XLIII. Torda nevezetes emberei. | TARTALOM | XLV. Az Aranyos hidja, Keresztesmező, vasuti indóház, faraktár, városliget. |
Torda városa – a mint fennebb is érintém – a Rákospatak kiszélesedő torkolatában fekszik s azt egész hosszában és szélességében betölti; déloldalon a Rákospatakot elnyelő Aranyos folyó simul hozzá, s odahordja arany-adóját, hogy hódolatát kifejezhesse királynőjének, a partjain trónoló városok legkitünőbbikének és leghatalmasabbjának. Északról egy magas hegyhát, a Dobogó látszik egészen eltorlaszolni a völgyületet, mert a fürkésző szem nem tudja fölfedezni azon előhegyek által fedezett sziklarepedést (a túri kő), melyen a Rákospatak bűbájos útat vésett magának, és elzárultnak tetszik az a másik völgyteknő is, melyen a Nagy-Sóspatak leillan, hogy a város között határt vessen Ó- és Új-Tordának. Azonban ez a megkülönböztetés csak elnevezési és csak a régi helyzet emlékét tartja fenn; mert mindkettő teljesen össze van épülve s közigazgatásilag is összeforrva, ugy, hogy a megkülönböztető elnevezés ma már csakis ugyanazon egy városnak külön negyedeit jelöli, s helyesebben lehetne Új-Tordát Felső-, Ó-Tordát Alsó-Tordának nevezni, annyival inkább, mert az előnév ma már alkalmazásában is helytelen, mert az új előnévvel felruházott régibb az ó jelzővel ellátottnál, a mennyiben a Basta és a törökök kegyetlensége által elpusztitott Ó-Torda Apafi alatt épittetett fel ujból a nagyváradi betelepitők által, mig Új-Tordát már korábban, Bethlen Gábor uralkodása alatt emelték fel ide telepitett testőrei. Az összeházasodott és szeretetteljesen összeolvadt két város, vagy jobban mondva városrész ugyanazon melegen dobogó nagy szivnek két kamaráját alkotja s ma már az egykori különállásnak csak azon egyetlen jelzője maradt fenn, hogy Ó- és Új-Tordának külön vásárai vannak s hogy a reformatus részen, a kettő két külön egyházközséget alkot külön egyházzal és külön pappal; de erre is alkalmazható az egy sziv két kamrájának képes szava.
Torda város őstelkei igen terjedelmesek; alig van ház, még a város kellő közepén is, a melynek kisebb-nagyobb kertje ne lenne, a házak nincsenek összezsúfolva, a Piacz-tér az ide torkoló utczák kezdő házai és a középületek kivételével alig van emeletes háza, mert a tordaiak, mint részben székely eredetűek és Bihar vármegyéből származott nép, nem szeretik az emeletre feljárást és az összeszorulást; barátságos, nyilt alföldi városaink példájára, kegyelik a fáktól árnyalt földszinti barátságos házakat, melyek a gazda nyilt szivét, vendégszeretetét jelképezik és hirdetik; s valóban barátságosabb, vendégszeretőbb népet képzelni sem lehet Torda lakóinál. A telkek tágassága, a kertek sokasága nemcsak egészségessé teszi Torda légkörét, nemcsak tetszetős kinézést ad neki, hanem kiterjedését is növeli oly mértékben, hogy a ki Tordát a Dobogóról lelejtve; először megpillantja, legalább is 30,000 lakossal biró nagy városnak feltételezi, a mely hitében még inkább megerősiti az a sok templom (számszerint 10), s főleg az a nagyszabású három ódon templom, melyek oly magasan és oly méltóságteljesen emelkednek ki a törpe házak tengeréből, mint a multnak megkövesült nagyságmérői. Ez okon Torda városának hossza 4 kilométer, szélessége 1 1/2–2 kilométert ad ki.
A csinos, tiszta és kellemes városnak közvetlen környezete is jótékonyan hat a szemre, az emberek még áldozattal is igyekeztek a várost körülölelő hegykarajt vonzó, a szemnek kedves és tetszetős szinbe öltöztetni, mert mind a két oldali hegyek minden hantja gyümölcsfákkal elegyedett szőlőültetvényekkel van a szó szoros értelmében elboritva, s valami szebbet képzelni sem lehet, mint e zöld oázokban gazdag várost zöldelő keretében, a mely keret valóban elbűvölővé lesz, a midőn a szőlőhegyek baraczk- cseresnye-, mindennemű szilva-, alma- és körtefái virágpompájukban díszlenek. Ilyenkor egy óriási virágkoszorú köriti a várost, a mi még déli nyitott részén sem szakad meg; mert itt az Aranyos berkének faóriásai adják meg a keret folytonosságát.
