| 1837 |
augusztus 22. Megnyitják a Pesti Magyar Színházat (a továbbiakban: PMSz);
augusztus 29. Rossini: A szevillai borbély (a színház első operaelőadása);
szeptember 13. Schiller: Haramiák;
szeptember 28. Lessing: Emilia Galotti;
„A Pesti Magyar Színésztársaság törvényei Bajza József igazgatása alatt”.
|
| 1838 |
április 30. Shakespeare: Lear király (PMSz);
június 6. Bajza József lemond az igazgatásról, amelyet öt éven át,
{455.} 1842. december 20-ig felváltva végez Szentkirályi Móric, Ilkey Sándor, Ráday Gedeon gr., Nyáry Pál, végül Simontsits János;
szeptember 13. Auber: Fra Diavolo (PMSz);
október 8. Gaál József: A peleskei nótárius (PMSz);
Egressy Gábor: Javaslat a színészet ügyében.
|
| 1839 |
január 30. Az első ismert magyar rendezőpéldány, Bayard–Théaulon: Az aggszínész és leánya, (rendező: Fáncsy Lajos, PMSz);
március 23. Egressy Gábor jutalomjátékául választja a Bánk bánt (1 előadás!; PMSz);
április 29. Bartay András: A csel c. operája;
a Pesti Magyar Színházhoz kapcsolódó színi tánciskola nyílik;
május 29. Mozart: Don Juan (PMSz);
november 16. Shakespeare: Hamlet (PMSz);
december 28. Beethoven: Fidelio (PMSz);
Bajza József: Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében.
|
| 1840 |
április 27. Shakespeare: A velencei kalmár (PMSz);
május 12. az 1840. XLIV. tc. értelmében a PMSz „mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik”; az országgyűlés nemzeti színházi választmányának elnöke gr. Teleki József; külön „kormányzó választmányt” szerveznek;
augusztus 8. Erkel: Báthory Mária; a színlapon először szerepel a Nemzeti Színház megnevezése (a továbbiakban: NSz). |
| 1841 |
húsvéttól Simontsits János a színház igazgatója (1842. december 20-ig);
Szegeden id. Lendvay Márton és Egressy Gábor felváltva szerepel a Hamlet címszerepében;
július folyamán az Athenaeumban Egressy Gábor Színészeti stúdiumok c. cikksorozata jelenik meg;
szeptember 6. Teleki László: Kegyenc (NSz);
októbertől Szigligeti Ede az NSz titkára. |
| 1842 |
Januártól az országgyűlési választmány új elnöke Gyürky Pál;
január 25. Shakespeare: Coriolanus (NSz);
február 26. Shakespeare: Julius Caesar, Vörösmarty Mihály fordításában (NSz);
az országban 8 középtársulat működik;
Latabár Endre és Szabó József megkezdi vidéki színigazgatói pályáját;
december 20. a Nemzeti igazgatását Bartay Endre veszi át (bérlő-igazgató) 1843. január 1-jétől 1845. január 18-ig;
decembertől az erdélyi országgyűlés foglalkozik a színház ügyeivel;
{456.} [Egressy G.]: Párbeszéd Szebeklébi [= Bajza] és Egressy Gábor között színészeti dolgokról.
|
| 1843 |
január 7. A kolozsvári országgyűlés színházi bizottságot választ, melynek elnöke Mikó Imre gróf;
február 18. Meyerbeer: Ördög Róbert (NSz);
április 1. Shakespeare: III. Richárd (NSz);
augusztus 19. Shakespeare: Macbeth (NSz);
november 27. Szigligeti: A szökött katona bemutatója a Nemzeti Színházban, a népszínmű beköszöntése;
Tarczy Lajos: A dráma hatása és literatúránk drámaszegénysége.
|
| 1844 |
január 27. Erkel: Hunyadi László (NSz);
március 9. Szigligeti: Két pisztoly (NSz);
Láng Boldizsár megkezdi vidéki igazgatói pályáját;
június 2. Elssler Fanny egyetlen vendégfellépése az NSz-ben;
október 26. Eötvös J.: Éljen az egyenlőség! (NSz);
november 18. Czakó Zs.: Kalmár és tengerész (NSz);
novembertől Ráday Gedeon gr. „országos főigazgató” (1849. június végéig). |
| 1845 |
április 9. Szigligeti: Gritti (NSz);
augusztus 21. Czakó Zs.: Végrendelet (NSz);
november 1. A Nemzeti sikerrel újítja föl a Bánk bánt;
december 29. V. Hugo: Ruy Blas (NSz). |
| 1846 |
Hollósy Kornélia az NSz tagja;
március 19. Schiller: Don Carlos (NSz);
június 1. Schiller: Stuart Mária (NSz);
augusztus 4. Donizetti: Lammermoori Lucia (NSz);
október 24-től az Életképek az NSz hivatalos közlönye;
novembertől a Havi–Szabó-társulat kezd Pécsett téli évadot;
decemberben Egressy Gábor cikkei a Pesti Hírlapban a vidéki színi körzetekről. |
| 1847 |
január 1-jétől Campilli Frigyes az NSz balettmestere;
január 2. Verdi: Nabuccodonozor (NSz);
január 23. Szigligeti: Csikós (NSz);
január 3. Verdi: Ernani (NSz);
februárban leég a Pesti Német Színház;
április 1-jétől a Nemzetiben a „komoly” műveket Egressy és Lendvay, a vígjátékokat és népszínműveket Szentpétery, az operát Fáncsy rendezi;
Id. Károlyi Lajos Győrött kezdi színigazgatói pályáját;
június 12. a Giselle balettbemutatója (NSz);
{457.} június 28. Bajza József a Nemzeti aligazgatója (művészeti vezető);
június–júliusban Havi Mihály és Szabó József a „pécsi magyar dal- és tánctársulattal” nyugat-európai turnét bonyolít le (Ausztria, Itália, Franciaország, Belgium);
szeptember 13. Molière: Tartuffe (NSz);
szeptember 27. Hugó Károly: Bankár és báró (NSz);
szeptember 28. Doppler F.: Benyovszky (NSz);
december 13. Slowacki: Mazeppa (világbem., NSz). |
| 1848 |
február 26. Verdi: Macbeth (NSz);
március 15. a „közönség kívánatára” műsorváltozás az NSz-ben: Bánk bán;
április 1. a Nemzeti Színház új törvénykönyve életbe lép;
április 8-tól a felvonásközökben leeresztik az előfüggönyt;
május 23. Sepsy Károly igazgató Miskolcon Fegyverre, vidéki színészek! c. felhívását teszi közzé;
június 1. Erdélyi János lesz az NSz aligazgatója;
július 11. Flotow: Márta (NSz);
szeptember 16. Császár György: A kunok (NSz);
október 7. Debrecenben ismeretlen szerző Két Dózsa c. drámáját adják elő;
október 14. Szigeti József: Egy táblabíró a márciusi napokban (NSz);
november 25. Schiller: Tell Vilmos (NSz);
december 4. Szigligeti: II. Rákóczi Ferenc fogsága (NSz);
decembertől néhány nemzeti színházi tag Debrecenbe menekül;
december 18. Dobsa Lajos: Marczius Tizenötödike (NSz);
Kolozsvárt Bem leszerelteti a színészeket, hogy társulatot szervezzenek. |
| 1849 |
július 1. az NSz vezetősége – Ráday Gedeon gr. és Erdélyi János – lemond. |