| IV. FEJEZET A MAGYAR ROMANTIKA SZÍNHÁZA (1837–1849) | TARTALOM | RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |
FEJEZETEK
A közigazgatási szervezet és a forrásbázis ebből következő változásaira: SÁSHEGYI OSZKÁR, Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965. A pártolást meghatározó társadalmi folyamatokra: LAKATOS ERNŐ, A magyar politikai vezetőréteg 1848–1918. Bp. 1942; LUKÁCS LAJOS, Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849–1867. Bp. 1955; SZABAD GYÖRGY, A társadalmi átalakulás folyamatának előrehaladása Magyarországon 1849–1867. Valóság 1976/5. 1–15. A cenzúrára: Megbíráltak. A rendőri jelentések: DIETRICH, MARGRET, Die Wiener Polizeiakten von 1854–1867. Wien, 1967; TAKÁTS SÁNDOR, Kémvilág Magyarországon. Bp. 1980.
A Nemzeti Színházra, a IV. fejezetnél megadott források és irodalom mellett: JÓKAI MÓR, A Nemzeti Színház múltjából. Bp. é.n.; PODMANICZKY FRIGYES, Napló-töredékek I–IV. Bp. 1888.; VADNAI KÁROLY, Elmúlt idők. Bp. 1886; MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR EDIT, A főváros színházi életének megmagyarosodása 1843–1878. In: Tanulmányok Budapest múltjából XV. Bp. 1963. 445–87.
A vidéki társulatok működésére és az igazgatókra: MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR EDIT, A magyar vidéki játékszín az abszolutizmus idején. Theatrum 1964:176–201. A III. és a IV. fejezetnél már hivatkozottakon kívül a helyi és regionális feldolgozások közül felhasználhatók még az alábbiak (a szerzők {481.} betűrendjében): BEZERÉDY GYŐZŐ, Adatok Pécs első kőszínházának felépítéséhez, a színház épületéhez. Baranyai Helytörténetírás 1979:481–99.; CENNER MIHÁLY, Magyar színészet Székesfehérvárott és Fejér megyében. Székesfehérvár, 1972; GYÖNGYÖSI GÁBOR, A szatmári színjátszás rövid története. Satu-Mare, 1974; JOÓS FERENC, Korszakok, színészek, nézők a kecskeméti Katona József Színházban. Kecskemét, 1974; KÁICH KATALIN, Az újvidéki magyar nyelvű színjátszás története és repertóriuma 1836–1918. Újvidék, 1983; uő, A zentai magyar nyelvű színjátszás története és repertóriuma 1833–1918. Újvidék, 1987; KERÉNYI FERENC, Nógrád színészete 1790–1885. A Nógrád megyei Múzeumok évkönyve 1987. Salgólarján, 1987. 271–86; NÁDASDY LAJOS, A pápai kőszínház története 1817–1931. Veszprém, 1981; PAPP JÁNOS, A békéscsabai színészet története I. 1851–1879. Békéscsaba, 1967; VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN, Csernovics Péter színházpártoló tevékenysége. Színháztudományi Szemle 24. [1987] 69–83; VITÉZ (WELSER) TIBOR, A kolozsvári Nemzeti Színház. Adattár 1850. jan. 1–1877. máj. 7. (kézirat, MSzI)
Dráma és színház kapcsolatára: JÓBORÚ MAGDA, Akadémiai drámai pályaművek 1857–1888. Mezőtúr, 1942; OSVÁTH BÉLA, A realizmus kérdései a szabadságharc utáni magyar drámában. ItK 1961:575–87; BAYER JÓZSEF, Szigeti József drámái. Bp. 1914. 5–38; ÉLŐ GABRIELLA, Dobsa Lajos színművei. Bp. 1912; FRIED ISTVÁN, Jókai Mór és a magyar vígjátékhagyomány. In: Az élő Jókai. Szerk. KERÉNYI FERENC–NAGY MIKLÓS. Bp. 1981. 47–64.
Az opera és a balett területéről, nem ismételve meg a IV. fejezetnél hivatkozottakat: VÁRNAI PÉTER, Verdi Magyarországon. Bp. 1975; VÁLYI RÓZSI, Nemzeti tánchagyományaink sorsa a színpadon, és a balett az abszolutizmus és a kiegyezés korában. In: A magyar balett történetéből. Szerk. VÁLYI RÓZSI, Bp. 1956. 92–145.
A színház szervezőjének és igazgatójának írásaiból: MOLNÁR GYÖRGY, A népszínházi eszme. Buda, 1868; uő, Világostól Világosig 1849–1867. Arad, 1881; uő, Világos után. Arad, 1882. Az átfogónak szánt monográfia 1937-ben készült, az akkori ismereteknek megfelelő forrásjegyzékkel és bibliográfiával, de csak évtizedek múlva jelent meg, így hatást a kutatásokra nem gyakorolt: PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR JOLÁN, A Budai Népszínház története. Bp. 1979. A párhuzamosan folyt kutatásokból: MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR EDIT, A Budai Népszínház műsora. Bp. 1957. (Színháztörténeti Füzetek 10.); uő, Molnár György, a rendező. Bp. 1964; uő, A Budai Népszínház és közönsége. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIII. Bp. 1959. 261–314.