A tordaiak szépészeti érzéke nagy mértékben nyilvánul e szőlőhegyekben, hisz nálunk az erdélyi részekben szőlőt csak délnek, legfölebb délkeletnek fekvő hegyeken szoktak ültetni; de a Tordát környező hegyeknek csak egyik vonala felel meg részben e követelménynek; jó előnyös fekvése csak a Leányvárnak, a Tündérnek és az Aranyosra néző előhegyeknek van, ámde azért be van ültetve a bányákra fekvő oldal is, a mely nyugatra néz, sőt be van az Új-Torda feletti Jeges, a mely északra kandikál. Torda lakói nem ügyeltek egyáltalában a szőlőhegy minőségének követelményeire, hanem inkább csak arra, hogy városunk környezetét kellőleg feldíszitsék. Különben Torda város lakói valódi szenvedélyes szőlészek, nincs oly lakója Tordának – bármily korlátolt anyagi viszonyok közé legyen is szoritva – hogy legalább egy darabka szőlője ne legyen, a mit nagy előszeretettel mível; a módosabbaknak 8–10 darab szőlőjük van, maguk az iparosok is a szőlőművelésre oly nagy súlyt fektetnek, hogy szőlőmunka idején nem lehet iparost műhelyében találni; szőlő- és földművelés itt mindenkinek főfoglalkozása, a mesterség – főleg a mióta e téren pangás állott be – mellékes s elbámul az idegen, a midőn némely iparos udvaráról 5–6 fogatot lát a mezőre szénáért, gabonáért kivonulni, megrakva a napszámosok nagy sokaságával, kik szőlőbe, kaszálókba, aratóba szállittatnak, mert hát Tordának olyan nagy a határa és oly sok a szőlője, hogy mindenkinek bőven jut belőle.
Ily hajlamok mellett természetesen nemcsak Torda közvetlen közelében, hanem nagy határa minden zugában, a hol arra csak valamennyire alkalmas hely mutatkozik, szőlőültetvényekkel találkozunk, ez teszi megérthetővé, hogy Tordának 555 hold, 1242 -öl szőlője és 28 szőlőhegye van.*
A szőlőművelésben Torda lakói nemcsak most fejtenek ki nagy buzgalmat, hanem az a multból átörökölt hajlam, mert Torda lakói a multban is ép ily szenvedélyes szőlőművelők voltak, s bár hányszor pusztitotta ki ellenség szőlőhegyeiket, azokat mindig újból beültették, pedig szőlőiket gyakran pusztitotta ki az ellenség. Igy az 1613-ki statutum szerint* azért engedik meg Tordára az idegen bor behozatalát, mert a sok hadaknak az országban való grassálása miatt a tordai szőlők mind kipusztultak. Ezt alkalmasint Basta katonái vitték végbe, mert ezeknek a németeknek – bár a magyar bort szerették – passiója volt a szőlők kiirtása; hisz Szaniszló Zsigmond naplójából és az unitárius egyház jegyzőkönyvében levő bejegyzéseiből látjuk, hogy a II. Rákóczy Ferencz szabadságharcza alatt is a Tordán őrizeten volt német katonaság a szőlőkarókat mind felégette, a szőlőtőkéket részint lovaival lelegeltette, részint egyébként kipusztitotta, ugy hogy azokat egészen újból kellett beültetni.
A szőlőhegyek környezte Torda nagy kiterjedése mellett, vagy talán épen ez okon igen szabályszerűleg van épülve; sehol sem észlelhető azon összezsúfoltság, a mi régibb városainknál csaknem mindenütt feltalálható. Vásárterei nagyok, terjedelmesek, utczái egyenesek, tágasok, az egésznek berendezésében bizonyos tervszerűség és összhang (symmetria) észlelhető. A várost hosszában négy hosszú párhuzamos utcza szeli át. Ezek közt leghosszabb a régi Varga-utcza, mely az Aranyos hidjától, tehát Torda legdélibb pontjától, kiindulva, egyenes vonalban szeli át egész Ó- és Uj-Tordát. A régen egy névvel jelölt hosszú útczának szakaszait legújabban különbözőleg nevezték el. Igy az Aranyos hidtól a Város malmáig, (mely a Rákoson van) Hid-utczának; a malomtól a Szigethy-házig Varga-utczának; onnan Uj-Torda végéig Rákos-utczának keresztelték. Sőt a Szindi országút mellett dombra felfutó részét Kakas-dombnak nevezik; de az nem gátolja meg, hogy az négy név alatti ugyanazon egy utczát képez. És a miként az Oxford-Street szintén többször nevet változtatva szeli át Londont egész hosszában, úgy szeli át Tordát egyik végétől a másikig a Varga-utcza.
