Romániai Magyar Szó, 2003 február 6.
http://www.hhrf.org/rmsz/03feb/03020620.HTM

Erdély is MEK-eg?
Interjú Moldován Istvánnal, a Magyar Elektronikus Könyvtár főmunkatársával

- Közel tíz évvel megtervezése, illetve jónéhány évvel az anyaggyűjtés megkezdése után mire a legbüszkébbek a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu) munkatársai?

Talán arra, hogy naponta már többen (átlag 5-6000 fő) látogatják oldalainkat, mint egy átlag hazai könyvtárat. Az előző adat nem egy-egy letöltést jelent, hanem nagy valószínűséggel legalább fél órán át a MEK-ben kattintgató olvasót. Ezek az olvasóink a világ 80-90 országából jönnek és a vendégkönyvi bejegyzéseink alapján sokuknak ez az egyetlen lehetősége magyar nyelven olvasni. Talán arra is büszkék lehetünk, hogy elektronikus könyvtárunk azok számára is változatos olvasnivalót kínál, akik általában nem járnak könyvtárba, mert nem tudnak az ottani papírkönyvekkel mit kezdeni - a vakokra, csökkentlátókra gondolok itt.

A MEK a dokumentumain kívül számos más szolgáltatást kínál. Népszerű a hazai könyvtárak online szolgáltatásait összegyűjtő oldalunk, a HUNOPAC, de fontosnak tartjuk az elektronikus folyóiratok címgyűjteményét is. Nagysikerű volt az ugyancsak MEK-ben indított online könyvtári tájékoztató szolgálat, a MIT-HOL, amelyet már hivatalosan az Országos Széchényi Könyvtár Tájékoztató osztálya koordinál egy országos könyvtári konzorcium által.

Régóta, stabilan vagyunk jelen az Interneten, megbízható szolgáltatással, ugyanakkor folyamatosan megújulunk, igyekszünk megfelelni a változó világ kihívásainak.

- Milyen visszajelzések érkeznek a nagyvilágból?

Általában köszönőlevelek a vendégkönyvünkbe, amelyek Ausztráliától Németországon át az Egyesült Államokig íródtak arról, hogy az adott helyen szinte az Internet az egyetlen lehetőség magyarul olvasni, s a MEK fontos lehetőség számukra megőrizni valamit a magyar identitásból. Rendszeres olvasói levéltípus ugyanakkor az, amelyben - főként angolul - 60-80 éve Magyarországról elszármazott ősök, családi gyökerek felkutatásában kérnek tőlünk segítséget. Sajnos, ezt nem igazán tudjuk kielégíteni, legfeljebb néhány címet ajánlva a megfelelő kutakodásra. Számomra talán azok a legmegragadóbb visszajelzések, amelyek arról szólnak, hogy távoli magyarok gyerekeiket a MEK-ből letöltött mesekönyvekből próbálják magyarul tanítani. De az érvek mellett talán hadd mutassam meg néhány olvasói levelünket:

"2002. december 3, kedd, 10:54 myalla0.connect.com.au
Pal Vass Katalin [palkatalin@hotmail.com]: Nagyon jó ez az oldal, véletlenül bukkantam rá. Minden érdekel, ami magyarul van, csak kevés a gyerekekkel kapcsolatos dolog vagy én nem tanáltam még meg. Ezt a honlapot a külföldön élőknek is kellene reklámozni, mert én Ausztráliában élek és még nem halottam róla. És nekünk ez az egyetlen összeköttetésünk az otthonnal. Az internet.

2002. november 21, csütörtök, 15:9 bkj-cache86.jaring.my
Andrew John Almady [ajal@pc.jaring.my]: Koszonet a MEK munkatarsainak. Itt a terkep szelen, ahol elek, nagyon jol esik magyarul olvasni. Udvozlet Malaysiabol Andras (de Nehai)."

- Kik végzik ezt a munkát, kik a MEK könyvtárosai és "szorgos hangyái"?

A MEK 1999. szeptembere óta önálló osztályként működik a magyar nemzeti könyvtárban. Jelenleg 5 főállású munkatársa van, négyen a budai várban szorgoskodunk jómagam 3 kolléganőmmel, míg egy kolléga, Drótos László, a MEK egyik "szülőatyja" Miskolcról, gyakorlatilag távmunkában vesz részt a tevékenységben. Az itteni könyvtárban lévő szerverszámítógépünk rendszergazdája és a fejlesztő programozóink szintén Miskolcról segítik munkánkat, külső megbízottként. Hasonlóképpen 3-4 hölgy és egy fiatalember dolgozik stabil külső megbízottként a MEK-nek, ellenőrzik, javítják, formázzák, szükség esetén átalakítják a dokumentumainkat.

Rajtuk kívül, változó számban, sok ismerős és ismeretlen önkéntes segíti távolról a munkánkat ingyen, főként digitalizálással, de alkalmanként más munkával is.

Két erdélyi segítőnket hadd említsem név szerint, hogy életszerűbb legyen az általános fogalmazás. Koros-Fekete Sándor Kolozsvárról segíti a MEK-et évek óta, főként szépirodalmi művek digitalizálásával. Hevele István először Nagykárolyból, majd Székelyudvarhelyről kapcsolódott be a munkánkba. A legtöbb klasszikus magyar költő verseskötetete az ő munkája eredményeként kapott szép, böngészhető, ún. HTML-felületet.

- Mi lesz új a MEK 2.0 változatban?

Ezt hosszú lenne felsorolni. Amit nyolc év tapasztalata, olvasóink visszajelzései adtak, azt mind igyekeztünk felhasználni az új változat megtervezése, kivitelezése során. Néhány fontosabb jellemzőt hadd említsek. Az új MEK-változatban minden egyes dokumentum alapos szövegellenőrzés, korrektúra után kerülhet be az állományba, formai egységesítés után. Kritikai kiadásokat továbbra sem tudunk vállalni, de a szolgáltatott anyagok szövegminőségére kiemelt figyelmet igyekszünk fordítani.

Igyekszünk sokkal könnyebben kezelhetőbbé, sokszínűvé, de egyben egyszerűvé alakítani könyvtárunkat. Sokféle keresőszolgáltatás lesz, amelyek többsége már a címlapon megtalálható, az egyszerű katalógus-kereséstől az összetett keresésen át a teljes szövegű keresésig. Mivel a MEK állománya a könyveknek igen kis halmazát jelenti, ezért egy könyvkereső szolgáltatással lehetőséget biztosítunk nagy közös könyvtári katalógusokban, online könyváruházakban való keresésre.

Külön oldalt tervezünk vak, csökkentlátó felhasználóinknak, hogy az új, fejlettebb felület nekik ne visszalépést jelentsen a használatban. Ezért számukra speciális felület is készül. Amennyiben egy pályázatból sikerül finanszírozni, szeretnénk dokumentumaink egy részét online felolvastathatóvá tenni. Sőt, ha pénzügyileg, jogilag biztosítani tudjuk, nagyon szeretnénk már szöveges dokumentumainkat hangzó anyagokkal, pl. éppen meghallgatható versekkel kiegészíteni.

- Valamiféle "földrajzi" bővítésre is gondoltok: többek közt az erdélyi kultúra digitális megőrzésére... Miért van erre szükség?

A MEK tevékenysége a kezdetektől globális, ahogyan az Internet maga is az. Alapcélunk - összegyűjteni, megőrizni és nyilvánosan szolgáltatni a magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus dokumentumokat - a kezdetekkor sem korlátozódott "földrajzilag" Magyarországra, már eddig is számos művet, kiadványt kaptunk határon túlról. A mostani kezdeményezés keretében erdélyi magyar civil szervezetek (pl. EMT) segítségével szeretnénk ehhez a munkához minél több határon túli partnert, segítőt találni, hogy az alkalmi segítségen túl ez a munka minél inkább szervezett legyen. Ez a tevékenységünk nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a magyar nemzeti könyvtár hungarika néven igyekszik összegyűjteni a nagyvilágban bárhol megjelent magyar vagy magyar vonatkozású, de elsősorban nyomtatott dokumentumokat. Mivel az erre vonatkozó törvényi szabályozás - kötelespéldány-törvény - azonban megáll az országhatárnál, azon túl ez már csak támogató kapcsolatokon, segítő személyeken keresztül lehetséges. Az erdélyi szerver - reméljük - csak első lépés ebben, bízunk benne, hogy ez jó példa lesz más országokban való "elektronikus könyvtári hídfőállások" kiépítésére. Ez nemcsak álom, vannak már konkrét kapcsolataink pl. a Vajdaságban, Kárpátalján, Szlovákiában, sőt, Olaszországban is, akikre építhetünk és számíthatunk egy további szervezőmunkában.

- Mit jelent ez konkrétan az erdélyi magyar művelődés esetében? A világhálóra kerül az erdélyi magyar irodalom, társadalomtudomány?

Első megközelítésben, a MEK eddigi gyarapítási mechanizmusának megfelelően az erdélyi magyar művelődés már elektronikus formában meglévő, ingyenesen terjeszthető, nonprofit dokumentumait szeretnénk összegyűjteni. Ez elsősorban a tudományos irodalom, oktatási anyagok valamint a kiadóknak mára profitérdekeit nem sértő szépirodalmat jelentheti. Egy másik, nagyobb ívű cél, sőt, már tervezet, hogy jelentős pénzügyi támogatással megtervezzük és elkezdjük az erdélyi magyar irodalom valamilyen szempontból fontos, megőrzendő részének digitalizálását.

- Eddig is voltak vakmerő kezdeményezések, vannak részmegoldások, elég ha csak az Andrassew Iván és Cseke Gábor által digitalizált versekre gondolunk. Fel fogjátok használni ezeket az eredményeket?

Természetesen szeretnénk építeni az ő munkájukra. Az említett erdélyi, csángó online verstárat szeretnénk teljes verseskötetekkel kiegészíteni, minél több erdélyi magyar költőt megnyerni ennek a kezdeményezésnek. Bízom benne, hogy minél több Internet-felhasználó lesz Romániában is, annál inkább látszik ennek a haszna majd a helyi és nemzetközi kulturálódásban, továbbképzésben. Sok szinten, sokféle haszna lehet egy ilyen tervezetnek, elektronikus dokumentumgyűjteménynek.

Tudomásom szerint a közelmúltban beindult Sapientia egyetem hallgatói alig-alig vannak ellátva pl. magyar nyelvű szakirodalommal. "Közelebb" lehet hozni az erdélyi szép- és szakirodalmat az anyaországi olvasóknak vagy bárki érdeklődő számára, akárhol van a világban, olyanok számára is, akik az adott dokumentumot nyomtatva képtelenek beszerezni. A határon túli magyar irodalom nem-magyar nyelven történő internetes terjesztésével - világnyelvek esetében a nagyvilág számára, a helyi, kárpát-medencei nyelvek esetében közvetlen szomszédaink számára - tudjuk jobban bemutatni kultúránkat. Én mindkettőt egyaránt fontosnak tartom, ezt azonban mi Budapestről jóval kevésbé tudjuk hatékonyan szervezni, mint a kollégák pl. Kolozsváron.

- Ki végzi majd a munkát? Lesz-e kihelyezett szervere a MEK-nek?

Részletes kivitelezési tervek egyelőre nincsenek. Amit biztosan tudunk, hogy a kihelyezett szerver 2002. december 19-e óta működik és a http://www.mek.ro címen elérhető, a kolozsvári Műegyetem és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság gondoskodik a megbízható üzemeltetésről. Ugyancsak az EMT kezdi, sőt kezdte el szervezni a fent ismertetett munkákat, az elektronikus anyagok összegyűjtését és a digitalizálást. Mi Budapesten alapvetően a könyvtárosi hátteret, a begyűjtött dokumentumok feldolgozását, katalogizálását, a könyvtári rendszerbe helyezését tudjuk vállalni.

- Kik válogatnak?

A tartalmi válogatás alapvetően az együttműködő erdélyi szervezetekre, remélhetőleg egy-egy szakterületen hozzáértő intézményekre, szakemberekre hárul.

- Egyéni alkotók is ajánlhattak a MEK esetében; így lesz-e ez az "erdélyi MEK" gyakorlatában is?

Az intézmények általi szervezettebbé tétel nem jelenti, nem jelentheti, hogy kizárjuk az egyéni kezdeményezést, a segítő magánszemélyeket. Azt hiszem, ez utóbbi a MEK, sőt az Internet egyik fontos erőforrása, amellyel okosan lehet és érdemes gazdálkodni. Bízom benne, hogy minden segítő kedvű hozzáértő magánember is megtalálja a helyét egy ilyen vállalkozásban, és a felmerülő viták, ellentétek - ilyenek bizonyára elkerülhetetlenül lesznek - ellenére is sikerül megőrizni az alapcél fontosságát.

- Gyűjteni fogja az erdélyi MEK a periodikákat is?

