OSzK Híradó, 2000. augusztus
A Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály az OSZK-ban
A nyári szabadságok elején felkérést kaptam az OSZK Híradó főszerkesztőjétől, hogy egy cikkben mutassam be az általam vezetett osztályt a könyvtár dolgozói számára. A felkérést örömmel elfogadtam, különös tekintettel arra, hogy ez nagyszerű alkalom az új osztály bemutatkozására. Ezúton köszönöm meg a szerkesztőknek ezt a lehetőséget, amely - úgy gondolom, - többet jelent, mint egyszerűen egy új szervezeti egység bemutatása.
A Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály 1999. szeptemberében jött létre az OSZK-ban, a nagyobb szervezeti átalakulások előtt. Jelenleg a Számítógép-alkalmazási és a Fejlesztési osztállyal együtt az informatikai főigazgató-helyettes, Hegedűs Péter alá vagyunk beosztva.
* munkaerőhelyzet *
Az Osztály tavaly szeptemberében 1 fővel - jómagam - indult. Decembertől egy polgári szolgálatos fiatalember csatlakozott hozzánk - Szabolcsi József -, aki főként digitalizálással, elektronikus dokumentumok konvertálásával, HTML szerkesztéssel foglalkozik. Az ő munkáját dicséri többek között az OSZK és az Erdélyi Magyar Múzeum Egyesület közös kiadásában 1997-ben megjelent Monoki-féle bibliográfia elektronikus, HTML változata; a Veszprémi Megyei Könyvtár által kiadott és MEK-nek felajánlott Eötvös Károly, Lőrincze Lajos bibliográfiák HTML változatai. Ezek a munkák jó példái annak, hogy a könyvtárak által szerkesztett és kis példányszámban kiadott szerzői- vagy témabibliográfiák hogyan alakíthatóak át jól kezelhető elektronikus formába és hogyan lehet ezeket széles körben hozzáférhetővé tenni az Internet segítségével.
Góczán Andrea, könyvtár-informatikus december közepétől tagja az Osztálynak, korábban a JATE Egyetemi Könyvtár tájékoztató könyvtárosa volt. Széles körű ismeretekkel rendelkezvén tevékenységi köre komplex, az elektronikus dokumentumok feldolgozásától (konvertálás, korrektúra, HTML szerkesztés) kezdve kiterjed az elektronikus folyóiratok címnyilvántartásán át az OSZK Web oldalainak szerkesztéséig.
Az Osztály sajátos helyzetben lévő tagja áprilistól Káldos János, aki célfeladattal került szervezetileg az osztályhoz, a régi könyves Osztály és a régi magyar nyomtatványok osztály bibliográfiáit, katalógusait szervezi adatbázisba.
Az Osztálynak ugyan szervezetileg nem tagja, de tevékenységünket régóta aktívan támogatja Király Péter, a Kézirattár munkatársa. Főként különböző keresőprogramok fejlesztésével vesz részt a MEK fejlesztésében, mint például a Nyugat tartalomjegyzéke valamint most van kifejlesztés alatt egy, az egész MEK-re vonatkozó teljes szövegű kereső is. Ezek mellett olyan nagy szövegállományok, dokumentumok HTML szerkesztését is ő végezte, mint pl. a Marczali-féle Nagy Képes Világtörténet vagy a Malonyai-féle néprajzi kézikönyv. Részt vesz a MEK Osztály egyik nagyobb projektjében, a Petrik féle bibliográfiák digitalizálásában is, ő fogja ugyancsak ezek digitális változatához elkészíteni a megfelelő keresőprogramot.
Közvetlenül ugyan nem tagjai, de a MEK fejlesztése kapcsán feltétlenül megemlítendő Drótos László és Vitéz Gáborné, akik egyfajta távmunkásként, a Miskolci Egyetemen vesznek részt aktívan munkánkban.
A MEK speciális jellegéből adódóan a fent említetteken kívül még számos önkéntes vesz részt a munkánkban.
A munkaerőhelyzet bemutatása után lássuk, hogy tulajdonképpen mi is a munkája, feladata osztályunknak, milyen terveink vannak a jövőre nézve. Az osztály munkájának megértéséhez azonban feltétlenül pár szót kell ejteni a Magyar Elektronikus Könyvtár kialakulásáról, az előzményekről.