A Varga-utcza alsó része Torda Saint-Germainjét képezi, itt laknak a módosabb polgárok, honoratiorok, jobbmódu iparosok, hivatalnokok csinos lakályos földszintes házakban, melyeket virágos kertek keretelnek be. Felső részében sok a timár (székelyesen varga), honnan az utcza neve keletkezett. Ezek és a malmok kedveért van a Rákos-patak egy része külön árokban (csatorna) ez utcza mentén levezetve.
Az üzletvilág inkább a Piacz-téren és a Kolozsvári-utczában foglalt tért. A Kolozsvári-utcza is tulajdonképen egy másik oly főarteria, a mely a várost egész hosszában szeli át, bár kiindulási pontjától egy darabig más neve van. Ezen utczára van nagyobb gyöngyszemként mintegy felfűzve Torda mindhárom piacztere.
Kiindulási pontja az Aranyos melletti sétatérnél, a Széchényi-ligetnél van, a régi Egyházfalva területén, csakhamar az ugynevezett Széna-térre jut, a melynek közepén van az ágostai hitvallásúak temploma, keleti oldalát az impozans új vármegyeház (melyről alább bővebben) foglalja el. A vármegyeház mellett megy le a Postarét-utcza és e tér szélit érinti azon utcza, a mely a Hid-utczából kanyarodik át a Nagypiacz felé, a mely régen Gatyaszár-utcza volt, most azonban ősi emlékekre való tekintetből Egyházfalva-utczának keresztelték azért, mert ez volt hajdan az elválasztó vonal Egyházfalva és Torda között. Az Egyházfalva-utcza északra fordulva, illetőleg a Széna-tér egyenes vonalába jutva, Piacztér-utcza nevet nyer és az itt kelet-irányba forduló s nemsokára az Aranyosba ömlő Rákospatak mederteknőjén, az ugynevezett Ercsey-hidon átszállva, a hosszúkás négyszögalakú Piacz-térre jut. E Piacz-tér képezi ugy a régi, mint az újabb Tordának központját, hogy ugy mondjam, magvát; itt vannak összpontositva a régi Torda emlék-épületei, itt emelkednek az újabb Torda szebb és nagyobb házai, a miket alább tüzetesebben ismertetek meg; itt csak tájékozás végett felemlitem, hogy ott van a Piacz-tér délnyugati szögletében a régi kastélylyal körülövedzett ev. reformált egyház, mellette közvetlenül a régen fejedelmi lakul szolgált ugynevezett fiscus-épület, közvetlen mellette a Wesselényi-udvar, hol br. Jósika Miklós jeles államférfink és irónk született. E mellett a 16. században épült Sárközi-, most Csipkés-ház és a Mikó-féle palota. A Piacz-tér keleti oldalán találjuk – épen a kastélylyal szemben – a Bethlen Miklós, Naláczi és a Korda-féle házakat; azonfelül több szép emeletes magánházat és vendéglőt. A Piacz-tér északi oldalát egész szélességében a keresztbe fektetett nagy templom (most kath. egyház) foglalja el ugy, hogy mellette kétfelől csak két utczára marad szűkön kimért hely. Nyugatra néző homlokzatával szemben van az imposans városháza, keletre forditott szentélye mellett vonul el a város főarteriája, az ugynevezett Kolozsvári-utcza, mely bel-, közép- és külső melléknevekkel ellátva egész Ó-Tordát átszeli és a Ferencz-rendűek kolostorán túl, a Sóspatakon, az ugynevezett Marász-hidon átszállva, egy kis nyugat-irányú hajlással ér az új-tordai terjedelmes Egyház-térre, hol az ódón templomerőd környezte ev. ref. templom, az állami elemi iskola és a Puhlné úrnő kisdedóvodának hagyományozott szép épületei tűnnek ki. Az Egyház-téren túl a Kolozsvári utcza (külső melléknévvel) folytatódik Új-Torda legfelső végéig, hol a Kolozsvárra menő országútba szakad belé.
A Varga-utcza, illetőleg annak Hid-utcza nevet nyert alsó részével (nyugatra) párhuzamosan vonul a fennebb Varga-utczába beolvadó Kis-utcza, ennek háta mögött a szőlők alján a Szőlő-utcza, melynek felső része Fazekas-utcza névvel különböztetik meg. A Varga- vagy Hid-utczát a Kis- és Szőlő-utczával több, a szőlőhegyeknek irányuló kereszt-utcza vagy sikátor köti össze; ezek Vár-utcza (mert ez vezet a római Castrumhoz, régen Finta-sikátor volt neve), Közép-Mál-utcza (régen Abos-sikátor), legfelül Jeges-utcza stb.
