Mikes International, 5. évf. 3.sz. 2005. júl./szept.
http://epa.oszk.hu/00000/00007/00016/pdf/
http://www.federatio.org/mikes_per.html

Moldován István

"Könyvtár a magasban"
Elmélet és gyakorlat

A könyvtárak és a kultúra viszonya

A könyvtárak intézménye évszázadok óta összekapcsolódott a kultúra és a tudomány régióival. Az írásbeliség kialakulása után a történelem viharai között többé-kevésbé a könyvtárak falai között találtak biztonságot a papírra vetett gondolatok, írások, könyvek, de a külvilág csatái elől sokszor az írástudók is. A könyvtárak az évszázados munkamegosztásban a szellem embereinek papírra vetett és a kiadók által elfogadott, ellenőrzött, kiadott szövegeit, könyveit, később folyóiratait gyűjtötték, őrizték meg az utókornak és jó 200 éve igyekeznek mindenki számára biztosítani a hozzáférhetőséget.

A XX. század végén megjelent új, technikai fejlesztések, különös tekintettel a számítástechnikára, informatikára, a könyvtárak számára is komoly kihívást jelentettek. A 90-es évek elején jelentek meg nálunk az első CD-ROM termékek, adatbázisok, később teljes szövegű adatbázisok, multimédia kiadványok. Ugyanebben az időben tömegesen terjedtek el az asztali számítógépek, és dinamikusan felváltották a korábbi egy nagygép (mainframe) sok terminál szerkezetet. Ugyancsak ezzel szinte párhuzamosan kezdett elterjedni a már 70-es évek eleje óta szűk körben létező internet technológia, amely egyszerre forradalmasította a kommunikációt és az információk közvetítését. A fenti tényezők összhatásaként jelent meg az elektronikus kiadás és az elektronikus dokumentum fogalma. A CD-ROM-on és egyéb helyi hordozón megjelent digitális dokumentumok könyvtári kezelése még viszonylag megoldható volt a hagyományos, fizikailag elkülönülő, megragadható dokumentumok mintájára, de a hálózaton egyre másra megjelenő elektronikus szövegek, egyéb dokumentumok már valami teljesen újat jelentettek.

Magyarországon az első CD-ROM valamikor az 1990-es években jelent meg, míg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Programnak (http://www.niif.hu) köszönhetően már 1993-tól elkezdtünk megismerkedni a hálózatok fogalmával, alapszolgáltatásaival. Az ún akadémiai körben (felsőoktatás, tudományos kutatóintézetek, közgyűjtemények körében) már nem volt teljesen új ez a technológia, hiszen az NIIF egy ún. X.25-ös technológiával már 1989-ben országos szolgáltatást indított.

A hálózati technológiával való ismerkedés a könyvtárak többsége számára a 90-es években a katalógusok és egyéb könyvtári munkafolyamatok számítógépre vitelét jelentette főként. Már a 90-es évek elején számos nagy hazai könyvtár katalógusa kereshető volt az Interneten és 94-től egyre több könyvtári honlap is megjelent. A kezdeti ütem később sajnos lelassult, csak az évtized második felében jelentek meg a régóta várt hazai közös katalógusok is, közöttük a legnagyobb országos közös katalógusunk, a MOKKA (http://www.mokka.hu), amelyben jelenleg 17 nagy könyvtár közel 2 millió könyve között lehet tájékozódni.

