Keretprogram, amely a digitalizálás európai szintű összehangolásában konkrét feladatokat és elérendő eredményeket fogalmaz meg 2005-2006 folyamán. A dokumentum a digitalizálást a legszélesebb értelemben definiálja. Az együttműködés nagyfokú ellenőrzési folyamatot és állandó visszacsatolást igényel. A hatékonyabb munka érdekében fontos az európai K+F (Kutatás + Fejlesztés) programokkal való kapcsolatteremtés.

• Mindenki által hozzáférhető digitális kulturális és tudományos örökség megteremtését.
• A kulturális sokféleség, oktatás és továbbképzés támogatását.
• A digitális források széles körű terjesztését, valamint a tartalomipar működésének ösztönzését.

1. A felhasználó és a digitális tartalom
2. Gazdasági fenntarthatóság
3. Technológiai fejlődés és eszközök
4. A digitális tartalmak megőrzése

A digitális tartalmak előállításának középpontjában a felhasználók igényei és képességei álljanak. A cselekvési terv minden felhasználónak biztosítani kívánja a jogot a digitális kulturális örökséghez - nemtől, végzettségtől, társadalmi helyzettől, vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül, összhangban a szerzők és tulajdonosok jogainak védelmével.

A jövőben a hálózati kulturális információkat egységes környezetnek fogjuk fel, ezért az elszigetelt erőforrások és széttagolt hozzáférés hosszú távon elfogadhatatlanok lesznek. Szüntelenül kérdéseket kell feltenni ahhoz, hogy megismerhessük a felhasználók viszonyát technológiai környezethez általában, illetve kifejezetten a hálózati digitális örökséghez.

Az átláthatóságnak, a származási helynek és a hitelességnek több figyelmet kell szentelnünk.

1. A digitalizálás ösztönzése a felhasználói csoportok és a tartalmak tulajdonosai közötti konszenzus kialakításán keresztül.
2. Egyszerű ellenőrző folyamat kezdeményezése - információgyűjtés a felhasználókról a már kialakult csatornákon keresztül.
3. Kiválasztási feltételek megfogalmazása a digitális gyűjtemények tartalmi kialakításához.
4. A kulturális szektor szerepének növelése az eLearning és eGovernment fejlődésének támogatásában.
5. Szorosabb kötelékek kialakítása nemzetközi kulturális és oktatási szervezetekkel.

Fenntartható és folyamatosan növekvő európai digitális kulturális örökség létrehozása.

A digitális tartalmak létrehozásának ösztönzése a kereskedelmi lehetőségek kihasználásával - a szerzői jogi szabályozás tiszteletben tartása mellett. A digitális jogkezelő rendszerek (DRM) használata növekszik, és egyre több eszköz található kifejezetten a kulturális és tudományos alkalmazásokra.

A jogi szabályozás megváltoztatása határozott lobbit vagy Európa Bizottság szintű képviseletet igényel.

1. Költségcsökkentési stratégiák kidolgozása.
2. Előtanulmányok kidolgozása egy digitális megőrzést biztosító erős gazdasági alaphoz, amely a kulturális intézményeknek az egy nagy összegű támogatás helyett folyamatos költségvetést biztosít.
3. A fenntartható üzleti modellek, elektronikus kereskedelmi alkalmazások és az állami bevételek megteremtését célzó lehetőségek terjesztése.
4. A jogi keretek megteremtése, amely támogatná és hirdetné a digitális források közcélú felhasználását.
5. Nyílt forrású közösség ösztönzése kulturális alkalmazások és szabad felhasználású modellek létrehozásában, melyek uniós szinten közös hivatkozásként szolgálhatnának.

A technológiai fejlődés folyamatos követése, valamint szoros kapcsolatok kialakítása a kulturális közösségek, illetve a tudományos és K+F programok között.

A tudományos kutatás és az üzleti fejlesztések fejlődéshez vezetnek, de nemcsak a piacnak, hanem elsősorban a felhasználói igényeknek kellene irányítaniuk újítások irányát. A digitalizálásra kerülő tartalmak kiválasztása központi kérdés az európai digitális erőforrások kialakításában.

1. A technológiai fejlődések folyamatos követése - a már meglévő kezdeményezésekre lehet építeni.
2. A technológiai fejlesztések elősegítése a kulturális, technológiai és felhasználói közösségektől, illetve a K+F programokból nyert ismeretek alapján.
3. Közös irányelvek kidolgozása, melyeket a tagállamok kormányai végre tudnának hajtani.
4. Műveleti modellek kialakítása a digitalizálásra és tárolásra - felhasználva a már meglévő NRG, MINERVA, IST kiadványokat.
5. Technológiai képzési lehetőségek elősegítése.

A digitális erőforrások és szolgáltatások természete sérülékeny, még mindig nincs megfelelő stratégia a hosszú távú megőrzésükre. Nagy szükség lenne a digitális tartalmak megőrzésének európai szintű összehangolására - a megőrzési irányelvek előkészítése és a fejlesztés tekintetében.

A kulturális tartalmak folyamatos elérésének biztosítása megbízható erőforrásokat igényel. A hozzáférést biztosító szolgáltatások létrehozását és kezelését a szaktudásnak kell vezérelnie. Ezek a kérdések már szerepeltek a Firenze Agenda című dokumentumban. A megőrzés fenntartása egy gyorsan fejlődő környezetben jelentős gazdasági és politikai probléma.

A megőrzés nemcsak a kulturális szférát érinti, ezért megtervezése széleskörű konszenzust igényel más területekkel, ezen belül a gazdasági szektorral és az elektronikus kormányzattal. Ez nem pusztán technológiai, hanem szervezeti és szervezési kérdés.

1. A meglévő kezdeményezések vizsgálata - kapcsolatteremtés más uniós projektekkel.
2. Konszenzusteremtés - az alapvető prioritások kijelölése és a kutatási feladatok meghatározása.
3. Rugalmas irányelv-modellek kidolgozása a megőrzésre, melyeket a tagállamok kormányai végre tudnak hajtani.
4. A Firenze Agenda és a Dinamikus Cselekvési Terv közötti összhang megteremtése.
5. A támogatás hirdetése és a lehetőségek előmozdítása az audiovizuális archívumok számára.