* előzmények *
A számítógépek világméretű elterjedésével radikálisan megváltozott az írott dokumentumok elkészítése, az Internet színrelépésével pedig ezek terjesztése, olvasókhoz történő eljuttatása. Már a 90-es évek elején is egyre több és több helyen használtak számítógépeket a különböző dokumentumok előállítására azonban szinte kizárólagosan nyomtatott formában terjesztették azokat. Magyarországon az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programnak (rövidebben az IIF-nek) köszönhetően a legtöbb egyetemi és néhány megyei, városi könyvtár már 1989-től megismerkedhetett a számítógépes hálózatok világával, először az ún. X.25-ös vonalakon, majd 1993-94-től az Interneten keresztül. Könyvtárosként meglehetősen hamar találkoztunk azzal az élménnyel, hogy a hálózaton egyre több és több értékes dokumentum jelenik meg elektronikus formában, azonban ezek szerteszét vannak, rendezetlenül és feldolgozatlanul, továbbá ezek a dokumentumok - sajnos - meglehetősen tünékenyek. Ezen élményekre alapozva kezdeményezte Drótos László, miskolci egyetemi könyvtáros kollégánk a Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozását. 1994-ben megindult ennek a szervezése, építése, részint az IIF támogatásával, részint számos lelkes önkéntes, könyvtáros, egyetemi oktató, hallgató, magánember segítségével. Az évek során a MEK az egyik legnagyobb és legnépszerűbb magyar internetes tartalomszolgáltatássá nőtte ki magát, bizonyítva a könyvtárak és a könyvtárosok létjogosultságát a XXI. századi csúcstechnika szép új világában. A MEK azonban nem tudott megfelelő szervezeti keretet kialakítani működéséhez, érezhetően kissé "előreszaladt", a hazai könyvtár-informatikai fejlesztésekben. Könyvtáraink többsége az integrált rendszerek bevezetésével, váltásával volt elfoglalva, nemigen maradt energia az elektronikus dokumentumokkal való foglalatoskodásra, elektronikus könyvtárak építésére. A MEK ezenközben tovább fejlődött, egyfajta kísérleti laboratóriumként próbáltuk ki, milyen könyvtár-indíttatású szolgáltatásokra volna szüksége a lassan, de biztosan fejlődő hazai Internet felhasználói tábornak. Az elektronikus dokumentumok gyűjtése mellett így került sor megfelelő, tematikus címlisták gyűjtésére, a hazai könyvtárak Internet szolgáltatásainak, teljes szövegű elektronikus gyűjtemények, elektronikus folyóiratok, levelező listák területén.
Egyik legújabb ilyen szolgáltatásként indult egy évvel ezelőtt az online referensz szolgáltatás, amelyről később még bővebben lehet olvasni.
* a jelen *
A MEK életében 1999. radikális változást hozott. Tavaly nyáron Monok István, az OSZK új főigazgatója azzal a felkéréssel fordult a MEK addigi szervezőihez, hogy nem végeznék-e munkájukat az OSZK keretén belül, összhangban annak fejlesztésével. Ezt az ajánlatot nem lehetett visszautasítani, ennek következményeként jött létre 1999. szeptemberében a MEK Osztály. Az első heteket, hónapokat a helykeresés jellemezte, bár igazából ez a mai napig nem zárult le. 1999. szeptember-októberében már a MEK Osztály is részt vett az OSZK telematikai koncepciójának kidolgozásában, így működési területünket már ennek megfelelően tudtuk kijelölni. Az új helyzet fokozott igénybevételt jelentett a MEK számára, hiszen a tervezés, ismerkedés mellett folytatni kellett az addigi munkát is. A MEK Osztály a Nemzeti Könyvtáron belül részint az Interneten keresztül érkező olvasók, felhasználók igényeire, részint a "láthatatlan", csak elektronikus formában létező dokumentumok kezelésének a fontosságára igyekezett és igyekszik fokozottan felhívni a figyelmet. A megőrzés mellett egyre fontosabb a szolgáltatás, a helyi szolgáltatások mellett a távolról elérhető online szolgáltatások.
