Heti Válasz, I. évf. 33. szám, 2001. 11. 23. 45. old.

Világkönyvtár otthoni használatra
Klasszikusok gombnyomásra

Világháló - a kifejezés nem igazán új keletű. Néhány évvel ezelőtt még elképzelni is alig tudtuk, hogyan lehetséges egyetlen kattintással összeköttetésben állni minden földrésszel egy időben. Ma ez már nem cél, hanem a valóság maga.

Olyannyira az, hogy az információáramlás központi szerephez jutott a hétköznapjainkban. Aki ugyanis nem található meg az internet valamely zugában, az szinte nem is létezik. Ennek jelentőségét ismerték fel a könyvtárosok, vállalkozó kedvű fiatalok: munkájuk nyomán a magyar irodalom nagyjainak versei, prózai munkái immár nemcsak nyomtatott formában olvashatók, hanem az otthoni számítógép képernyőjén is.

A digitalizáció és a könyvtár egymásra találása szerencsés, mert a könyvtár legfontosabb feladata az emberiség tudáskészletének megőrzése és átörökítése, függetlenül attól, hogy az információt papírra vagy digitális hordozóra jegyezték le. A digitális könyvtár azt bizonyítja, hogy az új technológia térhódításának idején is van igény az irodalomra, környezetében pedig meg lehet valósítani a könyvtár alapvető feladatait, az információ rendszerezését, tárolását és szolgáltatását.

Az első internetes könyvtár az elmúlt évtized közepén hobbiként indult, Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) néven vonult be az irodalombarátok tudatába. A MEK bővítése nagy lendülettel kezdődött, majd valóságos mozgalommá vált, mert sokan és hamar felismerték: a nemzeti archívum létrehozása mindannyiunk érdeke. Ezzel a világon bárhonnan könnyen és kinyomtathatóan hozzáférhetővé válnak irodalmi szövegeink. Egyre több szöveges dokumentum jelenik meg az interneten, ami önmagában nem olyan, mint egy világkönyvtár. Még az irodalmi szövegeknek és a fontosabb gyűjteményeket tartalmazó honlapoknak sincs központi katalógusa. Ahhoz, hogy a hálón fölhalmozott információtömeg használhatóvá váljon, valamiféle rendszerezésre mindenképpen szükség van.

Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője, az első hazai elektronikus könyvtáros elmondta: az anyaggyűjtésnél kiemelt szerepet élveznek az oktatást segítő és a hazai tudományos dokumentumok. Jelenleg több felkérés van folyamatban - például az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának és Kisebbségkutató Intézetének részéről - tanulmányok vagy más írások archiválására, de állandó, szoros együttműködés áll fenn néhány hazai kiadóval is. A szépirodalmi művek többsége saját gyűjtésű, máskor szorgos amatőrök írják be kedvenc könyvüket, de előfordul az is, hogy neves írók maguk juttatják el alkotásaikat a MEK-hez.

Kiemelten fontos a határon túli, nyomtatva kevésbé elérhető magyar nyelvű szövegek archiválása. Első lépésként Szabadkán jött létre megállapodás helyi civil szervezetekkel a Vajdasági Magyar e-könyvtár létrehozására. Kapcsolatban állnak továbbá Kárpátaljával, a Felvidékkel és Erdéllyel is, de mivel komoly támogatók még nem jelentkeztek, nem indulhatott meg a tényleges munka.

Feladatának tekinti a MEK a magyar kultúra és tudomány világméretű terjesztését is, ehhez fordítók kellenek. Ezért lépett kapcsolatba a hetvenes évek óta működő Gutenberg projekttel, amely az emberi kultúra írott műveinek megőrzését tűzte ki célul.

A hálón több más magyar elektronikus gyűjtemény is létezik, melyek között nincs szoros kapcsolat. Ennek legfőbb oka a dokumentumok eltérő szakterülete. Moldován István elmondta: tavaly megalakult a MEK Egyesület, ahova minden, digitális archiválással foglalkozó hazai szervezetet, magánszemélyt várnak, ezzel a hazai digitális feldolgozás lehetőség szerinti összehangolását kívánják megteremteni. A MEK és más könyvtárak fejlesztése és használata felveti a szerzői jog problémáját.

Egyes kiadókkal és tudományos kutatóintézetekkel együttműködési megállapodás szabályozza a kiadványok elektronikus terjesztését, emellett állandó kapcsolat van az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel is, amely a hatályos szerzői jog alapján hivatalos felhasználási engedélyeket ad irodalmi művek internetes szolgáltatására. Jelenleg több mint 3600 archivált anyag található a szervezet honlapján, de tudni kell, hogy egy egységnyi tárolt anyag például Jókai összes művét jelenti. Így válik érthetővé, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárnak havi negyvenezer látogatója van a világ minden tájáról.

A gyűjtőmunkán túl a szolgáltatások bővítésére is nagy energiát fordít a könyvtár. Ilyen a nem régóta működő dokumentumgyűjteményeket és a kialakítás alatt álló, folyóiratcímeket tartalmazó keresők létrehozása. Az on-line információs rendszer kialakítása és üzembe helyezése után az egész országban elérhető lesz szinte minden könyv és folyóirat.

A hivatalos megnyitás szeptemberben volt. A MIT-HOL névre hallgató szolgáltatás egy magyar internetes tájékoztató-rendszer. A programon belül mindenki kérdéseket tehet fel e-mail formájában, mely - mivel nyílt hálózatról van szó - az ország több felsőoktatási intézményében, könyvtárában, kutatóközpontjaiban olvasható lesz. A kérdésre pedig mindig a téma szakavatott ismerője fog válaszolni.

Az elektronikus könyvtárakban nincs olvasóterem, a szükséges könyveket ki kell venni, vagyis letölteni. Utána mindenki saját gépéről olvashatja a kívánt anyagot, mert hálózaton keresztül drága és lassú lenne. Itt úgy lehet kölcsönözni, hogy nem kell, sőt nem is lehet visszahozni a könyveket, azok örökre az olvasó birtokában maradnak.

Moldován István szerint az elektronikus szöveg meg fogja találni helyét a nyomtatott könyv mellett, bár rengeteg szép, régi, megőrzésre érdemes könyvet senki sem fog már kiadni papíron, ezek idővel eltűnnek, ha nem kerülnek digitalizálásra.

Gebauer Szabolcs