« 1. Társadalomtörténeti terminológia (1921) | KEZDŐLAP | 2. A társadalmi osztályok Szent István államában (1921) » |
1.) Az eredményeket alább összefoglalva adom.
2.) Megállapításaimnak ez a természete felment az irodalmi és forrásidézetektől. Ezeket egyébként konkrét fejlődési esetre vonatkoztatva jórészben együtt fogja az olvasó találni a Magyar Nyelvtudomány Kézikönyvének Honfoglalás című fejezetében.
3.) A szorosan vett magyar társadalomtörténet szempontjából a matrilineáris szervezet (matriarchátus) nem bír jelentőséggel s ezért annak műszavait tudatosan mellőztem.
4.) Az ősi családnak ez a forgalma természetesen nem fedi a társadalmi fejlődés későbbi fokán a nemzetségekből való kiszakadás útján létrejött családok fogalmát.
5.) Így például a családtagok törvényes öröklési joga (ősiség) a nemzetségi vagyon eredeti közösségének csökevénye.
6.) A nem, nemes, had, hadnagy önként kínálkoznak ugyan műszavakul, de azok későbbi fogalomeltolódása lehetetlenné teszi e tősgyökeres ősi kifejezések ily értelmű társadalomtörténeti használatát.
7.) A vérdíj szó már polgárjogot nyert a magyar szakirodalomban, noha félreérthető lévén, alkalmasabb volna helyette az engesztelési díj alkalmazása.
« 1. Társadalomtörténeti terminológia (1921) | KEZDŐLAP | 2. A társadalmi osztályok Szent István államában (1921) » |