II. FÜGGELÉK
ALKALMI NYOMTATVÁNYOK DALLAMAI
(1690–1750)

85.
MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS: SIRALMAS ÉNEK
(A „Siralmas Panasz Istennek Kolosváron fekvő nagy haragjáról…” dallama, Kolozsvár 1697.)
Siralmas ének

{352.} A dallam valószínűleg moll-jellegű; ha alt-kulcsban olvassuk, 3 b-vel, ha tenor-kulcsban, előjegyzés nélkül értelmezhető. Egyike a Balassi-forma legfigyelemreméltóbb, aszimmetrikus sortagolása (3–2–2) és transzponáló szerkezete révén szinte egyedülálló zenei emlékeinek.

Az eredeti nyomtatvány egyetlen ismert példánya a kolozsvári unitárius koll. könyvtárában; a M. Tud. Akadémia példánya lappang. – A dallam fényképét közölte Gyalui Farkas (Tótfalusi Kiss Miklós Siralmas Panasz-a, Kolozsvár 1892. 10. után) és Dézsi Lajos (Misztótfalusi Kis Miklós, író és könyvnyomtató a 17. században, Budapest 1898. 137.); dallamközl. Szabolcsi, Zenei Lexikon II. 79. A XVI. század magyar históriás zenéje, 1931, hangjegymell. XIV.; MZK 36*.

86.
A GYULAFEHÉRVÁRI KOLLÉGIUM ÜDVÖZLŐ ÉNEKE
SZÉKELY ÁDÁM ÉS BÁNFFY ANNA LAKODALMÁRA,
KOLOZSVÁR 1702.

GAMELION | MELOGRAPHICUM. | Quô, | Generosissimo Neogamorum Pari: | Illustrissimo quidem Sponso, | COMITI, ADAE SZEKELLY; | Illustrissimae autem Sponsae | COMITISSAE, CHANNAE BANFYADAE; | Inter tot Laetos ThaLassIones, HyMenaeos, aCTaeDas, | ad testandum commune Gaudium mense Julio | DIe 4. MensIs aCCensas, | et in Arce Gyalu, Castro Inclytae | DaCIae MICantes, | Humillimè congratulatur, | ac felicissimum apprecatur Conjugium | EUTERPE ALBA-JULIANNA. (Claudiopoli, Impressit SAMUEL PAP TELEGDI.)

(Kiemelt nagybetűk az 1702. évszámot adják.)

(A kolozsvári ref. kollégium könyvtárának RMK 8788. sz. gyűjtőkötetében, O jelzetű nyomtatvány. A kötet 320., a Gamelion B2/b lapján:)

EMPIMETRON
(I.) Ad Illustr. Comitem ADAM, Paradisicolam, ODE. Ad Melodiam:

A gyulafehérvári kollégium e lakodalmi köszöntőjének dallamát megtaláljuk némi eltéréssel, nem hangsúlyosan, hanem metrikusan ritmizált sapphikus dallam formájában, későbbi alkalmi nyomtatványokban is. Így a következőkben:

ADPLAUSUS VOTIVUS | IN HONOREM | CELEBERRIMI AC CLARISSIMI VIRI, | DOMINI | SAMUELIS PATAKI, | DECANTATUS: | Dum | ABILLUSTRISSIMIS AC MAGNIFICIS D. | D. CURATORIBUS | IN ILLUSTRI COLLEGIO REFORMATORIUM | CLAUDIOPOLITANO | PHILOSOPHIAE ET MATHEMATUM {353.} PROFESSOR | RENUNTIARETUR, | ANNO MDCCLIX. Die VI. ante Idus Majas. | CLAUDIOPOLI.

Ugyanez a dallam más alkalmi, latin szövegek felett a CARMEN SAPPHICUM… D. GEORGIO VERESTÓI… A COLLEGIO REFORM. CALUDIOP… DECANTATUM (1760) és CARMEN SAPPHICUM, IN HONOREM… PAULI F. DEAKI… decantatum (1761) c. nyomtatványokban. (Mindhárom a N. Múz. könyvtárának aprónyomtatványai között.)

Magyar szöveggel (Oh mi szent Atyánk! kegyes gondviselőnk) a debreceni zsoltárfüggelékben (1774. 2. sz.) és az 1778-i debr. é. k.-ben (51. l.). – Vö. IK 1928. 110.

87.
SZERENCSÉT MUTATÓ MAGYAR ÁBÉCZÉ
c. XVIII. századi aprónyomtatvány dallama
SZÍVET VÍDÁMITÓ ORVOSSÁG

Hely és évszám nélkül jelent meg. Lásd Lantos, Magyar irod. könyvjegyzék 1924. 30. sz. és 42. l. 902. Ponyva VIII. sz.; ma a N. Múz. zenei oszt. aprónyomtatványai közt. Második fele: Énekek; a dallam a (számozatlan) 6/b lapon. A szöveg 16 versszakból áll.

1) Innen kezdve (ered. 2. sor) a b-jelzés hiányzik. A 3. sor talán hangkötéssel számít: a hangok száma eggyel több a szótagokénál.

{354.} Vö. Náray „Lyra Coelestis”-ének köv. dallamával (1695. 72):

Cantio animae devotae, in persona Mariae Magdalenae Christum
suspirantis, et inquirentis.

(L. Bartalus István, A magyar egyházak szertartásos énekei a 16. és 17. században, 1869. 143.) A dallam cseh eredetű; megvan már Tranoscius 1695-i é. k.-ében, stb. L. Kancionál čili kniha duchovních zpĕvů I. Praha 1863. 221. sz., Zahn, Die Melodien der detuschen ev. Kirchenlieder I. 1569/a-b, továbbá a dunántúli ág. ev. egyházkerület új é. k.-ének Dallamos Könyvecskéjében a 3. sz. dallamot.

88.
ÉNEK A KENDILÓNAI REF. TEMPLOM FELAVATÁSÁRA
1727.

(DEOTER OPTIMO, MAXIMO | DICATUM, KENDILONENSE TEMPLUM, | Ex fundamentis fieri curârunt: | (balról a Teleki-címer, körirata:) PAVLVS SAC. R. I. COMES TELEKI, ET (jobbról a Vay-címer, körirata.) CO. CATHARINA VAII, ANCILLA IESV. – (A kiemelt nagybetűk értékének összege: 1727.)

Azon Vj Templom’Reménykedő szózatja:

1) Ered. b-előjegyzés, mely a további kótasorok élén megismétlődik, de kétségkívül téves. – A szöveg 6 versszakból áll.

Az eredeti egyleveles folio-nyomtatvány a kolozsvári ref. kollégium könyvtárának „egyházi nyomtatványok” c. mappájában; Telegdi Sámuel kolozsvári nyomdász kiadványa, 1727. – A kendilónai ref. templom felavatásáról l. Pataki Sámuel naplóját, közölte Pataki Jenő, Erdélyi Orovis Lap 1922. szept. 15.

{355.} Közl. Szabolcsi, Magyar Muzsika Könyve 1936. 186., Énekszó 1937 márc. (IV. évf. 5. sz.) 5., MZK 35*–36* (XVII. századi eredetű, Kodály-feljegyezte népi változattal); Énekeskönyv magyar reformátusok használatára, próbakiad. 1948. 159. sz.

89.
SIRALMAS ÉNEK A SÁSKÁKRÓL, 1749.

ORSZÁGUNKBAN | Kárt-tévő | SÁSKÁK | TÁBORA, | Tudni-illik: | Istennek igaz itéletiből Magyar Or- | szágban és Érdélyben ’s környülünk lévő | szomszéd Tartományokban- is támadott szám- | talan Sáskák’ serege-által lett károknak együgyü | versek által-való le-raizoltatások: A’melly | mind nékünk mostan élőknek, ’s mind a’ kö- | vetkezendő Nemzetségnek emlékeztetésre és | meg-intetésre két siralmasAcrosticumokba | foglaltatott 1748dik Esztendő- | ben. | Most ismét másodszor ki-adattatott. | Budán Veronika Nottensteiné özvegynél, 1749. – Harsányi János és Szabó Pál versei; a N. Múz. zenei osztályának aprónyomtatványai között.

Első siralmas Enek a’Sáskákról; melly e’második Editióban új Nótával megékesittetett.

1) Ez a kulcsjelzés innen kezdve végig megmarad.

A versfőkben: Harsányi János deáknak az ő tetszéséből ezek jól irattattak.

Közl. Szabolcsi, Énekszó 1937 máj. (IV. évf. 6. sz.) 421. és MZK 69*. A dallam az ún. Árgirus-melódia változata; l. Kodály, Árgirus nótája 1921, Erd. Népdalok 1923. 42. sz.

90.
„MÁSODIK ACROSTICUM” 1749.

Az előbbi nyomtatványból:

Második Acrosticum az ISTEN’ büntetésinek meg.gondolásával int Pénitentziára, és életnek meg-jobbitására.

1) A dallam első két hangja hiányzik, ma élő változataiból azonban könnyen kiegészíthető. (L. alább.) – 2 Nyilván sajtóhiba g helyett.

A versfőkben: C(s)ider Szabó Pál irta.

Máig élő – talán német vagy cseh eredetű – népi dallam; l. Bartók–Kodály, Erdélyi Népdalok 1923. 36. sz., továbbá Kodály összehasonlítását, Zenei Lexikon II. 67–68, valamint Bartha Dénes idevágó közlését, Archiv für Musikforschung VI. 1941. 19–21. (két moldvai dallam). Domokos Pál Péter: Egy népballada dallama, Ethnographia 1952. 150–159.; Várnai Péter: A makói árvíz nótája, Kodály-emlékkönyv 1953. 593–600. – MZK 69*.

91.
„VETÉSKORRA VALÓ ÉNEK” 1749

Az előbbi nyomtatványból:

Vetés korra-való Istenes uj ENEK.

1) ered. tévesen mindenütt
2) ered.

{357.} A versfőkben: Szabó Pál.

A dallam, ritmusára nézve, módosítása, ill. (az első sorban) kibővítése a gyakori 5-ös versképletnek:

92.
„PENITENCIA-TARTÓ ÉNEKECSKE” 1794

Az előbbi nyomtatványból:

Más Pénitentzia-tartó Énekecske.

1) A kulcsnak ez a dallamkezdő formája ered. csak a 2. sor élén (itt: a 3. sor harmadik hangja előtt) jelenik meg, az első sorban áll.

A dallam formája: redukált Balassi vers.

A 89–92. sz. dallamokról: Szabolcsi, A 18. század magyar kollégiumi zenéje 1930. 4.