Aranri Dezso Aranyosi Gizella
gyenélők) stb. 1894. márciusban halt meg Cinkotán.
Arányi Dezső, színész, író, sz. 1854. ápr. 18-án, Nemesmilitksm (Bácsbod-rogm.), megh. 1918. jún. 28-án, Szol­nokon. Iskoláit Baján végezte. 1871-ben kezdte pályáját Szegeden, ^ Mansberger^ (Mosonyi) Károly társulatánál. Kitűnő nevű vidéki színész volt, amikor 1884. márc. 3-án, mint a péesi színház tagja, vendégszerepelt a Népszínházban (Tótle­ány: Misó), szerződésre azonban nem ke­rült sor, mert a pécsiek őt választották igazgatóul. Első igazgatói vállalkozása rosszul ütött ki, mert olyan nagy társu­latot szervezett, hogy 6 hónap ?nulva meg­bukott és ekkor visszavonult a színészettől és Bártfán rendőrtisztviselő lett (1886.). Irodalommal is foglalkozott, lefordította: Brandl J. »Milyenek a mai hők ?« o. életké­pét (zen. szerz. O. F. Berg). Könyvet írt a színészetről ^Festett világ* címmel. Bu­dapest, 1884. A Színházi Evkönyv-et szer­kesztette Miskob-zi Henrikkel, Kecskemét, 1882. Sokat fáradozott a bártfai szín­ház megépítése érdekeljen. Első neje: Mis-kolczi (Nikolai) Karolin, színésznő, sz. 1847-ben, megh. 1917. okt. 6-án, Bereg­szászon. Színpadra lépett 1866-ban, Láng Boldizsárnál, nyugdíjaztatott 1898. jan. 1-én. Neje: Györft (Knerli) Vilma, sz. 1857-ben, Tasnádon. A tanítónői pályá­ról ment át színésznőnek, de rövid ideig tartó színpadi szereplés után visszavonult.
Arányi Dezső, operaénekes, sz. 1859. évi augusztus hó 18-án, Szatmári, megh. 1923. évi június hó 21^én, Pesterzsébe­ten. Bécsben végzett tanulmányai után' 1890-ben lépett fel először Brünnben, az­után Berlinben is szerepelt. 1893. ápr. 4-én mutatkozott be, mint szerződött tag a M. Kir. Operaház közönségének. Hat évet töltött itt, azután Visszament Berlinbe, de 1904-ben ismét az Operaház tagjai kö­zött találjuk. Egyike volt a legnagyobb műsorral rendelkező tenoristáknak, aki kü­lönösen a lírai szerepkört látta el hihetet­len szorgalommal, buzgósággal és megbíz­hatósággal. Főbb szerepei voltak: Barin­kai, Sandro (Cremonai), Faust, Florestan, Hoffmann, Hunyadi László, Gerald (Lak-mé), Des Grieux, Meister Vilmos, Nemo,
Turridu, Eigoletto-herceg, Roland mester, Almaviva (Sevillai), Germond (Traviata), Pamino (Varázsfuvola) stb. 1913. szept. 1-től tagja volt a Népoperának is. 1918. szept. havától az Országos Színészegyesü­let színésziskolájában tanított éneket. — Neje: Lángé Emilia, operaénekesnő, aki­nek Németországban, Olaszországban és Oroszországban voltak nagy sikerei. 1891-ben ment nőül A.-hoz. 1908. febr. 1-én halt meg Grossgmain-h&n. (Vidor Dezső)
Arányi Izabella, színésznő, sz. 1867-ben, Pesten. Színipályára lépett 1885. nov. 1-én a Népszínháznál.
Arányi Mária, színésznő, sz. 1899. márc. 23. Gyulán. Színpadra lépett 1922. júl. 1.
Aranykéz-korcsma, Pesten a Régi Posta-ucca 9. sz. alatti helyiség volt, ahol szí­vesen gyűltek egybe a híres úttörő színé­szek, többek közt Déryné is, meg Katona József. Itt agitált Kultsár István a ma­gyar theátrum mellett. Szórakozást talált itt a »magyar színjádzó társaság« is 1815-ben, amelynek tagjai itt rekedtek és a közöttük levő Udvarhelyé Miklóson (a ké­sőbbi Nemzeti Színházi tag) úgy segített a véletlen, hogy épen akkor, mikor itt bús­lakodott, bevetődött a vendéglőbe Karács Ferenc, jónevű rézmetsző (Karács Teréz írónő bátyja) és 60 forinttal megajándé­kozta öt, hogy a társulat elutazhassák.
Aranylakodálom (1848—1898.). Látvá­nyos alkalmi játék 3 képben, írták; Beöthy László és Rákosi Viktor. Zen. összeállí­totta: Fekete József. Első előadása: 1898. márc. 12-én volt a Magyar Színházban. Főszereplők voltak: Koltai Jenő: Molnár László, Krausz bácsi: Sziklai Cornól, Lu-bomirszky: Füredi Béla, Koltainé: Hety-tyei Aranka, Mikulák: Boross Endre, Ma­riska: L. Komáromi Mariska. 50-iJé elő­adása: máj. 23-án, 100-,ilc előadása 1899. márc. 15-én volt. A 97 előadás jövedelme: 75.485 frt. 62 krajcárt tett ki. Hosszú ideig az A. volt a március 15-i ünnepi előadások műsordarabja. Krecsányi Ignác Budavár bevételének emlékünnepén, máj. 27-én is játszotta.
Aranyosi Gizella, színésznő, sz. 1890. máj, 14. Ternován, megh. 1928. aug. 23. Szilágysomlyón. Színpadra lépett 1912. nov.
— 64 -