A digitalizálás jelentősége, hagyományos dokumentumok az Interneten

A számítógép és az Internet térhódítása azonban nem állt meg a másodlagos katalógusadatok közzétételénél. Egyre szélesebb körben kezdett elterjedni a digitalizálás, amely az információs társadalom egyik kulcsfogalmává vált. Az ún. hagyományos hordozókon (könyvben, folyóiratban, térképben, festményben, fotóban stb.) felhalmozott óriási kulturális örökséget egyre nagyobb mértékben kezdték el digitális formára átalakítani és a mai napig is nagy erőkkel folyik ez a tevékenység. A számítástechnikai eszközök tömeges elterjedésével ez már nemcsak a közintézmények, piaci vállalkozások fennhatósága alatt folyhat, de magánszemélyek nagy tömege számára lehetőség nyílt régi korok értékeit digitális formára átültetni. Ennek talán legszebb hazai példája az 1997. óta működő "Képzőművészet Magyarországon" (http://www.hung-art.hu/) honlap, amely a magyarországi képzőművészetet mutatja be a románkori kezdetektől a 20. közepéig terjedő időszakban. Többszáz magyar festő több mint 5.100 festménye tekinthető itt meg az esetek egy részében festői életrajzzal, festmény elemzéssel.

1. ábra Képzőművészet Magyarországon

A digitalizáció hulláma azonban elérte az intézményi szférát is. Ugyancsak 1997-ben indult Magyarországon az egyik, talán azóta is legnagyobb digitalizációs projekt, a Digitális Irodalmi Akadémia (röviden: a DIA - http://www.irodalmiakademia.hu). A projekt célkitűzése, hogy a kortárs magyar irodalom kiemelt íróinak, költőinek teljes életművét digitalizálják és ezt ingyenesen hozzáférhetővé tegyék az Interneten. Jelenleg több mint 60 író közel 700 művét teszi közzé a honlap a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődők számára. költségvetésének csaknem nyolcvan százalékát szerzői jogdíjak fizetésére fordítja. (F. T.)

A kortárs művek mellett azonban olyan régi, a magyar kultúra unikális értékei is a világhálóra kerültek, mint Mátyás király Korvinái. Először csak az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött 35, majd az ország különböző könyvtáraiban található kódexek is digitálisan a nemzeti könyvtárba kerültek. Egy UNESCO program keretében már néhány, Prágában, Lengyelországban őrzött Korvina is gazdagítja az OSZK digitális gyűjteményét. Ezek közül az OSZK-ban nagy gonddal őrzött és féltett kincsek digitális változatai már bárhonnan, minden érdeklődő számára megtekinthetőek az interneten (http://www.corvina.oszk.hu).

2. ábra Bibliotheca Corviniana Digitalis

Ugyancsak a nemzeti könyvtárhoz fűződik az a digitalizálási terv, amely ha teljes egészében megvalósul, akkor az eddigi legnagyobb ilyen program lehet Magyarországon. A Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálása program a főbb társadalomtudományi ágazatokban gyűjtötte össze a legfontosabb kézikönyvek 3.800 címből álló listáját. Egy tavaly lezárult projekt keretében az OSZK elkezdte digitalizáltatni a legfontosabbnak tartott könyveket, de a rendelkezésre álló forrás csak az első közel 50 címre volt elegendő. Más tevékenység keretében a listából már számos könyv megtalálható digitálisan, de a nagy többség sajnos még nem és egyelőre nincs remény a projekt folytatására. Az első lépcsőben pedig már olyan könyvek kerültek az Internetre, mint a négy kötetes Bibó István válogatott tanulmányai (http://mek.oszk.hu/02000/02043/), a három kötetes Erdély története három nyelven (http://mek.oszk.hu/02100/02109/), vagy éppen Czigány Lóránt angol nyelvű magyar irodalomtörténete (http://mek.oszk.hu/02000/02042/).