Magyarország a 90-es évek elején az európai élmezőnyben volt a számítógépes hálózati ellátottság tekintetében, sajnos a kezdeti előnyünket fokozatosan elveszítettük. Az ezredforduló, a MATÁV monopóliumának vége a közeljövőben valószínűsíti, hogy újra nagyobb ütemet vesz az Internet felhasználók számának növekedése. Nekünk könyvtárosoknak sem szabad ezeket a fontos tendenciákat szem elől tévesztenünk. A SULINET program révén az ország több mint 900 középiskolája kapott Internet csatlakozást. Az IIF program már évekkel ezelőtt az egész felsőoktatás számára biztosította az Internet kapcsolatot. Az újabb hullám - gondoljunk csak az elmúlt hetek, hónapok reklámjaira a tévében, rádióban, utcán - rövidesen a háztartásokat, az otthonokat is eléri. Az Internet azonban nem sokat ér, ha a drótokon nincs megfelelő, kellő mennyiségű és minőségű "műsor".
A telematikai koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban a MEK gyarapításában megkülönböztetett figyelmet fordított a kézikönyvekre, bibliográfiákra. Már említett kollégánk, Király Péter idén tavasszal fejlesztette ki a Pallas Nagy Lexikon keresőprogramját. A 16 kötetes, máig hasznos és értékes kézikönyv teljes szövege azóta nemcsak az Arcanum Kft CD-ROM lemezein, de a MEK keretében az Interneten is megtalálható. Egy ősszel tartott helytörténeti rendezvénynek köszönhetően a Veszprémi Megyei Életrajzi Lexikonnak kaptuk meg az elektronikus változatot és készült el hozzá egy jól kezelhető HTML felület. Ugyancsak a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár juttatta el a MEK-nek és munkatársaink készítették el a böngészhető változatát a könyvtár által kiadott Eötvös Károly és a Lőrincze Lajosról szóló bibliográfiáknak. Megemlítendő még jó példaként az OSZK és az Erdélyi Múzeum Egyesület által 1997-ben kiadott "Magyar könyvtermelés Romániában (1919-1940)" bibliográfiája. Ez, a határontúli magyar könyvtermelés egyik fontos bibliográfiája néhány száz példányban került kinyomtatásra. Az OSZK-ban megtalált elektronikus nyersanyagból munkatársaink úgyszintén egy mindenki által könnyen kezelhető HTML változatot készítettek, amely azóta bármely Internetes gépről elérhető, letölthető a nagyvilágban.
Egy másik, követendő példaként szükséges megemlítenünk az OSZK kiadásában, dr. Rózsa Mária szerkesztésében megjelent "Tudománytár (1834-1844)" repertóriumot, amelyből a KMK munkatársa, Fejős László készített HTML változatot. A kiadvány az OSZK honlapján kívül a MEK-ben is megtalálható a többi, hasonló bibliográfia mellett.
Terveink között szerepel, de az OSZK-s kollégák aktív támogatása és segítsége is szükséges ahhoz, hogy a házon belül készült vagy/és kiadott tudományos szakmunkák mind nagyobb mértékben elektronikusan is hozzáférhetővé váljanak távoli kollégáink és a szakavatott érdeklődők számára.
A MEK célja a kezdetekkor az volt, hogy összegyűjtse a magyar vagy magyar vonatkozású mindazon elektronikus dokumentumokat, amelyek a tudományos kutatást, az oktatást vagy a kultúrát szolgálják és amelyek terjesztése nem tilos. Az idő igazolta törekvésünket, mind jobban kiderült, hogy van jelentősége egy ilyen munkának.
A MEK olvasóinak a tábora az évek során elérte a havi 20-25.000 látogatót, akik közel egy millió elektronikus egységet, file-t töltenek le. Figyelemreméltó, hogy az online olvasók egyik jelentős tábora a középiskolákat jelentő SULINET-es gépekről érkezik, a másik jellemző olvasói réteg a külföldi gépekről érkezőek. A havi olvasók egyharmada rendszeresen külföldi gépekről látogatja a MEK-et, legtöbben - jellemző módon - onnan, ahol jelentősebb magyar kisebbség él (Románia, USA, Németország, Svédország, Szlovákia).
