8. Az idegen nyelvű színjátszás


FEJEZETEK

NÉMET TÁRSULATOK

Gyapjú utcai Színház történetének legteljesebb feldolgozása megtalálható: Wolfgang Binal, Deutschsprachiges Theater in Budapest. Wien, 1972. A Gyapjú utcai német vendégjátékokról: Péterfy Jenő, A meiningeniek. In: P. J. Dramaturgiai dolgozatai. Bp., 1931. (Magyar irodalmi ritkaságok, 2.); Staud Géza, Meininger in Ungarn – Wirkung, Nachwirkung. Zeugnisse damaligen Kritiken und späterer Aufführungen. In: Kleine Schriften der Gesellschaft für Theatergeschichte. Berlin 1973. 43–58.; Silberstein Ötvös Adolf, Adolf Sonnenthal. In: S. Ö. A., Im Strome der Zeit. Ausgewählte Blätter. III. Bp., 1895. 51–62.

A magyarországi városok és tájegységek német színjátszásának történetét általában érintik az egyes városok összefoglaló színháztörténeti forráskiadványai és monográfiái.

Ezeken kívül még megemlítendő: Bánát: Felix Milleker, Geschichte des deutschen Theaters im Banat. Wrschatz, 1937. (Banater Bücherei) – Brassó, Nagyszeben: Német színjátszás Nagyszebenben és Brassóban, 1839–1918. {946.} Adattár. Bp., 1969–1970. L: OSzK Sztt, MS 18/1–2. – Győr: Lám Frigyes, A győri német színészet története 1742–1885. Győr, 1938. Nagyszombat: Milena CŠesnaková– Michalcová, Cudzojazyăné divadlo v Trnave. Slovenské Divadlo, 1981/1. 126–160. – Pozsony: Benyovszky Károly, Das alte Theater. Kulturgeschichte aus Pressburgs Vorgangenheit. Bratislava–Pressburg, 1926.; Festschrift zum hundertjährigen Jubileum des Pressburger Stadttheaters am 9. November 1876. Pressburg, 1876.; Pávai Vajna Gábor, A pozsonyi színügyi kérdésről. Pozsony, 1901. – Temesvár: Josef Brandeiss– Erwin Lessl, Temeswarer Musikleben. Zweihundert Jahre Tradition. Bukarest, 1980.; Maria Pechtol, Thalia in Temeswar. Die Geschichte des Temeswarer deutschen Theaters im XVIII. und XIX. Jahrhundert. Bukarest, 1972. (Kriterion-Bücherei, 3.).

FRANCIA, OLASZ ÉS NÉMET VENDÉGJÁTÉKOK

A külföldi társulatok vendégjátékainak összefoglalása. Vendégeink. Válogatás külföldi drámai együttesek budapesti vendégjátékaiból. 1881–1993. Összeállította Alpár Ágnes. Bp., 1993.

A külföldi hatásokat vizsgálja: Staud Géza, Külföldi hatások a magyar színjátszásban, rendezésben és dramaturgiában. In: Élő dramaturgia. Tanulmányok a színházról. Szerkesztette Gyárfás Miklós. Bp., 1963. 91–113.; Géza Staud, Max Reinhardt in Ungarn. – Zeittafel der Reinhardt Gastspiel und Gastinszenierungen. In: Max Reinhardt in Europa. Redigiert von Edda Leisler und Gisella Prossnitz. Salzburg, 1973. 7–31. és 312–319. (magyarul: Staud Géza, Max Reinhardt Magyarországon. In: ’A színészek színházában hiszek’. Max Reinhardt színháza. Bp., 1994. 55–81.)

Egyes alkotókról: Sarah Bernhardt: Silberstein Ötvös Adolf, S. B. Gastspielabende im ungarischen Volkstheater. 1881. In: S. Ö. A., Im Strome der Zeit. II. Bp., 1894. 227–238.; S. B. Budapesten. Vasárnapi Újság, 1881. 734., 749.; Péterfy Jenő, S. B. mint „Phaedra” – S. B. mint „Lecouvreur Adrienne” – S. B. mint „Frou-Frou”. In: P. J., Dramaturgiai dolgozatai. Bp., 1931. (Magyar irodalmi ritkaságok, 2.) 118–124.; Beöthy Zsolt, Bernhardt Sára Budapesten. In: B. Zs., Színműírók és színészek. Bp., 1882. 328–336.; Hevesi Sándor, Sarah. In: H. S:, Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. Bp., 1919. 227–233.; S. B. Népszava, 1908. október 25. – Coquelin aĕné: C. Budapesten. Vasárnapi Újság, 1887. 804.; Ivánfi Jenő, C. In: I. J., A színpad művészete. Bp., 1919. 96–98. – Suzanne Despès: Barde, S. D. öltözőjében. Jövendő, 1906/5. 42–43.; Adorján Andor, S. D. A Hét, 1909. 270–271.; Kosztolányi Dezső, Gioconda. Bemutató a Vígszínházban. In: K. D., Színházi esték I:400–402.; uő, S. D. In: K. D., Színházi esték II:329–330.; uő, Hofmannsthal Élektrájáról – Desprès-ről. In: K. D., Színházi esték II:330–333. – Eleonora Duse: [Szemere Attila] Traveller, D. E. A Hét, 1892. 285–286., 302–303.; {947.} Jászai Mari, D. E.-ról, A Hét, 1892. 293–294.; -e, Duse Eleonora. Vasárnapi Újság, 1893. 757.; Harmat Géza, D. 2. bővített kiadás. Bp., 1895.; Haraszti Gyula, D. E. Bp., 1905. (Olcsó könyvtár, 1362–1363.); Bródy Sándor, Duse regénye – Duse mint Magda. In: B. S., Színésznők. Bp., 1905. 6–35.; Kosztolányi Dezső, Ifjabb Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy. In: K. D., Színházi esték II:340; uő, Henrik Ibsen: Rosmersholm. In: K. D., Színházi esték II:341–342. – Yvette Guilbert: L. L., Yvette Budapesten. Pesti Futár, 154. 1911. 3–5.; Heltai Jenő, Y. G. In: H. J., Utazás enmagam körül és más vallomások. Bp., 1998. 253–257. – Gabrielle Réjane: Erdélyi Zoltán, Réjane aszszony Budapesten. Vasárnapi Újság, 1897. 793.; G. R. Új Idők, 1897. II. 462–465., 469–470.; R. Új Idők, 1901. II. 453., 454., 474. – Ernesto Rossi: Ernesto Rossi, Quarant’anni di vita artistica. I–II. Firenze, 1887. (A II. 235– 239. oldalán megemlékezik az 1874-es budapesti vendégszerepléséről.); Péterfy Jenő, R. az „Othelló”-ban. –R. a „Morte civile”-ben. In: P. J., Dramaturgiai dolgozatai. Bp., 1931. (Magyar irodalmi ritkaságok, 2.) 15–22.; Hevesi Sándor, Az öreg Rossi. In: H. S., Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. Bp., 1919. 213–219. – Ermete Zacconi: E. Z. Új Idők, 1897. II. 365.