De Chirico: Olasz tér (1913) |
MŰVÉSZETTÖRTÉNETI HÁTTÉR | |
| Avantgard | ||
|
A XX. sz. első felének magyar művészeti irányzatai |
||
| Az aktivizmus és a magyar avantgárd | ||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
Avantgard
2 háború közt
1918-1945
. . .
Konstruktivizmus *
*
A De Stijl elveit az első világháború utáni években átvették s a tervezésben hasznosították az építészek is. Ennek az iránynak a fő képviselője a modern építészetben jelentős szerepet játszó Theo van Doesburg is. *
Az absztrakt törekvéseknek több válfaja volt. 1913-ban amerikai festők, Morgan Russel és Macdonald Wright alapítják az orfizmustól inspirált ún. "szinkronizmus"-t. Amadée Ozenfant és Le Corbusier "purizmus"-a pedig a konstruktivizmus egyik változata volt, hasonlóan a Malevitch által kultivált "Szuprematizmus"-hoz. *
Az Oroszországban létrejött konstruktivizmus jellegzetesen 20. századi irányzat: igen merész technikákat alkalmazott, így a síkábrázolásokat mértani alakzatokkal, a térábrázolásokat pedig geometrikus formákkal oldotta meg. *
*
A magyarok közül a geometrikus absztrakció egyik irányzatának jelentős képviselője, Moholy-Nagy László, aki már szervezetileg is megtalálta a kapcsolatot a Bauhaus-zal, sőt csakhamar egyik vezetője lett. Kassák hatására a konstruktivizmus hívévé szegődött. *
Konstruktív műveket találhatunk még Márffy Ödön és Uitz Béla néhány alkotásában. Márffy Ödön: Konstruktív önarckép c. portré a Nyolcakkal való szellemi és művészi közösségvállalás időszakának egyik kimagasló alkotása. A képfelületet vízszintes, függőleges és átlós vonalak és fénynyalábok szelik át, ezekből épül fel a kompozíció. Az egyéniség, a jellem meghúzódik a szerkezeti elemek hálója mögött. A szigorú, hideg tekintet, a kemény arcvonások az absztrakciót erősítik, és megfosztanák a portrét az emberközelség érzékeltetésétől, ha nem segítenének a színek és a fények. Így Márffy sajátos színkultúrája ebben a konstruktivista korszakában is az érzelmi kifejezés lappangó igényéről árulkodik, amely a maga teljességében a 30-as évek remekművein bontakozik majd ki.
A két háború közötti művészet a forradalmak művészete, a művészetek forradalma. Szorosan kapcsolódik a századelő művészetéhez. Az izmusok sokaságát a formabontás mozzanata köti össze. A korszak, a huszadik századi - modern - művészeti irányzatok kialakulásának kora, nem tekinthető lezártnak, hiszen legtöbbjükkel napjainkban is találkozhatunk. A két háború közötti időszak a magyar kultúra izgalmas fejezete. A polgári művészet mellett teret nyer a forradalmi művészet. A 20. században a művészeti stílusok a felgyorsult világnak köszönhetően rendkívül gyorsan váltották egymást, és gyakran egyszerre több irányzat is futott egymással párhuzamosan.
Az avantgárd művészeti irányzatok általános jellemzői:
A szó eredete: "avant garde": francia katonai műszó, jelentése előőrs
A fogalom meghatározása: az új, minden eddigi hagyománytól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a 20. század első felében.
Céljuk: már nem a látvány valamilyen mértékű visszaadása, hanem a dolgok mögött rejlő gondolati tartalmak érzékeltetése (ilyen értelemben a szimbolizmushoz kapcsolható).
Törekvéseik, eszközeik:
- Hagyománybontás: a régi értékek teljes lerombolása vagy átértelmezése
- A művészi formanyelv radikális megújítása minden művészeti ágban
- A teljes emberi és művészi szabadság megvalósítása - a konvenciók hiánya
- Társadalomformáló programjuk is van, mert az emberek tudata másképp nem alakítható át
- A művészeti ágak közelednek egymáshoz (a film hatása igen erős), tiszta műfajokról már csak ritkán beszélhetünk
Témaválasztásuk: A 20. századi ember megváltozott élete, elidegenedettsége, létminősége, az embert fenyegető veszélyek vagy az előtte megnyíló lehetőségek. Ebben erősen érezhető a korabeli polgári filozófiák (pl. egzisztencializmus) és lélektani irányzatok (Freud, Jung) hatása.