Az elektronikus dokumentumok gyűjtésén kívül - mint már említettem - a MEK-ben egyéb, könyvtáros jellegű Internetes munka is folyik. Ezek között megemlítendőek azok az ún. virtuális gyűjtemények, amelyek az Internet óriási információs tömegében navigálók számára nyújtanak kiindulópontot egy-egy adott témában vagy elektronikus dokumentumtípusban. A MEK-ben ilyen virtuális címgyűjtemények találhatóak:
Külön kiemelendő a korábban már említett online referensz szolgáltatás, a MIT-HOL. Az Internet folyamatosan gyarapodó információs tömegében egyre több és több navigációs eszköz, indexelő program, tematikus linkgyűjtemény, elektronikus könyvtár születik. Mindezek azonban - és ezt egyre inkább megerősítik az Internet világ tapasztalatai - nem pótolhatják az információkereséshez hozzáértő, tapasztalt emberi segítőt. A legutóbbi idők egyik érdekes Internet újdonsága a különböző online referensz szolgáltatások megjelenése. A hagyományos könyvtári referensz mintájára Internet szolgáltatások szerveződtek a legkülönbözőbb szakterületeken, pl. jogi, orvosi, geológiai, ökológiai területeken. Az említett szolgáltatások mintájára szerveztük meg a MEK keretében tavaly a MIT-HOL szolgáltatást. Ez a szolgáltatás lényegében összefogja a már hasonló online tájékoztatási szolgáltatásokat végző hazai könyvtárakat, könyvtárosokat és az osztott katalógusok mintájára egy "osztott könyvtári online tájékoztatást" alakított ki.
A résztvevő orvosi, mezőgazdasági, közgazdasági, műszaki stb. könyvtárosok legjobb tudásuk szerint néhány óra, max. 2 napon belül válaszolják meg az Interneten keresztül érkező kérdéseket. A válaszokhoz mind a könyvtárakban megtalálható helyi adatbázisokat, kézikönyveket, mind az Internet forrásait felhasználják. A beérkező kérdéseket és a kimenő válaszokat visszakereshető módon ugyancsak elektronikusan tároljuk a hagyományos referensz naplók mintájára egy újfajta tájékoztatási segédeszközt előállítva ezzel.
Végül de nem utolsósorban említésre érdemes, hogy a MEK Osztály egyik főállású munkatársa, Góczán Andrea vette át az OSZK Web honlapjának szerkesztési teendőit. A munka ugyan nem kapcsolódik szorosan az Osztály tevékenységi köréhez, de az Internettel való intenzív kapcsolatunk elősegíti ezt. A közeljövőben ezt felhasználva igyekszünk a MEK szolgáltatásainak segítségével továbbfejleszteni az OSZK Internet tartalomszolgáltatását.
* tervek, a jövő *
A MEK Osztály nem egy statikus környezetben jött létre, hanem éppen egy folyamatosan változó, dinamikus OSZK-ban kezdte el megkeresni a helyét, miközben a folyosók tele vannak a költözők asztalaival, virágaival; főosztályok szűntek meg, alakultak át. A nehezedő gazdasági feltételrendszerben egyre erőteljesebb az információs társadalom nyomása és kihívása mind az OSZK-ra, mind az egész hazai könyvtárostársadalomra. A könyvtárba az elmúlt évben a technikai eszközpark jelentős fejlesztése történt, PC-k érkeztek tömegesen. Miközben sokan még csak most tanulják a PC kezelés alapjait, a Mikrofilmtárban már a télen érkezett mikrofilm szkennelő berendezés első eredményét, a "Dombóvár és vidéke" helyi lap digitális változatát láthattuk az idei, esztergomi könyvtáros vándorgyűlésen.
A közeljövőben egyre sürgetőbb az a feladat, hogy átgondoljuk, továbbfejlesszük a MEK tevékenységét, integrálva az OSZK informatikai szolgáltatásaival. A házon belüli együttműködés fejlesztése mellett a Neumann Digitális Könyvtárral törekszünk szorosabb együttműködésre. Az ősszel továbbá, remélhetőleg beindul a tavaly alapított - és a jogi beiktatás miatt elhúzódott - MEK Egyesület is.
