható tordai országgyülések száma 127-et tesz ki, tehát annyit, a mennyivel egyetlen erdélyi városunk, sőt azok összevéve együttesen sem dicsekedhetnek; pedig a fenn elősoroltakon kivül bizonynyal Tordán még sok oly országgyülés tartatott, a melyekről hiányoznak adataink, vagy legalább nekem nem sikerült azokat felfedeznem; sok ily ismeretlen országgyülés tartathatott Tordán, főleg az Árpád-házból való királyok idejében, a mikor törvényeink útmutatása szerint is Torda volt az erdélyi országgyülések szokott helye; azonban az itten e korban tartatni kellett országgyülések egy tizedrészéről se maradtak reánk törvényczikkek, avagy más irásbeli adatok, lehet, hogy ilyenek még rejtőzködnek a levéltárak poros polczain s talán az ezutáni tudományos búvárlatok fognak ilyeneket felszinre hozni, s az én munkámban támadt hézagokat betölteni, vagy legalább gyériteni fogják.
Az emberi mű soha tökéletes és teljesen bevégzett nem lehet, a haladás törvényei ezt kizárják; de épen azért nem hiszem, hogy egészen haszontalan munkát végeztem, a midőn e téren is teljesen bevégzettet nem nyujthatván, összegyüjtém azt, a mi lehetséges volt, s több mint 80 ismeretlen tordai országgyülést registráltam s iktattam be Torda nagy multjának emlékkönyvébe.
| XXXVI. Torda város az 1848/49-iki szabadságharcz alatt. | TARTALOM | XXXVIII. Torda vallástörténelme. |