Az avantgárd irányzatok csoportosítása:
1. Formabontó "izmusok":
- érzelmi alapon közelítenek az ábrázolt valósághoz
- indulatosak
- a hagyományos formák teljes lerombolása után új valóságot építenek
- minden művészeti ágban hatni tudnak
FUTURIZMUS
EXPRESSZIONIZMUS
DADA
SZÜRREALIZMUS
2. Formaépítő "izmusok":
- értelmi, gondolati alapon közelítik meg a világot
- higgadtabbak
- a leghagyományosabb formákig bontják le a valóságot, majd azokból építkeznek
- csak képzőművészeti irányzatok
KUBIZMUS
KONSTRUKTIVIZMUS
A konstruktivizmus az ábrázolás szerkezeti összetevőit a síkok, tömegek és terek matematikailag-logikailag leírható formai rendjéhez kívánta igazítani, s az anyag öntörvényűségéhez való alkalmazkodást hirdette. Elsősorban képzőművészeti irányzat, az 1920as években Szovjet-Oroszországban és a német Bauhaus iskola körül alakult ki. Egyes vélemények szerint az ún. szuprematizmus, a kubizmus és az ún. neoplaszticizmus keveredik benne.
Ideje: 1910 - 1935. A szó eredete: 'constructio' (latin) = felépítés, szerkezet.
Központja: Oroszország, Németország, Hollandia
Lényege: a racionális rend, az egyensúly és a nyugalom megteremtése
Eszközeik:
- szigorú, mértani formákból építkeznek (vonal, négyszög, kör)
- fehér és a 3 alapszín felhasználása (kék, piros, sárga)
- zárt, arányos, világos szerkesztés
A konstruktivizmus végletes továbbfejlesztése: szuprematizmus
- csak geometria!
- kidolgozója: Malevics
Legnevesebb képviselői: Piet Mondrian, El Liszickij, Malevics, Doesberg, valamint magyaroknál Moholy Nagy László és Kassák Lajos.
A kubisták kezdeményezése két irányban fejlődött tovább. Olaszországban a "jövő stílusát" létrehozó festők az időbeliség, a korra jellemző sebesség kifejezésének lehetőségével gazdagították az elvont formanyelvet. Ez az irányzat a futurizmus. A továbbfejlesztés másik iránya éppen ellenkezőleg a még teljesebb elvonatkoztatás felé haladt. Ebből született egy újabb, a későbbiekben számos változatra ágazó irányzat, a geometrikus absztrakció. Legjelentősebb képviselői a tízes évek végén a holland "De Stijl" folyóirat köré tömörültek. A csoport vezető egyénisége, Piet Mondrian derékszögben metsződő, fekete vonalakkal osztotta arányos négyszögekre a képfelületet, s a négyszögű mezőket semleges szürkével és a három alapszínnel - vörössel, sárgával és kékkel - töltötte ki.
Mondrian a tízes évek végén pedig teljesen absztrakt konstrukciókat szerkeszt, tiszta térelosztású konstrukcióinak felmérhetetlen hatása volt a modern építészet fejlődésére.
A módszer elvi indoka az a meggyőződés volt, hogy a művészet csak akkor szólhat mindenkihez, ha kerüli az egyes személyekhez kötődő, egyedi formákat. A feladata tehát az, hogy általános érvényű aránytörvényeket képszerűvé tegyen meg, ehhez csak a legalapvetőbb formaelemeket használhatja: a vonalat, a négyszögű síkidomot és az alapszíneket.
1913-ban Malevitch kiállított egy olyan vásznat, amely csupán fehér alapon szabályos négyszöget ábrázolt, s ezzel végletekig fokozta a kép geometrikus megépítettségét. Az absztrakció konstruktivista irányának a fő képviselői oroszok voltak.
El Liszickij 1919-től kidolgozta Proun elméletét, mely az absztrakt festészet, szobrászat és építészet konstrukcióinak összehangolása. Művén a PROUN="új valóság megteremtésének terve" - orosz kezdőbetűkből nyert betűszó.
Kassák Lajos a húszas években festette képarchitektúráknak nevezett síkkonstruktivista kompozícióit. A magyar aktivizmus végső akkordja a síkkonstruktivizmus magyar válfajának kibontakozása volt. Kassák és néhány körülötte tömörülő művész a tételes konstruktivizmus felé fordult. Mozgalmukat képarchitektúrának nevezték. Kassák életművében a festői tevékenység kiegészítője az írói munkásságnak.
