| 1849 |
július 17. az NSz igazgatását Simontsits János veszi át (1852. május 20-ig);
augusztus 9. a pesti német együttes első előadása az NSz épületében; az utolsó előadást november 13-án tartják;
október 10. betilják az Ármány és szerelem előadását;
novemberben Aradon Csernovics Péter „magánszínházként” bérli ki a Hirschl-épületet;
{458.} december 21. Szigligeti: Liliomfi (ősbem. az NSz-ben);
december 29. Doppler: Ilka és a huszártoborzó.
|
| 1850 |
január 14-től előzetes szövegcenzúrát vezetnek be;
májustól októberig Anna La Grange vendégfellépte az NSz-ben;
szeptembertől Kolozsvárt újra magyar társulat játszik;
november 18. Szigligeti: Vid (ősbem., NSz);
november 25-én jelenik meg a Theaterordnung. |
| 1851 |
februárban Arany János verse a hazatérő Egressy Gáborhoz;
február 18. meghal Szerdahelyi József;
április 6. Tóth József első fellépése az NSz-ben;
Lucille Grahn balett-vendégjátéka;
július 17. Egressy Béni halála;
szeptember 5-től Rachel vendégjátéka;
szeptember: br. Augusz Antal, a budai helytartósági osztály alelnöke lesz az NSz fölé rendelt Comité elnöke. |
| 1852 |
március 17. Shakespeare: Athéni Timon (NSz);
március–április: Ira Aldridge első vendégjátéka Magyarországon;
május 20. a Helytartótanács Festetics Leó grófot bízza meg az NSz igazgatásával (1854. december 21-ig);
augusztus 21. Bartha János halála;
november 27. Jókai: Dalma (NSz);
a debreceni tanács állandó színház építésére kér és kap engedélyt a kormányzattól. |
| 1853 |
május 1. Pesten elkészül az Újvásártéri Német Színház;
november 22. Kolozsvárott a színház igazgatásával Bethlen Miklós grófot és Páll Sándort bízzák meg;
november–december: Maria Taglioni vendégfellépései;
december: kiadják a német nyelvű Instruktiont, az NSz számára;
Vahot Imre: Magyar Thália. Játékszíni Almanach. |
| 1854 |
májusában gr. Festetics Leó azt javasolja, hogy az NSz legyen „udvari színház”;
december 16. Szabadka új színházát Latabár Endre társulatának előadásával nyitják meg;
december 21. az NSz igazgatását gr. Ráday Gedeon veszi át (1860. július 29-ig). |
| 1855 |
Pécsett a téli évad a magyar színészeké;
augusztus 18. Benke József halála
október 31. Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszár (bem. NSz);
{459.} december 12. Gyulai Pál beszámolója Ristoriról és vitája Egressyvel;
december 18. Jókai: Könyves Kálmán (bem. NSz). |
| 1856 |
május 9. Rossini: Tell Vilmos (bem. NSz);
június–júliusban Szabó József társulata sikerrel vendégszerepel Bécsben;
július 25. meghal Simontsits János;
júliustól Egressy 19 levele „a színi világból” a Magyar Sajtóban;
szeptember: Ristori hat estés vendégjátéka az NSz-ben;
Huszonnégy író s színész arckép-albuma.
|
| 1857 |
Először adják ki a Teleki-díjat. A nyertes Szigligeti Béldi Pálja, Jókai Dózsa Györgye a második helyre szorul;
Bulyovszky Lilla eltávozik az NSz-től, és német színésznőként folytatja pályáját;
Nagyváradon, ahol Molnár György nyári színkört építtet, Egressy nyolc legnagyobb szerepében lép fel;
szeptember 3. megnyílik a Miskolci Nemzeti Színház;
november 3. az NSz bemutatja Jókai Dózsa Györgyét, amely éles irodalompolitikai vitát vált ki. |
| 1858 |
január 29. id. Lendvay Márton halála;
Buda városa megvásárolja a Nyári Színkör épületét;
március 10. színre kerülhet az erősen meghúzott Bánk bán;
áprilisban elindul a gr. Károlyi György által kezdeményezett gyűjtés az NSz javára;
Molnár György önálló vidéki igazgató lesz (1861-ig);
szeptember 11. Mozart: Figaro lakodalma (bem. NSz);
december 13. meghal Szentpétery Zsigmond. |
| 1859 |
április: Egressy Gábor nyugdíjba megy;
Prielle Kornélia végleg az NSz-hoz szerződik;
novemberben Havi Mihály megindítja a Kolozsvári Színházi Közlönyt;
december 27. Kolozsvárt Offenbach Eljegyzés lámpafénynél c. operettjének magyar nyelvű bemutatója, |
| 1860 |
január 1. Egressy szerkesztésében megjelenik a Magyar Színházi Lap;
februárban Kolozsvárt gr. Mikó Imre gyűjtést indít a színház javára;
Reszler István Zágrábban kezdi színigazgatói pályáját;
júniusban Havi Mihály együttesének balsikerű vendégjátéka Bukarestben;
{460.} július 29. Nyéky Mihály veszi át az NSz igazgatását (1862 júniusáig). |
| 1861 |
A Comité elnökségét gr. Károlyi György veszi át;
március 13. Debrecen városa 150 ezer forintot ajánl meg színházépítésre;
áprilistól Follinusz János veszi át a kolozsvári színház igazgatását (1866-ig);
április 6-ra összehívják az országgyűlést;
áprilistól Kassán Latabár Endre az igazgató 1873-ig;
áprilisban Molnár György kibéreli a Budai Nyári Színkört;
augusztus 12. Jókai Mór benyújtja a héttagú országgyűlési bizottság jelentését az NSz helyzetéről, de a vita az országgyűlés feloszlatása miatt elmarad;
szeptember 11. I. Ferenc József az ún. „fölkelési alapot”, 81 000 forintot a Kolozsvári Nemzeti Színháznak adományozza;
szeptember 14. Molnár György megnyitja a Budai Népszínházat;
novemberben Debrecenben megnyílik az ún. Reszler-féle színkör;
Újvidéken megnyílik a Szerb Nemzeti Színház; Festetics Leó: A Nemzeti Színházról.