A néhány nagy, impozáns digitalizálási program azonban sajnos nem jellemző, inkább egyedi tevékenység. A magyar kultúra világhálóra kerülése érdekében tervezgetés már folyik, de igazán hatékony, stabil finanszírozási háttérrel rendelkező, összefogott országos stratégia bizony még várat magára. Pedig az Internet világában gyorsan zajló események már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy kultúránk megőrzése, közkinccsé tétele érdekében stratégiai jelentősége van a digitális formában, az Interneten való közzétételnek. Az új generációk, a felső- és középszintű oktatás, a tudományos kutatás, de már az üzleti világ és a háztartások is egyre növekvő mértékben használják az online forrásokat tájékozódásra, művelődésre, szórakozásra. Az online elérhető információk használata lassan eléri, adott területen meghaladja a hagyományos tájékozódási forrásokat, kultúraközvetítő eszközöket. Ebben a több százmilliókat összekapcsolt, sok kultúrát és nyelvet közvetítő világhálón a viszonylag kis népek kultúrája és nyelve egyedülálló lehetőséget kap a túlélésre. Míg a magyar nemzeti könyvtár budai várban lévő épületébe a csak helyben olvasható művekért már Magyarország távolabbi városaiból, falvaiból is nehezebben kelnek útra az emberek, addig az Internetre felkerült művek Ausztráliából, Dél-Amerikából vagy éppen az USA-ból is másodpercek alatt elérhetőek az érdeklődők számára.

Az elektronikus kiadás és megőrzés kérdései a könyvtárakban

A digitalizálás azonban nem az egyetlen forrás, amelynek révén a kultúra írott és egyéb emlékei, hordozói digitális formában az Internetre kerülnek. A számítástechnika széleskörű elterjedésével az informatika nemcsak a könyvtárak, de a kiadás régi, kialakult munkamegosztásába is betört. Már a 90-es évek elején megjelentek az ún. offline, helyi elektronikus hordozókon terjesztett dokumentumok (pl. CD-ROM-ok, mágneslemezek), de az Internet térhódításával hamarosan megjelent az online kiadványok műfaja is. Kiderült, az Internet a történelem talán leghatékonyabb információ közvetítő eszköze, a különböző digitális dokumentumok terjesztésének ideális csatornája. Az Internetre kapcsolódáshoz és ott a különböző információk nagy nyilvánossághoz való közvetítéshez nem kell komoly tőkebefektetés, sokkal inkább szellemi tőke, tudás szükséges hozzá. Az elektronikus publikálás lehetőségét hamar megtalálták a nagy kiadó cégek, de a tudományos szféra is igyekszik ilyen módon is terjeszteni eredményeiket. Jó példa erre éppen a Mikes International kiadó létrejötte, amely az indulás óta már 48 könyvet jelentetett meg online, míg az általuk kiadott elektronikus folyóirat is már az V. évfolyamnál tart. A kiadóhoz nem volt szükséges külön irodaház, titkárnők, gépelők sokasága, könyvelő és nyomda. Elegendő volt egy, a filozófia és a magyarság értékei iránt elkötelezett, az informatika iránt is fogékony fiatalember, egy segítő feleség és néhány segítő egyetemista vagy éppen tanár, akik a távolból is vállalták egy-egy könyv szkennelését, korrektúráját.

A Magyar Elektronikus Könyvtár létrejötte és tevékenysége

Csakhogy a kizárólag elektronikusan, az Interneten megjelent művek komoly kihívást jelentettek és jelentenek a könyvtárak számára. A nyomtatott kiadás világában jól kialakult szabályrendszer gondoskodik a különböző kiadványok - lehetőség szerint - teljes körű megőrzéséről, katalogizálásáról, szolgáltatásáról. Csakhogy mi történjen a csak online, vagy a digitalizálás után online elérhető, kulturális, tudományos értéket hordozó digitális kiadványokkal? Magyarországon, még az Internet hajnalán erre egy miskolci könyvtáros, Drótos László, az alábbi egyszerűnek tűnő választ adta. Össze kell gyűjteni a magyar vagy magyar vonatkozású kulturális, tudományos és oktatási kiadványokat, amelyek elektronikus formában elérhetőek és nyilvános szolgáltatásuk lehetséges. Az elképzelt szolgáltatás a Magyar Elektronikus Könyvtár nevet kapta. Kokas Károly, egy szegedi könyvtáros segítségével az ötlethez sikerült megnyerni a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot (http://www.niif.hu), amelyik már 1993-ban lehetővé tette, hogy Magyarországon a könyvtárak, tudományos kutatóintézetek és a felsőoktatási intézetek megismerkedjenek és használják az Internet hálózatot. Az NIIF technikai segítségével, alapos tervezés, előkészítés után 1994. végén el is indult a MEK, az alapcélnak megfelelően. Kezdetben ugyan az online forrásokra koncentrálta a gyűjtést, később, az ismertségének köszönhetően már szerzők, kiadók, egyetemek, kutatóintézetek és önkéntes digitalizálók is juttattak el műveket a gyarapodó elektronikus gyűjteménybe. A MEK a könyvtár hagyományos intézményét igyekezett újragondolni és újrafogalmazni a kibertérben. Az összegyűjtött dokumentumokat a hatékony visszakeresést biztosító ún. metaadatokkal látta el (ez nagyon nem jellemző az internetes dokumentumokra). Ugyanakkor igyekezett és igyekszik biztosítani a digitális dokumentumok szövegminőségét és minimálisan egységes formázását. A gyűjtés és szolgáltatással egyidőben került kidolgozásra az a technológia, amelyik remélhetőleg biztosítja ezen dokumentumok hosszútávú megőrzését, használhatóságát.