A Nemzeti Színház helyzetére: GÁRDONYI ALBERT, A Nemzeti Színház és a székesfőváros. In: A százéves Nemzeti Színház. Bp. 1938. 56–63.; GRÓF FESTETICH LEÓ. Nehány szó a művészet és a Magyar Nemzeti Színház érdekében, Pest 1867; A Nemzeti Színház törvénykönyve 1868. április 1-jétől kezdve. Pest, 1868; Az 1869-diki enquête-bizottság jelentése és mellékletei. Paulay Ede rendezőnek a színház igazgatása iránt a külföldön tett tanulmányairól szóló jelentése. Bp. 1873. Paulay jelentésének újabb, jegyzetelt kiadása: Paulay Ede írásaiból. Szerk. SZÉKELY GYÖRGY. Bp. 1988 (Színháztörténeli Könyvtár 17.) 125–81. – A petícióról BORY ISTVÁN, A megpeticionált Nemzeti Színház. A Színpad 1936:137–41.; uő, Nemzeti Színházunk a politika gondolatvilágában. Színháztörténeti Értesítő 1954:199–206.; ELŐD GÉZA, Zilahy Károly, a hatvanas évek irodalmi ellenzékének vezére. Pécs, 1935; KOMLÓS ALADÁR, Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. Bp. 1956; SZÉKELY GYÖRGY, Vesztes harc a Nemzeti Színházért. Színháztudományi Szemle 16. [1985] 7–28.
A Nemzeti Színház operaműsorára: ID. ÁBRÁNYI KORNÉL, Erkel Ferenc élete és működése. Bp. 1895; HARASZTI EMIL, Wagner Richard és Magyarország. Bp. 1916; BÓNIS FERENC, Mosonyi. Bp. 1960; {482.} NÉMETH AMADÉ, Erkel Ferenc. Bp. 1967; uő, A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Bp. 1987; 77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból (1838–1885), Vál. STAUD GÉZA., szerk. KERÉNYI FERENC. Bp. 1989.
A korszak egyéb színházaira: ALPÁR ÁGNES. Az István téri színház 1872–1874. Bp. 1986. (Színháztörténeti Füzetek 76. Kültelki színházak műsora 1.); KOCH LAJOS, A Budai Nyári Színkör. Bp. 1966; KOLTA MAGDOLNA, A Népszínház iratai. Bp. 1986. (Színháztörténeti Könyvtár 16.)
Dráma és színház kapcsolatára, helyzetére: SPIRÓ GYÖRGY, A középkelet-európai dráma. Bp. 1986; GALAMB SÁNDOR, A magyar dráma története 1867-től 1896-ig I–II. Bp. 1937–1944; VÉRTESY MIKLÓS, A magyar dráma 1867–1871. Bp. 1932; SZERB ANTAL, A magyar újromantikus dráma. In: Gondolatok a könyvtárban. Bp. 1971. 91–126. – Egyes írókra: ALSZEGHY ZSOLT, Tóth Kálmán drámaköltészete. Bp. 1913; ASBÓTH JÁNOS, Irodalmi és politikai arcképek (Jósika Kálmán). Bp. 1976; KRAMMER MARIANNE, Toldy István. Bp. 1933; NOVÁK SÁNDOR, Szász Károly élete és művei. Mezőkövesd, 1904; SÜLE ANTAL, Rákosi Jenő élete és művei. Bp. 1930.
Rendezésről: MÁLYUSZNÉ, Egy polgár magasba ívelő pályán (Paulay Ede 1852–1878 között). Színháztudományi Szemle 12. [1983] 5–30. – Szcenikáról: MOLNÁR GYÖRGY, A színpad és titkai. Bp. é. n. [1875.]; STAUD GÉZA, A színpadi díszlet története Magyarországon 1884-ig. In: KERESZTURY DEZSŐ–STAUD GÉZA–FÜLÖP ZOLTÁN, A magyar opera- és balett-szcenika. Bp. 1975. 8–16.
