Utazások álruháért
Anyósom verse
Zöld király
Mesterségem címere
 |
(Sz. 1949, Marosvásárhely - megh. 1987, Marosvásárhely). Építészeti technikumot végzett, majd magyar szakos tanár lesz. A sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, majd a városi művelődési központnál hivatalnok, később vidéken tanít. Marosvásárhelyre visszatérve, életének utolsó szakaszában alkalmi munkákból, segédmunkából élt. Tragikus körülmények között hunyt el, kirobbanó tehetségű költészete torzóban maradt, versei egy része poszthumusz jelent meg. |
1
a ditrói dóm két nyuszifüle a tornyok mögött
a neogothica catholica s az odaképzelt schumann-rekviem
mindezt vonatból látod a székely körvasúton utazol
előre-hátra az időben itt a gazdag falu előtt
a matrózruhás lányka
te vagy a vadász és a vad is te vagy takarodj üvöltöd
a kórussal gyerekarccal és üvöltöd üvöltöd
szent
pál péter antal győzelme és gyötrelme benne van a
haragodban TE IDEGEN VAGY NEM VAGY KATOLIKUS
nem takarodsz csodálkozva nézel a vonatból
nem látod a szenteket kifaragták-e őket
a félhomályt szeletelő kapura
a tízéves piaci árusok nyugalmával meséled elüldöztek
forgószelek röpítik angyalfürtjeid dánék rituálé
előtt búslakodnak
ha van rituálé és ditrói dóm csak brassai viktor
aki
még kisfiú legyint és tréfál anyád matrózruhája
régen amerikába hajózott és nem ment vele az örökbefogadott
2
mindenhova elképzelt járművön érkezel most
temesvárra is 1933-ban egy iparosbálra anyád
varróleány tehát spanyol fiúnak öltözött
az iparosotthon odaszökött monarchia gondolj
arra a fegyelemre a volksbund még kedélyes
szaktársak baráti társasága nem tűnhet fel egy
spanyol
miért ne lennél a bál királya hazudhatod hogy
pallér vagy (az IS vagy) lám sokszínű szakálladdal
kacérkodnak a báli fények
milyen táncot lejtenek itt (ott) sohasem tudtál
táncolni milyen újságírókkal táncol anyád
körülnézel hetvenháromban ébredsz a sváb
fűtő ő is részeg a hátsó ajtón beenged miután
jól berúgtatok nemzetiségiek mind a ketten
bár úgy is mondtátok mind két parajdi cselédlány
az egyetemista bál fő célpontja lehet hogy csak
így emlékszel ezek tudtak válaszolni neked
3
tekerőpataknál leszállsz csomagod anyád
álruhái kénfalán átgyalogolsz találkozás
a szülőföld második vidékével
újfalu nagyapád háza jövőre lebontják
anyád dedikált fényképét hozod nagyapádnak
mikor is hetvenegyben honnan is harminchatból
a temetőkertben elküldetlen levelek sárgulnak
ezen a télen nagyapád fejfáját is eltüzelték
vörös hajú asszonyt mutatnál tenyered közül föllebegni
lenn a maros éppen kiönt pedig hideg lesz a tél
milyen gyerekes vagy álruhákba és álemberekbe
öltözöl mindenki te vagy játék vagy félelem
most már tudod burokban születtél
a vejem egy dalia szép szőke férfi volt
ezelőtt tíz évvel mikor a középiskoláját folytatta
járt hozzánk a kislányomhoz nagyon sokszor úgy mint
pajtások az idő telt az évek repültek elvégezte
az
egyetemet becsengetett az ajtón megkérte a leányom
ke-
zét teli reménységgel oda is ígértük neki de
úgy történt ahogy reménykedtünk a remények össze-
folytak mert jött a kegyetlen alkohol amely összetörte
az
életüket amelyből két fiúsarjadék nőtt ki akik
érzik az alkohol hatását akik fölnőnek
és nem engedik az apjuknak hogy igyék s hátha akkor
a földben nyugalmam lesz
a zöld király kártyában szőke férfi
hadd látom én az életben mire ment
forgatta-e szerencse kénye-kedve
ott lenn a mélyben s volt-e odafenn
van-e már háza fia felesége
a szobákban csend s ha fúj az esti szél
a székek ha bent az alkonyatban ülnek
az ablaknál áll és ugyan még mit remél
a külváros szól fölvergődve versig
ha dünnyögve és búsan mégis verset morog
miféle ablaknál honnan hova látni
követ sárt és halált köhög fel a torok
a külváros szól lumpenek proletárok
körhinta pördül zajos egyveleg
indulók hajtják trombitaszóra körbe
és hullnak hullnak róla egyre az emberek
gajdolják hogy nem ilyen lovat akartak
és megbillen a hinta falova
boros kedvvel megrúgják csépelik
én istenem vidd őket valahova
mert száll a hinta örökké körbe-körbe
lassan már az sem szólal hittel aki érti
az ablaknál míg merül az alkonyatba
a zöld király kártyában szőke férfi
1
a ládahordás volt első hivatásod
egy konzervgyárban fagyott szárnyasok
között és hamvas őszibarackok főttek
a cukros lében darázs-szerelmet megkísértőn
mérföldes csizmában ott sürögtél a
borsóhántó gépek között a munkabaleset
ott volt testközelben gulliver óráját
tisztogattad az egykori hangya-vállalatnál
amelynek székháza svájci villa volt
ott tanultad az új nevét kaláka
a mezőségi parasztember esti mese helyett
mondta ti-a trebuit calaca hát kellett
neked kaláka tíz órán keresztül
a ládák bábel-tornya több nyelven
szitkozódtál egy szitok egy láda
ők bírták tovább és ecetes bort
kortyolgattatok a lányok több okból
sem véreztek a sült galamb ott vált
kézzelfoghatóvá és megtanultad hogy
mindent konzervál a félelem
2
aztán három évig rajzolni tanultál
gipsz mózest és gipsz sarlót kalapácsot
gótikus templomok rozettáját és festeni
moldvai kolostorokat voroneti kék
gyűlt a szemeidbe és az elárvult
besztercei templom híveit legéppuskázták
kísértett álmaidban le corbusier és
frank wright elpazaroltan de csak
az utolsó éjszakai busz állomását
tervezted meg amit a busz magával vitt
mint valamikor a gáztartályokat hiába
szaladsz utána hiába szívod a kipufogógázat
nem hat meg senkit freskókat terveztél
ott virított rajtuk a nyári víkendtelep
vili bácsival az alkoholizmus tanárával
és barátom elképzelt lovasszobrával aztán
valahogy elhervadt benned a tervezőhajlam
mint ősszel a bulevárd a tulipán vendéglő
körül csupán a számokat rajzolod ügyesebb
kézzel 1982 május 12
3
mit írtál meg amikor újságíró voltál
miről rántottad le a leplet mit
tettél a megmaradásért kérdezték
barátaid most ők újságírók visszakérdezni
nincs kedved tágítják önszorgalomból
az adott szó határait a nyomdával
ismerkedtél az ólommal amint a betűvel
célba talál vagy az értelem mellé lő
javítottad az aktivisták önszorgalmú
cikkeit a házi feladatokat és kívülről
tanultad a híreket amint a telexen
végigcsordultak lubickoltál a szirupban
önkéntes zászlóvivő voltál a zászlón
azt írta újságíró vagyok hogy tiszteltek
a rokonaid még apósod is kezet rázott
veled és ez így ment közel hat hónapig
aztán fordult a kocka a fél szerkesztőség
repült amiből az volt a haszon hogy
összebarátkoztatok és szidtátok az időket
o tempora o mores hát ennyi maradt o tempora
o mores
4
és amikor aktivista voltál és őriztétek
a páholyt előadásokon a másik a stukkert
rád bízta nyilván szabálytalanságot követett el
de te már ismerted a TT-pisztolyt és azonkívül
is
megbízható voltál álltál mint a filmeken kissé
szétvetett lábbal a derék hajóskapitánya a
kultúrát őrzi s az őrizett kultúra ott
tobzódott a színpadon milyen is voltál
túlbuzgó mert egy aktivista túlbuzgó kell hogy
legyen
ellenőrizted a meghívókat és tekintélyed volt
senki sem mert meghívó nélkül megjelenni
ez volt a legfelelősebb állásod azóta is
csodálkozol csipkeded magad pedig már
félig fölébredtél
5
és tanár e kráter ütötte vidéken
ahol a visszhang arc nélkül bolyong
motorizált tanár egy nagy vörös busszal
ó ingázó madonnák ki szólna rólatok
ha nem sorstársatok ki emlékezne meg
a naponta szembejövő borvíz-vidékről
amely más költők számára exportcikk
ki szólna az iskoláról e termesz-hangyabolyról
ki szólna málnásról és bodokról és
ilyen-olyan falváról mint aki naponta
eljár az erdő kapui előtt ahol gyászlobogó
van kitűzve
mint zuhanni kész repülőgép olyan ez a
vidék mint süllyedni kész hajó olyan ez a
vidék a kiskirályok elmenekültek róla
a szó érdes távíró-hangjai kényszer-kapitányokat
ütnek szíven hol vannak a május elsejei
fölvonulások hol vannak az indulók
érdek nélküli dallamai