3. ábra A Magyar Elektronikus Könyvtár - http://mek.oszk.hu

A digitális megőrzés jelentőségét az intézményes világ csak a 2000-es évek elején ismerte fel, azóta számos nemzetközi projekt igyekszik megfelelni az ezt célzó UNESCO felhívásnak. Lassan érik a felismerés, hogy a digitális dokumentumokban lévő tartalom papíralapú társaikhoz képest sokkal sérülékenyebb az időben. A technika gyors változása sok esetben éveken belül elérhetetlenné teszi a digitálisan rögzített információt, legyen az akár egy tudományos értekezés, regény vagy egy verseskötet. Ha a világ nem tud gyorsan, összefogottan lépni az egyre nagyobb mértékben gyarapodó digitális kulturális örökséggel, akkor a közeljövőben egy "digitális középkor" réme fenyeget. 10-20 év múlva talán jelen szellemi értékeinek nagy része elvész, megsemmisül.

A Magyar Elektronikus Könyvtár öntevékeny kezdeményezése 1999-ben helyett kapott az Országos Széchényi Könyvtárban, amelyben nem kis köszönet illeti Monok Istvánt, az OSZK akkori új főigazgatóját. A MEK a maga szerény eszközeivel azóta is folyamatosan gyűjti, dolgozza fel és szolgáltatja a magyar és az egyetemes kultúra magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális dokumentumait. A MEK mellett - amely főként a könyvjellegű dokumentumokat gyűjti - 2004-ben nyitottuk meg új gyűjteményünket és szolgáltatásunkat, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázist (röviden: az EPA-t - http://epa.oszk.hu). Ez az adatbázis kétféle szolgáltatást is magába olvasztott. Egyrészt igyekszik teljeskörűen felkutatni és katalogizálni a magyar elektronikus folyóiratokat. Másrészt egy szakmai szempontrendszer alapján, a szerkesztőségekkel együttműködve törekszik a kiválasztott folyóiratok fizikai archiválására is. Ezeket füzetszinten egységes, rendezett és visszakereshető adatbázisban tárolni és szolgáltatni. Míg a katalógusban közel 600 cím található, addig az EPA-ban már közel 80 folyóirat archivált változata is megtalálható. A gyűjtemény külön figyelmet fordít a határon túli elektronikus folyóiratokra (természetesen a Mikes International az első archivált folyóiratok között volt). Az online folyóiratok mellett azonban igyekszik összegyűjteni a digitalizált folyóiratokat, így az archívumban található a Nyugat összes valamint a Vasárnapi Ujság 6 évfolyama.

