RITOÓK JÁNOS
(Miess Günther Johannes)
Curriculum vitae, 1970
Monoton vágy
Végtelenül derülátó ábécé, poénnal
Egyszerű matematika
Nagyvárosi magány
Brassó
Sárgavirág
Gyöngyhalász-szonett
|
|
Született Brassóban, 1935-ben; meghalt Kolozsvárott, 1981-ben. Brassói szász származású volt, középiskoláit magyarul végezte, verseit is magyarul írta. Előbb tanár, majd a Brassói Lapok szerkesztője, 1971-től haláláig a kolozsvári Korunk munkatársa volt (szerkesztőségi főtitkár). Főbb munkái: Kozmikus szerelem (versek és műfordítások), Kettőstükör (A magyar-szász együttélés múltjából és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből, Bukarest 1979), Önkihallgatás (Hét romániai német költő verseiből, Kolozsvár, 1980), A hamis malvázia (Romániai német elbeszélők antológiája, Budapest, 1981). Válogatásunkat egyetlen megjelent verskötete alapján végeztük. |
CURRICULUM VITAE, 1970
Élek, és írom ezt a verset.
Ez történt 1970-ben.
Tizenkét cicerós
újság-álmokkal takaróztam.
Ez történt 1965-ben.
Olajos-füstös arcú társakéhoz
igazítottam léptemet.
Ez történt 1960-ban.
Két éhes nap között
kerekdombi plakát-őrzésen dideregtem.
Ez történt 1955-ben.
Szellős cipőben, viharnyűtt kabátban
az én újságomat árultam utcasarkon.
Ez történt 1950-ben.
Ajtófélfának dőlve sírtam,
mikor messzire hurcolták apámat.
Ez történt 1945-ben.
Első könyvem fölé hajolva
ismeretlen szókat silabizáltam.
Ez történt 1940-ben.
Háromnapos kínban megszült anyám.
Ennyi történt 1935-ben.
MONOTON VÁGY
Minden versem lázban égjen,
mindig érezzem, hogy: éltem,
mindenhol rokont találjak,
mindenkor építsek házat,
mindenhez csapódjék lelkem,
mindent folttalan viseljen,
mindennél szebb legyen álmom,
mindenkivel messze szálljon,
mindenért lobogjon percem,
mindenütt nyugalmam leljem,
mindenből csak jóm származzon,
mindenkire reáhagyom,
mindenhogy békében élnék -
csak sohase egyedül.
VÉGTELENÜL DERŰLÁTÓ ÁBÉCÉ, POÉNNAL
Álomvilág Békepipa Csecsemővé
delem Díszfelvonulás Elvhű Fe
gyverszünet Gondolatszabadság
Hegedűszonáta Illemtudó Joge
gyenlőség Kenyerespajtás Lili
omfehér Mentőöv Napsugaras Or
oszlánkörmök Pénzesutalvány R
izling Segítőkész Terméstöbblet
Utópista Villámhárító Zsákutca
EGYSZERŰ MATEMATIKA
összeadod boldognak képzelt napjaid
s kivonsz belőle néhány rontott évet;
aztán megszorzod összes álmaiddal,
és osztással megkapod - ébredésed.
Majd az elvetélt terveket
gyorsan négyzetre emeled,
és gyököt vonsz hasznos kudarcaidból.
Azt veszed észre nemsokára:
régóta észrevétlenül
a világba vagy integrálva.
Rájöhetnél már,
hogy 1 x 1 vagy 1/1,
az majdnem mindig egyremegy.
NAGYVÁROSI MAGÁNY
Fák, madarak, felhők
elmaradnak.
A bor
savanyú.
Keserű
a dohány.
A meleg asszony
hűlő helyére
tesszük ujjainkat.
A könyv öröme
messzeillan.
Marad:
szobánk -
a reánk szabott
magánzárka.
BRASSÓ
Szikár kémények szürke füstje.
Égre jajduló gótikus vágy.
Házrengeteg fényablakokkal.
Fenyőfűszeres esti szél.
Zsibongó népű keskeny utcák.
Büszkén őrködő Cenk-tető.
Középkor-hangulatú tornyok.
És: Hello! Guten Tag! Bonjour!
De mi áramoltat át rajtam
olyan jóleső melegséget,
amikor tékozló fiúként
a szülővárosomba hazatérek?
SÁRGAVIRÁG
Fehér álmok riasztanak,
reám dűlő, sápadt falak.
Lánykaroknak zöld hurokja
mindig más nyakába dobva.
Kék csillagok a pohárban:
negyvenfokos lázba zártan.
Vörös vágyak koszorúja
fonódik a napi búra.
Barna hangulatok között
a lelkemmel szöszmötölök.
Fekete hó hulldogál ma
lázra, vágyra, tájra, fáj-ra.
Hűs világban
remény permetez a perceimre.
Hol vagy, Sárgavirág?
GYÖNGYHALÁSZ-SZONETT
Állunk a homokpart-szegélyen,
s figyelve a hullámokat,
hajdani vágyunk felriad:
a víz alá lebukni mélyen
és bátorítani - ne féljen
a tétovázó gondolat,
mert cápák közt is megmarad,
ki bízik a nagy szenvedélyben.
Leérünk. Atmoszférák súlya
vállunkat nyomva meg nem ingat.
Minket csupán egy cél vezet:
a sziklák között mindig újra
kutatni kagyló-titkainkat -
a felhozható verseket.