A színészmesterségről: EGRESSY GÁBOR, A színészet könyve. Pest 1866; uő, A színészet iskolája. Bp. 1879; Egressy Galambos Gábor emléke. Pest, 1867. – A színészoktatásra: PAULAY EDE, A színészet elmélete. Pest, 1871; A százéves színésziskola. Szerk. CSILLAG ILONA. Bp. 1964; PAULAY EDE, Visszapillantás a színészeti tanoda 10 évi működésére. Bp. 1874 (új kiadása: Paulay Ede írásaiból. Szerk. SZÉKELY GYÖRGY. Bp. 1988. 182–94.); VÁRADI ANTAL, Huszonöt év. Bp. 1890; Uő, Ifjúságom. Bp. 1905. – A korszak jelentős színészegyéniségeire: SZIGLIGETI EDE, Magyar színészek életrajzai. Bp. 1878; ÚJHÁZI EDE, Régi színészekről. Bp. 1908; CENNER MIHÁLY, Prielle Kornélia. Bp. 1957; FÖLDES ANNA, Jászai Mari és a magyar színház. Bp. 1983; GALAMB SÁNDOR, Tóth József. In: Nagy magyar színészek. Szerk. GYÁRFÁS MIKLÓS és HONT FERENC. Bp. 1957; MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR EDIT, Egy színészházaspár élete. Bp. 1956; NAGY ADRIENNE, Szigeti József, a színész. Színháztudományi Szemle 16. [1985] 29–61.; PÉCHY BLANKA, Jászai Mari. Bp. 1958; uő, Hűséges hűtlenek. Bp. 1969; SZENTIMREI JENŐ, Szentgyörgyi István élete és művészete. Bukarest, 1955; VADNAY KÁROLY, Egy művésznőnk szalonja (Emlékezés Hollósy Kornéliára). Bp. 1880.
Nyelvterületenként elválasztva: BINAL, WOLFGANG, Deutschsprachiges Theater in Budapest. Wien, 1972; valamint az I. fejezetnél hivatkozott, évkörünkre vonatkozó anyagot is tartalmazó, városonként áttekintett munkák. – An Abridged History of Rumanian Theatre. Bucuresti, 1983; BUTEANU, AUREL, Teatrul românesc in Ardeal şi Banat, Timişoara, 1944; Istoria teatrului in România I–III., redector SIMION ALTERESCU, Bucureşti, 1965–1973. – RAMPÁK ZOLTÁN, Kápitoly z dejin slovenskeho divadla. Bratislava, 1953.; ČAVOJSKÝ, LADISLAV – ŠTEFKO, VLADIMÍR, Slovenske ochotnícke divadlo 1830–1980. Bratislava, 1983. – VÁLI BÉLA, Die serbische Schauspielkunst in Ungarn. Ungarische Revue 1889:30–31; HADZSICS ANTAL, A szerb színészet Magyarországon. Magyar Salon 1891:106–8; LUGOSI DÖME, Szerb színészet Szegeden. Szeged, 1942; TOMANDL, MIHOVIL, Srpsko pozorište u Vojvodini 1–2. Novi Sad, 1953–54; CINDRIĆ, PAVEL, Hrvatski i srpski teatar, Zagreb, 1960; UJEŠ, ALOJZ, Pozorišne tradicije grada Sombora 1797–1970, Sombor, 1970; Pozirišne tradicije i tendencija grada Pančeva 1758–1897. glav. ured. UJEŠ, ALOJZ. Pančevo, 1978.; PÓTH ISTVÁN, A magyar népszínmű a szerb színpadon. Bp. 1981. (Modern Filológiai Füzetek 33.); Hrvatsko Narodno Kazalište 1860–1960. Urednici DUŠKO ROKSANDIČ i SLAVKO BATUŠIĆ. Zagreb, 1960.
Az európai drámafelfogás alakulására, középpontban a Shakespeare-életmű értelmezésével: RÖTSCHER, HEINRICH THEODOR, Abhandlungen zur Philosophie der Kunst I–V. Berlin, 1837–1847; uő, Die Kunst der dramatischen Darstellung I–III. Berlin, 1841–1846; ULRICI, HERMANN, Über Shakespeare’s dramatische Kunst. Halle, 1839; HEBBEL, FRIEDRICH, Ein Wort über das Drama (1843). In: Hebbels Werke. Herausgegeben von GERHARD FRICKE. Leipzig, é. n. IV:263–9.; VISCHER, FRIEDRICH THEODOR, Aesthetik oder Wissenschaft des Schönen I–IV. Leipzig–Stuttgart, 1846–1858; GERVINUS, GEORG, Shakespeare. Leipzig, 1849–1850.
A hazai drámaelméleti munkákból: NÉVY LÁSZLÓ. A tragédia elmélete. Pest, 1871; uő, A drámai középfajok elmélete. Bp. 1873; A komédia elmélete. Pest, 1872; SZIGLIGETI EDE, A dráma és válfajai. Bp. 1874. – A színházi gyakorlathoz kötődő, a kritikusi tevékenységhez kapcsolódó álláspontokra: ERDÉLYI JÁNOS. Filozófiai és esztétikai írások. S. a. r. T. ERDÉLYI ILONA. Bp. 1981; GYULAI PÁL, Dramaturgiai dolgozatok I–II. Bp. 1908; SALAMON FERENC, Dramaturgiai dolgozatok I–II. Bp. 1907. – SZÁSZ KÁROLY, IFJ., A magyar színikritika története 1849–1867-ig. Bp. 1929.; RIGÓ LÁSZLÓ, Salamon Ferenc dramaturgiája. ItK 1965:54–76.
| IV. FEJEZET A MAGYAR ROMANTIKA SZÍNHÁZA (1837–1849) | TARTALOM | RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |