Szabadság - Kolozsvári közéleti napilap, 2003. 01. 27.
http://www.hhrf.org/szabadsag/3jan-27t.htm

Szükség volt a tükörszerver telepítésére
E-mail interjú Moldován Istvánnal, az Országos Széchényi Könyvtár MEK-osztályának vezetőjével

Karácsony első napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része (főleg azok, akik a RoEduNet egyetemi hálózat által kapcsolódnak az internetre) könnyebben tudják elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. A tükörszerver muködtetését az Erdélyi Magyar Muszaki Tudományos Társaság (EMT) vállalta tavaly októberben, egy háromoldalú egyezmény (NIIF-OSZK-EMT) keretében. Moldován Istvántól, a MEK koordinátorától afelől érdeklődtünk, milyen céllal és hogyan jött létre a MEK erdélyi tükörszervere.

- Hogyan jött az ötlet a MEK erdélyi tükörszerverére vonatkozóan?

- Alapvetően olvasói visszajelzések alapján. Több erdélyi felhasználónk panaszkodott, hogy a gyengébb internet-vonalakon nehezen érik el a szolgáltatásunkat. A tükörszerver ötlete már egy-két éve felmerült, de eredetileg az USA-ba szerettünk volna telepíteni egy ilyet, fel is vettük a kapcsolatot a HIX fejlesztőivel. Technikai és egyéb problémák miatt végül az a tükrözés nem valósult meg. Egy másik indíttatás, ami az erdélyi tükörszerver gondolatát megelőzte, az volt, hogy 2001 tavaszán megkeresett bennünket az egyik vajdasági civil szervezet képviselője egy Vajdasági Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának gondolatával. Ezt az ötletet hamar kiterjesztettük, és 2001 októberében egy kis tanácskozás keretében már a Kárpát-medencei magyar elektronikus könyvtárak hálózatát kezdtük el végiggondolni. Ez a szerveződés akkor nem ment tovább, nem találtunk megfelelő támogatást az ötletnek, de energiánk sem igen volt a további szervezésre. Azonban ez a kezdeményezés, azt hiszem, gondolati előzménye volt a későbbi erdélyi tükörszerver kezdeményezésnek. Az utóbbi úgy zajlott, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program vezetői 2002 tavaszán azzal a kéréssel keresték meg az Országos Széchényi Könyvtárat, hogy korábbi jó kapcsolataikat, együttmuködésüket továbbfejlesszék. Ennek révén vetettük fel a MEK részéről néhány határon túli MEK-tükrözés gondolatát. A felvetés révén még tavasszal két nagyteljesítményu szervert kaptunk az NIIF-től, egyet Romániába, egyet Szlovákiába terveztünk telepíteni. A nyáron megindult kapcsolatkeresés és szervezés eredményeként sikerült 2002. december 19-én az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kezelésében erdélyi szervert telepíteni, és üzembe helyezni a kolozsvári Műegyetemen.

- Milyen céllal indult a MEK erdélyi tükörszervere?

- A kiindulás egy egyszerű tükörszerver felállítása volt, abból az elgondolásból, hogy a kolozsvári szerveren lévő állományt alacsonyabb sávszélességgel rendelkező erdélyi felhasználóink könnyebben, gyorsabban elérik. Ezt egy erdélyi könyvtároskolléganő levele már igazolta is. Egy más régióban elhelyezett tükörszerver másrészt megfelel az Internet fejlődési tendenciáinak is, hiszen nagy tartalmi szolgáltatások előszeretettel telepítenek tükrözéseket nagyobb felhasználói csoportok közelébe, részint a gyorsabb elérés, részint a biztonságos mentés érdekében. Az elektronikus könyvtárak területén az egyik legrégibb, legismertebb amerikai kezdeményezésnek, a Gutenberg projectnek a világ számos országában, pl. 2 éve már Magyarországon is van egy ilyen tükrözése, ugyancsak az NIIF központi szerverén, amely a mi szervezésünk eredménye. Az erdélyi tükörszerver azonban kapott egy speciális, nemzeti könyvtári jelleget is. Míg a magyar nemzeti könyvtár nemcsak Magyarországon, de határainkon túl is gyűjteni igyekszik az úgynevezett hungarika jellegű, alapvetően nyomtatott kiadványokat, addig a MEK némiképp hasonló módon gyűjti, bár erősen szelektíven, a magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus dokumentumokat. Így az erdélyi szerver üzemeltetésébe a MEK-et vállaló OSZK azzal a feltétellel társult, hogy az erdélyi partner, az EMT szervezéssel, intézményi háttérrel is segíti a MEK gyűjtőmunkáját.

- Jelen pillanatban hány erdélyi vonatkozású anyag van a MEK-en?

- Ezt kissé nehezen tudnám pontosan megmondani, mivel az "erdélyi vonatkozás" nem igazán pontosan lehatárolt kört jelent, ilyen "finomkeresővel", ami ezt egyből megmondja, sajnos, nem rendelkezünk. Van viszont egy katalógusunk, ahol a "határontúli magyar irodalom" tárgyszóra 156 találatot kaptam. Ezt főként a szerzők származása alapján kapja egy-egy irodalmi mű. Így azonban a kimondottan erdélyi írókat nem tudjuk különválasztani, bár becslésem szerint ennek több mint kétharmad része erdélyi. Kaptunk szlovéniai magyar költők műveit egy ottani könyvtárostól, Papp Józseftől, a zentai Beszédes István honlapjáról is számos vajdasági magyar költő kötetét vettük át, Kárpátaljáról pedig Balla D. Károly látott el bennünket néhány elbeszéléssel. Ezek azonban jóval kisebb részt képviselnek állományunkban, mint az erdélyi anyag, amelynek nagyobb része főként Andrassew Iván és Cseke Gábor erdélyi és csángó költők honlapjáról származik. Azonban ezzel a kereséssel nem lehet megtalálni a MEK-ben az erdélyi vonatkozású szakirodalmi kiadványokat, pedig ilyeneket is kaptunk jónéhányat. Például egy székelyudvarhelyi tanár, Szilágyi Ferenc már akkor eljuttatta hozzánk Fák és cserjékről szóló oktatási kiadványát, amikor még nem talált kiadót a nyomtatott változathoz. Ugyancsak Székelyudvarhelyről kaptuk egy könyvtáros kolléga, Róth András Lajos közvetítésével az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport tanulmánykötetét. Egy másik várost említve, Csíkszeredáról érkeztek a világhálón át a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvei, közvetlenül a szerkesztőtől, Toró Attilától. Ezeket a műveket már a MEK katalógusában nehéz megkeresni, hiszen a sokrétű vonatkozások sokkal inkább az elektronikus könyvtáros emlékezetében, mint a katalógusban rögzültek. Az erdélyi vonatkozású dokumentumok sokszempontú kiemelése a MEK, mint egy általános elektronikus könyvtár gyűjteményéből, talán éppen egy helyi erdélyi oldalra, egy ottani virtuális könyvtárra vár.

- Van-e kimutatásuk az olvasók földrajzi bejelentkezése szempontjából? Ha igen, milyen arányban vannak erdélyi olvasók?

- Web szerverünk látogatottságát egy ingyenes statisztika készítő programmal - Webalizer - elemezzük, amely havi bontásban mutatja a használat mértékét az egész szerver mélységében, tehát minden egyes oldal használatát elemezve. A felhasználók számítógépének azonosítója alapján - már ahol ez felhasználható - a statisztika egyik részében a látogatók országonkénti megoszlását is megkapjuk, így arról rendelkezünk adatokkal, kik, hányan érkeznek .ro kiterjesztésű számítógépekről. Lássuk akkor a számokat, az érzékeltetés kedvéért az elmúlt három hónapról. Előzetesen azt is érdemes rögzíteni, mit is mérnek igazán az egyes számok. Programunk "Visits"-nek, külön látogatónak tekinti, ha ugyanarról a számítógépről valaki fél órán belül egy másik oldalt is lehív. Ez körülbelül a tényleges emberi felhasználókat méri, bár ezenkívül is igyekszünk kiszurni az internetes indexelő, úgynevezett szoftverrobotokat.