Kassák köréhez a képzőművészek közül ekkor elsősorban Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor tartozott. Bortnyik Sándor egy ideig a képarchitektúra apostola volt, magát a nevet is ő adta a mozgalomnak. A magyar konstruktivizmus első képi megfogalmazását Bortnyik Sándor sablonnyomatai jelentették 1921-ben Bécsben. Bortnyik Sándornak vezető szerepe volt a modern magyar reklámgrafika kialakításában.
A programot adó Kassák Lajos körét azonban a művész egy évvel később elhagyta, és Weimarba ment. Mint a Geometriai kompozíció című akvarellje is mutatja, Bortnyikra hatott a holland De Stijl csoport konstruktivista programja, de a négyszögek mellé beállított merész kerek forma áthatásaival inkább Moholy-Nagy felfogásához állt közel. Az aláírásnak beillő "b" betű és az 1922-es évszám belekomponálása a tisztán mértani elemek rendjébe a korábbi izmusok hatását, Bortnyik szabadabb, festőibb felfogását mutatják.
A művész az anyagokban rejlő konstruálási-formálási lehetőségek felismerésére és felhasználására törekedett. Liciszkij "proun" mozgalmával rokon szellemben dolgozott, később pedig, mikor Chicagóban megszervezte az Új Bauhaust művészetével, a Kassák-kör tevékenysége a konstruktivizmus és a funkcionalizmus nagy nemzetközi áramlatába torkollt.
Uitz Béla 1921-es moszkvai tartózkodása során egy időben ismerkedett meg az orosz konstruktivizmussal és a régi ikonművészettel. Malevicshez és Tatlinhoz hasonlóan a középkori szentábrázolások kötött rendjében, tüzes színeiben tanulmányozta az esztétikai értékteremtő szándékot és művekben próbálta meg ezt a maga számára újra fogalmazni. Ikonanalízis c. művén fent három kis kör jelképezi az istenséget, a főmezőt beöltő fekete-, fehér-barna geometrikus formák két szemben álló figurára utalnak. A háromszög és a körformák ritmusa alkotja a kompozíció dinamikáját. Itt az anyag, forma, szín, erő, felületviszonyok kérdése dominál.
Forrás: http://verslista.freeweb.hu/muveszetek/3stilus/12avantgard/12konstru.htm
A XX. sz. első felének magyar művészeti irányzatai
(részlet)
A Fiatalok
A Nyolcak, az első magyar avantgárd csoport és törekvéseik adták a hátteret a Fiatalok 1910-es évek elején alakuló művészeti mozgalmához. Az első világháború kezdeti éveiben léptek csak fel együttesen, előzőleg az Iparművészeti Iskola tanulóiként ismerkedtek meg egymással. A társaság központi alakjai Kmetty János, Uitz Béla, Nemes Lampérth József voltak, de hosszabb időt töltött a művészekkel Dobrovics Péter, Diener-Dénes Rudolf, vagy Kassák Lajos is, aki a magyar avantgárd kiemelkedő, több művészeti ágban tevékenykedő alakja volt. Az előbb említett két alkotó az 1910-es évek elején, Kassák 1916-ban csatlakozott a Fiatalok köréhez, s az ő szerepe később komolyan befolyásolja a társaság művészeti irányultságát. Gulácsy Lajos is részt vett a kör alkotó munkájában, őt azonban csak baráti kapcsolat fűzte a Fiatalokhoz, hiszen stilárisan más irányzatot képviselt.
1916-ban jelent meg a Fiatalok csoport a magyar művészeti életben, ez évben ugyanis a Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlatán önálló kiállítással mutatkoztak be. Alkotásaik egészére jellemző a - Magyarországon az 1910-es évek közepén kialakult - kubo-expresszionista stílus, melyben a tárgyilagos formakezeléshez az expresszionizmus érzelmekkel teli, intenzív ábrázolóereje kapcsolódik. A Fiatalok elkötelezett hívei voltak a szintézisnek, kubizmusból kiinduló művészetük alapjain, céljuk egy új iskola ("új akadémia") létrehozása volt.
Előképzettség tekintetében Kecskeméthez is köthetők, hiszen Perlrott-Csaba Vilmos ezen az első kiállításon részt is vett, ám Nemes Lampérth dolgozott Nagybányán is, innen hozta stílusának egyes jegyeit.