4. ábra Az Elektronikus Periodika Arcívum és Adatbázis - http://epa.oszk.hu

Határon túli kapcsolatok

Az, hogy a világháló globális, a földgolyó szinte egészét átfogja, mára közhellyé vált. Az elektronikus könyvtárosok azonban ezt már évekkel ezelőtt napi valóságként élték meg. Az elektronikus könyvtár egyre növekvő számú (jelenleg ez eléri a napi 15-20.000 főt) látogatóinak közel egyharmada külföldi számítógépekről éri el a szolgáltatást. Azonban a passzív olvasáson túl hamar aktív, kölcsönös kapcsolatot is sikerült kialakítani a gyűjtőmunka során mind a Kárpát-medencében, mind a távolabbi határon túli magyar közösségekkel.

A határon túli kapcsolatok egyik jelentős lépése 2001-ben kezdődött. Ekkor felhasználói jelzések, panaszok nyomán a MEK-et támogató NIIF programtól két szerver számítógépet kaptunk azzal, hogy ezek segítségével könnyebben, gyorsabban elérhetővé tegyük a szolgáltatást a Kárpát-medencei magyarság számára.

Az első számítógépet 2002. Karácsonya előtt sikerült is üzembe helyezni a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (http://www.mek.ro). A gép üzemeltetését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT - http://www.emt.ro) biztosította és biztosítja a mai napig. A kapcsolat azonban hamar túllépett az egyszerű technikai üzemeltetésen és az EMT lelkes, segítő támogatásával számos erdélyi tudományos és kulturális kiadvány érkezett elektronikus formában a gyűjteménybe. Az EMT kiterjedt szervező munkájának köszönhetően azonban nemcsak a saját kiadványait, de a Sapientia jegyzeteit, az Erdélyi Múzeum Egyesület tudományos füzeteit és számos más magyar civil szervezet kiadványának elektronikus változatát is eljuttatta a MEK könyvtárosainak.

A második számítógépet a következő évben, 2003. végén Szlovákiában, egy Pozsony melletti kisvárosban, Somorján sikerült üzembe helyezni (http://www.mek.sk) a Fórum Kisebbségkutató Intézet (http://ww.foruminst.sk) hathatós segítségével. A technikai támogatásból itt is hamar kölcsönös együttműködés fejlődött ki. Így a MEK állományában már számos felvidéki, kisebbségkutatással és egyéb, főként társadalomtudománnyal foglalkozó valamint kulturális kiadvány is megtalálható.

A következő évben, 2004-ben, egy újabb számítógép érkezett az NIIF-től, amely már a Vajdaságban, Zentán talált otthonra az ottani Thurzó Lajos Művelődési Központban, ahol közben megalakult és elindult a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

Kárpátalján Balla D. Károllyal alakult ki jó kapcsolat, néhány önálló műve el is jutott az elektronikus könyvtárba. A szépirodalom mellett remélhetőleg, rövidesen szakirodalom is jut hozzánk az ottani területekről, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség oktatási kiadványai.

Kapcsolataink azonban nemcsak a Kárpát-medencei magyarságra határolódtak le. Évekkel ezelőtt, a Mikes International kiadó alakulásakor felvette velünk a kapcsolatot, így - mint már mondtam - mind az azóta szép számban kiadott könyveik, mind a Mikes folyóirata is állományunkba került.

Érdekességként még megemlítendő, hogy az argentínai magyarok közössége által kiadott HungarArgenews havi havi hírlevele csak az EPA archivumában található meg, a helyi kiadó archiválással nem tudott foglalkozni. De a Dél-amerikai-magyar Hírlap is eljutott hozzánk, az utolsó számig. Az északi tájakról, a Svédországban élő Tar Károly, erdélyi író küldte és küldi művei elektronikus kiadványait.

***

Így a MEK és az EPA archívumai, ha nem is az OSZK hagyományos állományának méreteiben, de igyekszik összegyűjteni a világ magyarságának szellemi termését, együttműködésekkel ösztönözni az elektronikus kiadást, adott esetben a helyi digitalizálásokat. A technikai hálózatot kihasználva egy szervezetekkel és élő, aktív emberekkel, partnerekre épülő hálózatot hozott létre, amelyben kapcsolatai segítségével a magyar kultúra megőrzésére és közvetítésére törekszik.