III. Torda növényvilága (florája).

Torda és környékének valóban páratlan növényvilága van, mely a havasi, réti, erdei, tavi és sósvizi növényeknek oly gazdag gyüjteményét tárja fel s a füvészeknek oly háladatos és dúsgazdag lelhelyeket és kutatási tért nyujt, mint talán egyetlen vidéke sem hazánknak.

E munka természeténél fogva nem lehet arra hivatva, hogy e táj természetrajzi viszonyait s igy floráját is tüzetesen, részletesen feltárja, de nincsen is erre szükség, mert már korán – talán Erdélyben legkorábban – találkozott oly szakember, a ki nemcsak Torda és vidéke, hanem egész Torda megye floráját már a 40-es években egy külön kötetben összefoglalva ismertette, az e területen található növényeket tudományos szakavatottsággal leirta. Ez téglási Ercsei József mérnök és Torda megye erdőfelügyelője, e megye hites táblabirája, a ki gr. Kemény József ösztönzésére megirta s 1844-ben (Kolozsvárt, 8-rét, 181 lapra terjedő kötetben) kiadta »Torda megye floráját«, mint előszavában mondja azért, hogy a magyar természetvizsgálók társulatával megismertesse – mint ő mondja – a növényvilág e dús tárházát, melylyel e megye díszlik, mely megye az egész Erdélyt – Bihartól Bukovináig – átfutván s abban a hegyképletek, a geologiai rétegek s az égalji viszonyok csaknem mindenike előfordulván, az egész Erdély florájának typusát képviseli. »Ha Erdély – mond költői elragadtatással – egy virágos kert, Torda megye annak feltünő táblája.«

Felemliti azt is, hogy Toroczkó, Záh környéke és Torda vidéke le az egérbegyi Kutyahegyig és a hegyélek alatt elterülő rétek leggazdagabbak növényekben, ugy, hogy Ercsei költői hasonlatát tovább füzve, elmondhatjuk, hogy Torda e kiválóan szép virágos táblának bübájos központját, vagy jobban mondva magvát képezi, mert Torda növényvilága tagadhatlanul a legfelötlőbb természeti jelenségek közé tartozik.

Ercsei fennidézett művét kiegésziti Hankó Józsefnek már fennebb idézett munkája, melyben Tordának különösen sótalaji floráját tárja fel.

Kétségtelenül Ercsei műve – mely a maga idejében jeles uttörő munka volt – főleg a nomenclaturára nézve némileg elévült, mindazonáltal mindaddig, a mig egy jobb megszületik, az hézagpótló s ha talán az ama korban szokásos czikornyás elnevezések sok rectificálást igényelnek, mégis a lényegre nézve kielégitő s mindenesetre fölment engem azon – különben is ismekörömet túlhaladó – kötelezettségtől, hogy Torda és vidéke florájának tüzetesebb ismertetését nyujtsam, annyival inkább, mert annak, a miben Torda leginkább kiválik: a sóvidék floráját és ázalék-faunáját dr. Entz Géza, a magyar orvosok és természetvizsgálók Előpatakon tartott XVIII-ik nagygyülésének évkönyvében kimeritően és szakavatottan ismertette s igy azokat, a kik e téren kimeritőbb tudomást óhajtanak szerezni, utalom a fenjelzett munkákra, legfölebb azok kiegészitéséül ide iktatom Brassay Sámuel jeles agg tudósunknak Kolozsvár és vidéke növényvilágát ismertető jeles művéből*Brassai Sám. Előszó az Erd. Muzeumegylet Évk. 1861. azt, a mit a szintén befoglalt Torda-hasadék ritkább válfajú növényeire vonatkozólag e művébe fölvett s a mely növények között sok olyan van, a mi csak az Ural hegyein és Siberiában fordul elő. Ilyen a többek közt:

• Allium obliquum. (Legközelebbi lelhely az Ural keleti oldala.)*Jelmagyarázat: • = magasabb fekvésű termőhelyen. + = hegyen, dombon, sikon, – többnyire sós talajon.

• Achillea impaciens. Felek alatti malomvölgyben és csak Siberiában.

– Viola Jovi-Janka (endemicus növény). Tordahasadékban.

• Avena decora Janka (Tordahasadék, Aranyos völgye).

• Saxifraga Rocheliana Stbg. (Tordai h.)

+ Thymus comosus Heufl. (Tordai h.)

• Ferula Sadleriana Ledeb. (Tordai h. Erdélyben csak egyedüli termőhely.)

• Carex brevicollis D. C. (Tordai h.)

– Plantago sibirica Poir. (Tordai sós tavakban csakis.)

• Scutellaria lupulina Bess. (Túri hasadék.)

• Scrophularia pulverulenta Janka. (Tord. h.)

• Sedum Hispanicum L. (Tord. h.)

+ Silene longiflora Ehrb. (Tord. h.)

+ Thlapsi cochleariforme D. C. (Tord. h.)

• Cimicifuga foetida L. (Tord. h.)

• Delphinium hybridum Wild. (Tord. h.)

– Ranunculus peclatus W. et K. (Torda.)

• Ranunculus oreophilus M. B. (Tord. h.)

Ezek azon ritkább válfajú növények, melyek leginkább a tordai hasadék sziklái között tenyésznek; de ezeken kivül a Kövesbércz mindkét oldalán és a Király erdeje szirtoromzatain feltaláljuk a havasi florának minden válfajait gazdag változatokban és szinpompában, mig terjedelmes határán a mezei, réti és mocsári, a sóstavaknál sótalaji növények nagy gazdagságban tűnnek fel, ugy, hogy virágzásuk korszakában a légkör a szó teljes értelmében illatárral van telitve.

Különösen gazdag, a mezei és mocsári florában Torda határának keleti része, a miről azon tájnak Virágos-völgy elnevezése is származik. Nem lehet valami szebbet, kápráztatóbbat képzelni is e völgynél a virágzás korszakában, midőn a völgyeket és arra hajló hegyoldalokat valódi virágszőnyeggel vonja be a természet ingyen bőkezűsége, mintha maga is gyönyörködnék a költői idyll e ritka helyt található szinpompájában. A természet e nagy füvészkertje most könnyen felkereshető, a vasut által átszelt völgyben több megállapodási pont van s igy a füvészek könnyen megszerezhetik maguknak az itten bizonynyal nagyon is jutalmazó kutatásnak örömeit.

De lássuk röviden Torda állatvilágát.