Kmetty Jánost a Nyolcak erőteljes hatása befolyásolta. 1911-ben Párizsba utazott, hogy Cézanne műveit megismerhesse, s a formavilág erőteljesen hatott ekkor készült műveire, pl.a Városliget címűre. A rendszerbe foglaló művészet stiláris jellemzői és a mitologizáló ábrázolás a Nyolcaktól hozott örökség részei voltak.
A csoport tagjai közül Uitz Béla expresszív hangulatú képei egy 1914-es tárlaton nagy sikert arattak. Uitz olajfestmények mellett (pl. a Anya gyermekével című kép) grafikákat is készített, illetve alkalmazta a hidegtű-technikát is, összeolvasztva a kubizmus és az expresszionizmus világát, szerkezet és kompozíció szintjein egyaránt. Az 1910 körül készített Kmetty- és Uitz-grafikák sok hasonló vonást mutatnak.
1917-ben a második tárlaton Gulácsy Lajos, Perlrott-Csaba Vilmos és Uitz Béla helyett Schönberger Armand mutatta be alkotásait, Erős Andor képei és Csorba Géza szobrai mellett. Ez a kiállítás már jóval nagyobb szabású volt az előzőnél, s kiemelkedő részét képezték Nemes Lampérth művei, aki főként csendéletek, portrék, egyalakos aktok festője. Képein vastag rétegek, tömör formák válnak ki a felületekből, a festékrétegek sűrűn sorakoznak egymás mellett. A geometrikus rend és a rendszertelen formák egyszerre jellemzik alkotásait.
A Nyolcak útjának folytatásával, az objektivitás és az érzelmesség egyedi szintetizálása jellemzi e néhány év festőinek munkásságát, a tervezett "új akadémia" tervét azonban Kassák Lajos támadta meg, aki az 1918-as év aktivista kiállításához és mozgalmához vonzotta a Fiatalok alapítóit is, ezzel egy új "izmus" alapjait teremtve meg.
Aktivizmus Magyarországon
A magyar aktivista irányzat fő szervezője és elkötelezett híve Kassák Lajos volt, aki képzőművészeti, és irodalmi munkásságával is részt vett a 20. század első húsz évének művészeti életében. Két folyóiratot is indított, Tett és Ma címmel, melyekben művészeti tárgyú cikkek, vélemények és kritikák is helyet kaptak.
Az aktivizmus művészei mindvégig külön utakat jártak, a robbanásszerű alkotói periódusok viszont mindannyiukat jellemezték. Ennek hátterében a történelem és a társadalom változásai álltak.
A Fiatalok néven alkotó és közösen kiállító avantgárd csoport alapító tagjai Uitz Béla, Kmetty János és Nemes Lampérth József is az aktivizmus hatókörében tevékenykedett az 1910-es évek végén. Uitz Béla ekkor már a geometriába szorított alakokkal teli freskóterveit koncepcióknak rendelte alá, rajzain azonban a futurista irányzat formaelemei keveredtek. Nemes Lampérth József erőteljes festésmódja, tömörsége és formákba záró alkotásai mellett a szellemi élet kiemelkedő képviselőinek érzékletes portéit készítette el, majd az 1918-as évtől Németországban élt, utolsó műveit pedig itthon, betegen alkotta meg. Jeles képviselője volt a kubo-futurista tendenciákon túl a Nyolcak biblikus hagyományainak is. A kubizmus szerkesztési elve jellemzi Galimberti Sándor és Dénes Valéria, a neós előéletű festők ekkori alkotásait is, majd ugyanez hat az expresszionizmus mellett két szobrász: Spangher Ferenc és Gergely Sándor plasztikáira is, az ő pályájuk viszont gyorsan megszakadt.
Az expresszionizmus fontos alakja Kassák felfedezettje, Máttis Teutsch János volt, akinek ekkoriban keletkezett műveit erős színek, vad formák jellemezték. Az aktivizmus forradalmiságát Bortnyik Sándor közvetítette elemi erővel, motívumai ennek megfelelően leegyszerűsítve jelentek meg egy darabokra szedett térben. Művészete az 1918-as év után vált egyre komorabbá, e műveiben a korai picassói kubizmus hatását érzékeltette (pl. Vörös gyár), majd a baloldaliság szimbólumrendszerét használta fel.
