A Mednyánszky család címere |
ÉRDEKESSÉGEK | |
| Gyurkovics Tibor: Mednyánszky: Öregember | ||
| Szobrok Mednyánszkyról | ||
| Saly Noémi: Mednyánszky báró borravalói | ||
|
A Hét műtárgya: Mednyánszky László: Budai Dunapart |
||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
Gyurkovics Tibor
Mednyánszky: Öregember
Egy cimbalom van elrejtve a mélyben
onnan hangzik a muzsika
a dallamokból azt se értem
hogy gróf volt-e vagy muzsik-e?
akiről szól a kíméletlen akkord
a legutolsó rétegből jön-e
vagy egyszerűen magából az arcból
árad elő ez a sötét zene?
Nem merek rá se nézni Oda-oda
pillantok csak két enyves szem felé
kapkodva és zenébe bonyolódva
hogy grófé volt a szem vagy koldusé?
Mindegy Zokog az arc Kitágul
a kalap alatt minden cimbalom-húr
az öregkori barna árvaságtól
és végsőkig feszített fájdalomtul
Zeng-bong az arc Az egekig hatol
hogy mereszti maklárys szemeit
s a cimbalomütésű hajnalok
a végtelent az arcára verik.
Forrás: Kortárs, 1987. május XXXI. évfolyam 5. szám 11. oldal
Saly Noémi: Mednyánszky báró borravalói
A Hét műtárgya:
Bokros Birman Dezső: Mednyánszky
(1955)
Somogyi József: Mednyánszky síremléke
(1965)
(részlet a cikkből)
Az 1913-14-es esztendőkben jeles törzsvendégek asztalánál leselkedhetünk. Hallgassuk nagy elődünket, a budapesti kávéházak első komoly történészét, Bevilaqua Borsody Bélát.
"1913 telén úgyszólván naponta együtt voltam a diogenészi életű öreg bölccsel, Mednyánszky László báróval, a nagyszerű festővel az Ilona kávéházban. Jasznigi Sándor, a két mankón bicegő, hatalmas termetű újságíró... és Komjáthy Jenőnek, a költőnek fia, Győző - mi alkottuk az öreg bölcs társaságát. (...) A pesti Fehér Hattyú szálloda egy kis emeleti szobájában lakott. Megjelenése csodálatos volt. Télidőn fehér vászon nadrágban járt, nadrágtartóját maga eszkábálta madzagból. Térden alul érő »Ferenc Jóska«-kabátja alatt egy sárga nyári kabát szorongott, mindezt egy lehetetlen felleghajtó tóga egészítette ki. (...) Ragyogóbb gúnnyal, hallatlanul fölényesebb lenézéssel egy Rabelais vagy Swift nem gyilkolhatta halomra kortársait, mint ez a gazdag különc szedte nyelve és szelleme tőre hegyére a tehetségtelen és könyöklő »nagy« kortársakat, a tudatlan tudósokat, az elvtelen politikusokat, a szellemtelen és tehetségtelen írókat.
Ha pénze volt, két kézzel szórta azt, mint egy gyermek. Számtalanszor láttam, hogy amikor kávéját kifizette az öreg »Ádolf« bácsinak, a vén főpincérnek, belemarkolt feneketlen nadrágzsebébe... kihúzott onnan egy darab krétát, néhány beszáradt festékes tubust, egy csomó bankót, egy nagy csomó ezüstpénzt, aranyakat is, papirosba csomagolt ceruzavéget, és az öreg főpincérnek egy tízkoronás aranyat tolt oda. A pincér viszszaadott a pénzből: az öregúr odatolta neki borravalónak a többit. Huncutul figyelte, hogy Ádolf bácsi, egy öreg német, aki alig tudott magyarul, hogyan leste, mit kap borravalóul. Néha viszont adós maradt a kávéval..."
Forrás: Népszabadság - online (Archívum), 2003. december 8.
http://nol.hu/cikk/138120/
Mednyánszky László: Budai Dunapart
155 éve született Mednyánszky László festőművész. A Hét műtárgya sorozat idézze meg művészetét. Rend.: B. Farkas Tamás,
szerkesztő: Fitz Péter, operatőr: Dobay Sándor
A video indításához kattintson a lejátszó gombra!
(Lejátszás külön ablakban is)
Forrás: MTV Videotár, 2007. április 23.
http://www.mtv.hu/videotar/?id=1185