Igen, nagyon szeretnénk. Ez még, sajnos, egy alulfejlett része a MEK-nek. Már jó egy éve elkezdtünk periodikákat is összegyűjteni, de nem jutott rá elég energiánk, hogy ezt egy egyszerű archívumnál - http://epa.oszk.hu - többre fejlesszük. Remélem, ebben az évben erre is sor fog kerülni. Természetesen ezt a gyűjtőmunkát sem csak a Magyarországon megjelenő elektronikus periodikákra koncentráljuk. Sőt, külön fontosnak tartjuk a talán nyomtatott - amennyiben megjelenik -, ám az OSZK-ba el nem érő periodikák elektronikus begyűjtését. Fenti, kezdeti gyűjteményünkben már számos, határon túli elektronikus folyóirat is található, mint pl. az amerikai Nyugati Hírlevél, a Dél-amerikai Magyar Hírlap vagy a hollandiai Mikes International. Több ízben megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a Hungarian Human Rights Foundation szervezettel (Magyar Emberi Jogi Alapítvány, New York - szerk. megj.), amely számos, határon túli magyar folyóiratot szolgáltat online, de, sajnos, még a főigazgatónk levelére sem válaszolnak. Hálásak lennénk határon túli barátainknak, ha előre tudnák lendíteni ezt az ügyünket, talán rájuk jobban hallgat a HHRF, mint ránk...

- Hogyan kerülhet kapcsolatba a MEK-kel az olvasó vagy az, aki valamilyen módon részt szeretne venni a munkában?

Az olvasó egyszerűen beírja egy Web-böngészőbe a http://mek.iif.hu vagy most már például a http://www.mek.ro címet, és máris kapcsolatba került, böngészheti, keresheti az állományunkat. Aki részt szeretne venni a munkánkban, annak figyelmébe ajánlom először a honlapunkon elhelyezett információs pultunkon a "Hogyan lehet részt venni a MEK építésében?" című olvasmányt, majd a MEK központi információs címén keresztül érdemes bennünket megkeresni (info@mek.oszk.hu).

- Mikor indul be a konkrét munka?

A MEK hazai gyűjtése már évek óta beindult, de egyes, határon túli barátaink segítségével szintén évek óta kapunk távolabbról is dokumentumokat. A szervezett erdélyi dokumentumgyűjtést az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság fogja majd össze, úgy tudom, ez ügyben már elkezdték felvenni a kapcsolatot néhány erdélyi szervezettel. Aki tudományos, oktatási vagy szépirodalmi anyagokat szeretne eljuttatni a gyűjteménybe, érdemes már őket keresnie Kolozsváron vagy elektronikusan a honlapjukon - http://www.emt.ro - keresztül. Az EMT-ben Egly János, aki eddig aktívan és lelkesen részt vett az eddigi munkában, sokat tett azért, hogy az erdélyi szerverünk beindulhatott, és attól tartok, sok munka vár még rá.

- Főkönyvtárosa leszel-e az erdélyi szekciónak is?

Nem. Könyvtárosa leszek továbbra is a MEK-nek. Belátható ideig az elektronikus könyvtárosi munkát valószínűleg továbbra is Budapesten, Miskolcon végezzük majd. Bízom benne, hogy idővel, talán éppen kezdeményezésünk nyomán, egyre több erdélyi magyar könyvtáros tanulja meg majd az elektronikus dokumentumok modern kezelését, illetve kapcsolódik be aktívan a munkánkba.

- Hogyan lesz valakiből internetkönyvtáros? Tudom, hogy kezdettől fogja tagja vagy a MEK-kollektívának...

Erre a rövid kérdésre igen hosszan tudnék válaszolni, amire itt se hely, se idő nincs. Ezért röviden talán az alábbiakban foglalnám össze ezt az ún. "pályát".

Az Internet korántsem csak technika, informatika, hanem sokkal inkább kultúrát, hozzáállást, attitűdöt is jelent. Érdekes kihívásokat, változatos munkát, sokrétű kapcsolatokat, lehetőséget hasznos, értelmes munkára, másoknak való segítést, jó értelemben vett szolgálatot. Azt gondolom - noha az eredeti végzettségem nem könyvtárosi -, az Internet értékei sokban egybecsengenek a hagyományos könyvtár értékeivel. Sajnos, könyvtáraink, könyvtárosaink többsége ezt későn, lassan ismerte, ismeri fel, jobban fél a géptől, az Internettől, nehezen ismeri fel benne a segítőeszközt. Internetkönyvtáros az, aki átérzi a könyvtárosi munka, az értékek megőrzése, a dokumentumok "rendbetétele" és a segítés, szolgáltatás értékeit, ugyanakkor nem fél a modern informatikától. Az ilyen embert elkapja a hév és könnyen internetes könyvtáros lesz, mint jómagam is. Remélem, egyre többen leszünk olyanok, akik egy hagyományos kultúra értékeit fel tudjuk fedezni a modern XXI. században és egy vadonatúj közegben, magasabb szinten tudjuk továbbépíteni azt.

Kérdezett: GERGELY TAMÁS