Az 1915-től rendezett kiállítások fő témája a sajtó és a háború, illetve az e téma körül csoportosított művek voltak. Az 1918-as belgrádi tárlat a háború elesettjeinek megsegítésére nyílt, ám a végeredmény egy erkölcsi - háborúellenes - magatartás felvállalása lett, melyet a nagybányai hagyományok képviselőitől kezdve az aktivistákig minden kiállító alkotó vallott. A politikai események hatására azután 1919-ben betiltották a Ma folyóiratot, a Tanácsköztársaság bukása után pedig a művészek nagy része emigrálni volt kénytelen. A magyar avantgárd története itt ért véget, bár Kassák 1920-ban még újra tudta indítani jelképes erejű második folyóiratát, a Má-t.
Forrás: Képzőművészet Magyarországon (Tárlatvezetés)
http://www.hung-art.hu/index1h.html
Az aktivizmus és a magyar avantgárd
(részlet)
Az aktivizmus
Az aktivizmus mint magyarországi avantgárd jelenség esetében is az irodalmi és a képzőművészeti törekvések közös jelentkezéséről beszéhetünk. Megszületése Kassák Lajos nevéhez fűződik, aki az 1915-16-ban kiadott A Tett (elnevezésében utal a német Die Aktion című újsággal való rokonságára), majd betiltása után a MA folyóirat köré szervezte meg a leghaladóbb hazai művészeket, írókat, gondolkodókat. Szellemiségében a korszak legjelentősebb külföldi avantgárd folyóirataihoz kapcsolódott, a társadalom átalakításának analógiájára a művészet radikális megváltoztatásának igényével lépett fel.
A Nyolcak művészcsoport egységes programmal nem rendelkező, hamar elbizonytalanodott társasága után az aktivisták jóval radikálisabb társadalmi, világnézeti, művészeti elképzelésekkel léptek fel.
"A MA nem egy újabb művészeti iskolát akar, hanem egy egészen új művészetet és világszemléletet." - írta a folyóirat képzőművészeti kritikusa Hevesy Iván 1918-ban. Nem véletlen, hogy az aktivisták szerepet vállaltak az 1919-es Tanácsköztársaság művészeti átszervezésében is. A Nyolcak közül Tihanyi Lajos csatlakozott a MA köréhez, egyik legjobb portréját Kassákról festette (Kassák Lajos arcképe, 1918). Maga Kassák illetve sógora, az aktivizmus másik meghatározó alakja Uitz Béla 1916-ban a kecskeméti művésztelepen dolgoztak, ahol Kmetty János (Kecskemét, 1912; Mennybemenetel, 1913) és Perlrott-Csaba Vilmos kubista szellemiségű művészete döntő hatással volt rájuk. Kmetty több művének reprodukcióját közölte a MA folyóirat is.
Kassák jelentős írói, költői munkássága mellett a 20-as évektől a tiszta geometrikus formákból szerkesztett Képarchitektúra mint az új esztétikai forma meghirdetője volt ismert.
A Tanácsköztársaság bukása után, a bécsi, a berlini és a moszkvai magyar emigráció megpróbálta immár külföldön folytatni a háború alatt kimunkált elvek szerinti művészeti programot. Uitz Béla a Tanácsköztársaság idején plakátot (Vörös katonák előre!) illetve forradalmi pannókat tervezett, ezért 1920 után előbb Bécsben, Párizsban, majd Moszkvában élt. Az orosz konstruktivista hagyományok nyomán született meg az Ikonanalízis című főműve 1922-ben. Nemes Lampérth József Berlinbe emigrált, majd egy svéd gyűjtő meghívására Svédországban dolgozott. 1911-es Önarcképe óta következetesen festette jellegzetes sávozott festéssel készült képeit. Konok, megalkuvást nem ismerő életszemlélete a legeredetibb progresszív festők közé sorolják művészetét (Háttal álló női akt, 1916). 1920 után ugyancsak kiszorult a magyarországi művészeti közéletből a brassói származású Mattis Teutsch János. Korai munkáinak hajlékony vonalvezetését megőrizve (Napraforgók, 1910 körül) sikerült kifejlesztenie sajátosan elvont, mégis hangulati festészetét (Lélekvirágok), amely stilárisan a berlini Sturm folyóirat köréhez kapcsolható. Bortnyik Sándor elősorban illusztrációival jelentkezett a MA hasábjain, grafikai tevékenységét az emigrációs időszakban is folytatta (MA-album lapok, 1921). Festményein a metafizikai tér megjelenítésére törekedett, ahol a főszereplő a mechanikus kor sokértelmű bábuja (Az új Ádám, Az új Éva, 1924).