|
| 1862 |
június 14-től Radnótfáy Nagy Sámuel az NSz igazgatója (1869. október 12-ig), aki 60 000 forintos támogatást szerez a színház számára;
június 26. Erkel Ferenc: Sarolta (bem. NSz);
augusztus 22-én megünneplik az NSz fennállásának 25 éves jubileumát;
Thalia. Zsebkönyv 1862-re A Budai Magyar Népszínház javára. |
| 1863 |
január 17. a Budai Népszínház nagy sikere a Dunanan apó;
április: megjelenik a Színházi Látcső (1864. március 19-ig);
május 10. rendelet egy Színészeti Tanoda felállításáról;
július 30. Dobsa Lajos és Reviczky Szevér petíciót ad át Ferenc József császárnak az NSz ügyében. Az akciót elfojtják;
szeptember 1. Paulay Ede és felesége, Gvozdanovits Júlia a Nemzetihez szerződik;
októberben Radnótfáy segélyalapot létesít az együttes szegény tagjainak megsegítésére;
november 20. Szigligeti A lelenc c. drámájának bemutatója lépés a népdráma kialakítása felé. |
| 1864 |
január 14. Udvarhelyi Miklós halála;
júniusban fizetési nehézségek miatt az NSz színészei sztrájkot kezdeményeznek; |
|
{461.} július–szeptember: hivatásos román színtársulat első vendégjátéka Erdélyben (Brassó);
Kolozsvárt a katolikus gimnáziumban román „secţe dramatica”-t szerveznek;
Aradon „színházbérlő társulat” alakul;
november 1-jén bezárja kapuit a Budai Népszínház. |
| 1865 |
január 1. Shakespeare: Téli rege (bem. NSz);
január 2. megnyílik a Színészeti Tanoda. Igazgatója gr. Festetics Leó;
szeptember 15. Nemzeti Színházi Takarékegylet alakul;
szeptember 30. megjelenik az első magyar nyelvű nemzeti színházi szabályrendelet;
október 7. Debrecen új színházát, Ikalnitzky alkotását, a Bánk bánnal nyitják. |
| 1866 |
februárban Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné nyolc előadást néz meg az NSz-ben;
Kolozsvárott Fehérvári Antal veszi át a színház igazgatását (1872-ig); Follinusz János 1873-ig Arad, Pécs, Pozsony „kerületet” alakít ki;
július 1. Debrecenben tíz évre a Színügyegylet „intézőbizottsága” („intendatúra”) veszi át a színház irányítását; művészeti igazgatójuk Szabó József;
július 30. Egressy Gábor halála;
szeptemberben Győrött Hubay Gusztáv társulatához szerződik Jászai Mari (rendező: Molnár György);
október 14. Rákosi Jenő Aesopusának bemutatásával megjelenik az újromantikus irányzat;
Egressy Gábor: A színészet könyve.