A Piacz-tértől keletre, a túloldali szőlők alján ismét egy párhuzamos utcza van, a mely régen Tyúkszer-utcza nevet viselt, az ujabb nonemclatura szerint három új nevet kapott; felső részét Festő-utczának, középrészét Temető-utczának, legalsórészét (hol a keleti vallásúak laknak) Martalja-utczának nevezik. Ennek háta mögött egészen a szőlők alján van az Ótárcza-utcza, melynek a keleti vallásúak templomai mögött levonuló alsó részét Szina-utczának nevezik. E párhuzamos utczákat a Széna-térrel és Piacz-térrel a Postarét-utcza, Testhordó-sikátor és Piacz-köz nevű kereszt-sikátorok kötik össze. Ily összekötő keresztutczák vagy sikátorok a Piacz-tér nyugati oldalából is ágaznak ki, melyek a Piacz-tért a Hid- vagy Varga-utczával kötik össze. Ilyen legalól a Pap-utcza, ez egy csak gyalogok által használt sikátor, mely a Hid-utczában levő ó-tordai ref. papi ház mellett keletkezik, a Rákos patakán pallón száll át s itt kétfelé ágazva, egyik ága a kastély déli vége alatt, másik ága a kastélyon át megy a Piacz-térre.* A Piacz-tér felső feléből ágazik ki a városház mellett a Kazinczy-utcza (régen Kisköves-utcza), mely a Piacz-tért a Hid-utczával köti össze. Itt van az unitarius papi és az iskola-igazgatói lak. Ugyan a Piacz-tér északnyugati csúcsából indul ki (a városház és a nagy templom közt) a Közép- (régen Szaniszló-) utcza, melyből egy a Rákospatakon átvezető hidon lehet az unitarius templom és a mellette levő állami polgári iskolához (előbb unitarius gymnasium) jutni. Ott van nem messze Szaniszló Zsigmond ódon háza. A kanyarvonalban menő Közép- vagy Szaniszló-utczából számos sikátor nyilik a Hid- vagy Varga-utczába, ilyen a Zöldfa-utcza, Posta-sikátor (ez zsák-utcza) és a Timár-köz. A Közép-utcza folytatását képezi a szarvacs- (kifli) alakú Gát-utcza,* mely fennebb Nagy-utcza néven egészen az új-tordai Egyház-térig nyulik. Ebből ágaznak ki a Sóspatak mellett lemenő más kis sikátorok, hol leginkább czigányok laknak. Még van Ó-Tordán a Sóskut-utcza, a mely a tordai Sóskúthoz és az alsó Sósfürdőkhöz, a Bánya-utcza, mely a régi bánya- (most bika-) telephez vezet és a Labirinthus, mely mellett a baromvásárok tartatnak. Mindezek kivonulnak a szőlőhegyeken át a sóbányákhoz és onnan a tordai határra. Ezek alján van még egy csomó apró sikátor. Ez régen Czigány-sor volt, most Zenész-utcza, mivel itt laknak a muzsikus czigányok, egy másik Nagymező-utcza nevet visel. Még ki kell egészitenem helyleirásomat Új-Torda némely mellékutczáinak jelzésével. A Ferencz-rendűek kolostora irányában a Sóspatak hidján (Marász-hid) ágazik ki a Kolozsvári-utczából a Barát-utcza és az Alagút-utcza, mely a bánya-telep épületeihez és az alagúthoz vezet, ennek kiágazását képezi a Nagyakna-utcza, mely a hegyen át a sóaknákhoz vezet. Ugyan a Kolozsvári-utczából a városmajor mellett ágazik ki az Ajtoni-utcza, mely az Egyház-tér háta mögött vonul fel Új-Tordának a Sóspatak mellett fekvő részén át egészen a város felső végéig, ezt a külső Kolozsvári-utczával az Uj-hegy- és Sóspatak-utczák kötik össze.
Az Egyház-térről nyugat irányában is ágaznak ki sikátorok, melyek a Varga-utczával eszközlik az összeköttetést. Ezek a Gaszner-hidnál (a Rákoson átvonuló) Porond-utcza, a Búza-utcza és a Csertörő-malomnál elvonuló Kismalom-utcza.
Ez hű helyrajzi képe Torda város fekvésének és berendezésének; ez általános tájékozottsággal már most kiindulhatunk a részleges kutatásra, nevezetes épületeinek és műemlékeinek vizsgálatára, kezdve azt Torda legalsó végénél, az Aranyos hidjánál.
XLIII. Torda nevezetes emberei. | TARTALOM | XLV. Az Aranyos hidja, Keresztesmező, vasuti indóház, faraktár, városliget. |