A magyar avantgárd
Az a nagy erjedés, ami a tízes évek elején a Nyolcak munkásságával indult meg, a társadalmi forradalom eszméje mellett felzárkózó művészek csoportosulásában érte el tetőfokát a háború utolsó éveiben. Az aktivizmusnak nevezett irodalmi, művészeti mozgalom fokozatosan alakult ki a Kassák Lajos által szerkesztett Tett, majd annak betiltása után a Ma című folyóiratok körül.
Az aktivizmus két markáns tehetségű festője Nemes Lampérth József és Uitz Béla volt; mellettük említendők Bortnyik Sándor és Kassák Lajos festményei és Pátzay Pál szobrai, amelyek az emberi alak expresszív torzításával folytatott kísérletekről tanúskodnak. Ferenczy Bénit 1919-ben a kubista plasztikai formálás hatása érintette meg, eredménye az Álló fiú című szobra. Kassák a húszas években festette képarchitektúráknak nevezett síkkonstruktivista kompozícióit. Uitz emigrációja kezdetén hasonló kísérleteket folytatott művészi analízis sorozatával és Bortnyik is ezen az úton haladt a húszas évek elején, Weimarból való hazatérése után kezdődő, metafizikus-szürrealisztikus korszaka felé. Az ő műveikkel zárul a Nagybányától az aktivizmusig ívelő szakasz.
A 20. század első felének magyar művészetet két nagyobb periódusra tagolják. Az első szakasz, a tágabb értelemben vett századforduló, a múlt század utolsó éveit és századunk első két évtizedét foglalja magában, a millennium körüli évektől az első világháború végéig terjed. A második szakasza a két világháború közötti korszakot jelenti.
Kecskeméti művésztelep
A neósok színrelépését követően a nagybányai művésztelep különböző felfogású művészei között egyre erősebbé vált az ellentét. Az alapító generáció tagjai közül Iványi Grünwald Béla követte leginkább az aktuális művészeti változásokat, és az 1906-ban jelentkező fiatal generáció új stílustörekvéseit egyedül ő támogatta (Nagybányai táj a Gutinnal, 1906). Amikor kiéleződött a konfliktus, 1909-ben engedett Kecskemét város hívásának, és fiatalabb kollégáival ill. tanítványaival együtt (Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemisza Géza) egy ottani művésztelep megalapítása mellett kötelezték el magukat. A művészek 1911-1912-ben költöztek az alföldi városba, ahol az első világháború végéig a Képzőművészeti Főiskola növendékei mellett számos jelentős avantgárd művész is megfordult (Uitz Béla, Kassák Lajos; Kmetty János (Kecskemét, 1912).
A neósok
A nagybányai művésztelep második generációjának művészei már nem Münchenben, hanem Párizsban tanultak, és ott bekapcsolódtak a legfrissebb művészeti törekvésekbe. A legtöbben a Fauves-ok körébe kerültek, egyesek Matisse-nál tanultak (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza), mások együtt állítottak ki vele (Czóbel Béla, Ziffer Sándor), és ezt a stílust magukkal vitték Nagybányára is. Itt 1906-ban Czóbel Béla robbantott ki forradalmat Párizsban festett képeinek bemutatásával. A síkszerű kompozíciókon az intenzív színekkel kitöltött felületeket erős körvonalak határolják, a formák leegyszerűsítettek. Ez a "neós"-nak nevezett stílus (a szó a "neoimpresszionizmus" lerövidítéséből ered) került át aztán Kecskemétre és Budapestre, és ebből az irányzatból nőtt ki illetve túlnyomórészt ezekből a művészekből formálódott 1909-ben az első magyar avantgárd művészcsoport, a később Nyolcak néven kiállító "Keresők" is (pl. Czóbel Béla, Tihanyi Lajos).
Nyolcak
1909-ben A MIÉNK tagjai közül nyolc művész kivált és még ugyanabban az évben "Keresők" néven szervezett kiállítást. 1911-es második kiállításukon már "Nyolcak" néven szerepeltek. A csoport tagjai: Kernstok Károly, Berény Róbert, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Orbán Dezső. Harmadik és egyben utolsó kiállításukon 1912-ben már csak négyen vettek részt (Berény, Pór, Tihanyi, Orbán).
Forrás: Kulturális enciklopédia / Művészettörténeti korszakok
http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/aktivizmus.htm