|
| 1867 |
február 19. az alkotmány helyreállításának ünnepére díszelőadás az NSz-ben;
április 6. Erkel Ferenc: Dózsa György c. operájának ősbemutatója az NSz-ben;
június 1. a koronázás alkalmából díszelőadások a főváros összes színházában;
szeptember 28. a Budai Népszínházban megkezdődik Molnár György második ciklusa; a színpad kortináját Munkácsy Mihály festi; a színházügyek a Helytartótanácstól a Belügyminisztériumhoz kerülnek;
december 7. Kolozsvárt bemutatják Jósika Kálmán Rákóczy Júlia c. antiklerikális drámáját. |
| 1868 |
{462.} Az NSz-ben három drámai rendező működik: Feleki Miklós, Szerdahelyi Kálmán és Paulay Ede;
március 11. Paulay első jelentős bemutatója a Hamlet;
áprilisban az NSz új törvénykönyvet kap;
áprilistól Szegeden Aradi Gerő az igazgató;
májusban öttagú drámabíráló bizottság alakul; |
|
júliusban Aradon szerb és román társulatok vendégjátéka;
szeptember 14. új NSz épülettervét nyújtják be a pesti tanácshoz, de megvalósítása elmarad;
szeptember 27. a cenzúrázatlan Bánk bán első előadása;
november 13. Szigligeti: A trónkereső (bem. NSz);
Molnár György: A népszínházi eszme. |
| 1869 |
januárban Friebeisz István és Lönhardt Ede megalapítja az első magyar színházi ügynökséget, majd
novemberben elindítják A Színpad c. szaklapot;
februárban eladják az NSz tulajdonát képező dunaparti telket;
áprilisban Jókainé Laborfalvi Róza nyugdíjba vonul;
májusban Paulay Edét a Tanoda tanárává nevezik ki;
október 9. Radnótfáy Sámuel halála;
novemberben Tisza Kálmán belügyminiszter „ankétot” hív össze az NSz ügyében. Az „emlékiratot” hattagú
bizottság készíti el.
Orczy Bódog: Az 1869-i ankétbizottság jelentése.
|
| 1870 |
február 7. Buda tanácsa megtiltja területén a német nyelvű színjátszást;
március 1. meghal Tóth József;
március 13. bezárják a Budai Népszínházat, és szeptember 20-án felrobbantják az épületet;
március 21. Pesten öttagú bizottság kiáltványt ad ki a magyarországi román nemzeti színház ügyének érdekében;
áprilistól az NSz új tagjai: Helvey Laura, Nagy Imre, Rákosi Szidi, Újházi Ede;
Kolozsvárt Erzsébet királyné évi 15 000 forint segélyt juttat a színháznak;
nyarán Matei Millo társulatának vendégjátéka Erdélyben;
október 4. Orczy Bódog bárót nevezik ki az NSz igazgatójává (1873. március 31-ig);
októbertől decemberig Aradi Gerő társulata játszik a Várszínházban;
december 14. Beethoven 100. születésnapján az NSz-ben bemutatják Goethe Egmontját;
Szigligeti Ede: Nemzeti-színházi képcsarnok.
|
| 1871 |
{463.} január 1-jétől az NSz üzemelteti a Várszínházat;
március 11. Wagner: Tannhäuser (bem. NSz);
március 11. Kolozsvárt megünneplik a Farkas utcai színház megnyitásának 50. évfordulóját;
március 19. a Reform c. napilapban Rákosi Jenő közzéteszi egy pesti Népszínházra vonatkozó elképzeléseit;
április 6–8. az első magyar színészkongresszus;
május 12. Blaháné első fellépése az NSz-ben;
Mihail Pascaly vendégjátéka Erdélyben;
szeptemberben az NSz Richter Jánost szerződteti karmesternek;
október 18. Pest város tanácsa ajándéktelket szavaz meg egy népszínház javára;
december: br. Orczy kérésére a király évi 100 000 forintra emeli az NSz támogatását az udvartartás terhére;
Paulay Ede: A színészet elmélete.
|
| 1872 |
Wagner-egylet alakul Pesten;
március 25. megalakul a Pesti Magyar Népszínházat Alapító Társulat;
március 27. a második magyar színészkongresszus;
április 3. Jászai Mari, az NSz tagja, először lép fel Gertrudis szerepében;
április 30. Kolozsvárt a Színházi Választmány házi kezelésbe veszi a színházat; intendánsnak br. Huszár Sándort nevezik ki;
augusztus 8. leteszik a székesfehérvári állandó színház alapkövét;
augusztus 27. leég az NSz díszletraktára;
szeptember 29. Déryné halála Miskolcon;
október 30. Miklóssy Gyula igazgató megnyitja az általa épített pesti István téri színházat;
november 14. Szerdahelyi Kálmán halála;
december 27. Szigligeti 100. darabját, a Struenseet díszelőadásban mutatják be az NSz-ben; Szigligetit a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tünteti ki. |
| 1873 |
februárban az országgyűlés összehívja a második ankétot az NSz ügyében;
Paulay Ede incidense után csak mint színész működhet; a rendezést helyette Feleki Miklós, Molnár György és Szigeti József veszi át;
Ybl Miklós megkezdi az Operaház tervezését;
március 24. Orczy Bódogot felmentik az igazgatás alól; Erkel Ferenc főzenegazgatói kinevezést kap; ideiglenesen, majd véglegesen Szigligeti Ede lesz az NSz igazgatója;
Latabár Endre végleg lemond a színigazgatásról; |
|
{464.} június 20. meghal Balog István;
július 16. a Pest városi közgyűlés a Duna-parti telek eladásából származó összeget nem az NSz-nek tartja fönn, hanem az Opera telkének megvételére fordítja;
Kecskeméten megkezdi pályáját a századvég kiváló színigazgatója, Krecsányi Ignác;
Benkő Kálmán: Magyar Színvilág 1565–1872.
|