A legsürgetőbb feladatok közé a MEK technikai fejlesztése tartozik. Egy új szolgáltatási környezetben részint a gyarapítás lassú és fáradságos munkáját szeretnénk felgyorsítani, részint az elektronikus dokumentumok bibliográfiai feltárását szeretnénk szabványosabb formában végezni. Szeretnénk továbbá a dokumentumok bibliográfiai leírása mellett - amelyek az adatbázis-alapú visszakeresést szolgálják - alkalmazni az ú.n. metaadat elemeket is, amelyek az Internet elterjedt keresőeszközei és ezen keresztül az olvasók számára jelentenek hatékony segítséget.
A közeljövő technikai fejlesztései közé tartozik, hogy a MEK-ben szolgáltatott kézikönyvek közül az alkalmasakat az egyre divatosabbá váló mobiltelefonok WAP szolgáltatására is elérhetővé tesszük egy cég segítségével. Néhány tájékoztató lap segítségével a zömében fiatal, a legmodernebb kommunikációs technikát használók körében is igyekszünk felhívni a MEK-re és ezen keresztül a könyvtárakra a figyelmet.
Talán a legnagyobb jelentőségű feladatunk azonban a MEK Internet szolgáltatása jogi hátterének rendezése. Erről régóta folytattunk megbeszéléseket, talán a közeljövőben sikerül rendezni ezt a régóta kényes területet az ARTISJUS-szal, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel.
A szerzői jogi és a technikai feltételek rendeződése után nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a MEK Egyesülettel együttműködve az online, elektronikus dokumentumok rendszeresebb összegyűjtésére, különös tekintettel a könyvtártudomány, a tudományos kutatás, az oktatás, a kultúra, a határontúli területek dokumentumaira.
Tervezés fázisában van egy szakértők által készítendő lista, amely a különböző tudományterületek legfontosabb, digitalizálandó alapművét tartalmazná. A lista iránymutatást adna a későbbi digitalizálási tevékenységek, projektek számára is. A listát - jelenlegi terveink alapján - a Neumann Digitális Könyvtárral együttműködve szeretnénk elkészíteni.
Ugyancsak az ősszel szeretnénk megújítani és továbbfejleszteni a MIT-HOL szolgáltatásunkat is. Szervezetileg fejlesztve, hatékonyabb alapokra helyezve a szolgáltatást szeretnénk, ha a nagyobb könyvtárak, élükön természetesen az OSZK tájékoztató szolgálatával intézményesen vennének részt a munkában. A Library of Congress éppen a közelmúltban indított egy világméretű kezdeményezést (The Collaborative Digital Reference Service), amelyben a helyi és regionális online referensz szolgáltatásokat egy nemzetközi rendszerbe szeretnék beszervezni. Kézenfekvőnek tűnik a lehetőség, hogy az OSZK vezetésével a MIT-HOL szolgáltatással kapcsolódjunk ehhez a nemzetközi vállalkozáshoz a megfelelő feltételek megteremtése után, erősítve ezzel könyvtáraink, könyvtárosaink jelenlétét az Internet hazai és nemzetközi "országútjain".
A MEK gyarapítását kiterjesztve, az OSZK hátterével szeretnénk beindítani a közeljövőben egy elektronikus folyóirat archiválási projektet. Címnyilvántartási munkánkban napi tapasztalat hazai elektronikus folyóirataink számának intenzív növekedése, valamint - sajnálatos módon - ezek tünékenysége is. Egyre nagyobb az igény, hogy egy kísérleti rendszerben elkezdjük ezek archiválását, lehetőség szerint Internet szolgáltatását is.
* * *
Szeretnénk ha az OSZK-ban minél több kolléga megismerhetné munkánkat. Bízunk benne, hogy az Internetet egyre jobban megismerők számára a házon belül is hasznos segítséggel szolgálhatunk. Örülnénk továbbá, ha kis létszámú osztályunk minél több segítőre, támogatóra találna, hiszen sokrétű munkánk során a könyvtár sok osztályával kerültünk már eddig is kapcsolatba, a bibliográfiai osztályoktól kezdve a tájékoztatáson át a KMK-ig.
Kérjük, további kérdéseikkel forduljanak hozzánk bizalommal személyesen a 325-ös szobában vagy elektronikus levélben.
Moldován István