- A magyarországi főszervernek milyen a hozzávetőleges konfigurációja?

- A MEK jelenleg az NIIF központi számítógépén található, amely az ország egyik legnagyobb számítógépe, UNIX Solaris operációs rendszerrel és több Gigabyte memóriával, sajnos, pontosabb konfigurációját nem ismerem. A MEK 2.0 verzió az OSZK-ban egy saját, Compaq Proliant típusú szerveren épül (600 Mhz-es Pentium III processzor, 256 Mbyte RAM és 36 Gigabyte winchester). A gépen Debian Linux operációs rendszer van, a fejlesztés pedig MySQL adatbáziskezelővel és PHP nyelven folyik. A Kolozsvárra telepített tükörszerver paraméterei: IBM X220 server, Pentium III, 1 Gigaherz -256 Mbyte RAM, 2 x 36,4 Gigabyte UltraSCSI, 3COm3C95CTXM EthernetLink 10/100 PCi

- Milyen magyarországi fejlesztési terveik vannak a közeli és távoli jövőben?

- A jelenlegi, általunk már csak MEK1-nek nevezett szolgáltatás továbbfejlesztésén már a második éve dolgozunk, és az első negyedév végén, március végére szeretnénk megindítani a minden tekintetben megújult MEK 2.0-ás változatot. Az új változatban sok fejlesztési ötletünket valósítottuk meg, amelyeket itt csak vázlatosan ismertetnék. Az új MEK változatban az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítunk dokumentumaink szövegminőségére. A szépirodalmi dokumentumokat korrektúráztatjuk, de a szakirodalmi anyagok is alapos szövegellenőrzés után kerülhetnek csak fel az új MEK-be. A szövegek mellett egységesítjük dokumentumaink formátumát, többféle formátumot támogatunk továbbra is az igényeknek megfelelően (pl. HTML, PDF, e-book), de ezeket már egységes alapra formázzuk, dokumentumaink tartalmának jövőbeni megőrzése végett. Kísérleti módon elkezdtünk foglalkozni az XML formátummal. Első lépésként összetettebb dokumentumainkat (például bibliográfiák, cikkgyujtemények) konvertáljuk XML-be a hatékonyabb, struktúrált visszakeresés érdekében. További fejlesztési terveink között szerepel, hogy új dokumentumtípusokra is kiterjesztjük a gyűjtést és szolgáltatást. Az elektronikus folyóiratokra már elkészítettünk egy induló, kísérleti változatot - http://epa.oszk.hu -, a hangzó dokumentumok vonatkozásában egyelőre csak terveket készítettünk. Talán egyik legfontosabb fejlesztési elképzelésünk, hogy az OSZK hátterére alapozva szeretnénk szervezetten kiterjeszteni elektronikus gyűjtőtevékenységünket a nonprofit tudományos, oktatási szférára, főként önkéntes intézményi együttműködések biztosításával. Éppen egy ilyen irányú gyűjtőtevékenység megszervezését reméljük erdélyi partnereinktől. Röviden arról van szó, hogy a nonprofit, alapvetően nem kereskedelmi kiadású, terjesztésű magyar nyelvű szakirodalmi és oktatási dokumentumokat szeretnénk mind nagyobb körben elektronikusan is összegyűjteni és szolgáltatni. De szeretnénk bevonni ebbe a körbe természetesen, inkább együttműködve, mintsem konkurálva, az értékesebb szépirodalmi kiadók kiadványait mind Magyarországon, mind határainkon túl.

Kiss Olivér