Szemben álló női akt, 1916 - Olaj, vászon, 130x78 cm |
MŰELEMZÉSEK | |
|
A "Képzőművészet Magyarországon" c. kiállításból |
||
| Szabó Júlia elemzése | ||
| Molnár Zsuzsa írása | ||
| Nemes Lampérth aktjainak méltatása | ||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
A Szemben álló női akt és a (háttal álló) Női akt című művek formailag, szemléletileg azonosak, párdarabjai egymásnak. A szoborszerűen plasztikus alak élesen elválik a zaklatott, nagy sávokon felvitt zöld és fekete háttérről. A figura megfogalmazása egyszerre darabos és lágyságot érzékeltető. A barnán, rózsaszíneken, okkeren át ívelő színskála az ecsetjárás következtében követi a test domborulatait, a formák ívét, az inak, izmok feszülését. A fény szinte cikázva és mégis súlyosan villan fel a vállon, a karon. A telt, robosztus nőalakban rejtett erő, sajátos feszültség érződik. A festő érzelmi zaklatottsága expresszíven vetítődik ki a formákra. A kifejezés erejét növeli a szerkezetben rejlő cézanne-i látásmód: a formák analitikus pontosságú megjelenítése. A kontraposztban beállított nőalak régóta foglalkoztatta Nemes Lampérthot. Ismerünk 1913-14-ből Párizsban készült, illetve 1916-ban közvetlen előzményként készített rajzokat. A háttal álló alak csípőre tett keze a súlyosságot, a szemben álló fejéhez emelt karjai a nyúlánkságot, a kitárulkozó szépséget hangsúlyozzák.
Forrás: http://www.hung-art.hu
Egyik legfontosabb műfaja az aktfestészet, aktrajz volt. Kizárólag egyalakos képeket festett; egy-egy pózt, beállítást e műfajban is az évek folyamán többször megismételt. Feltűnően sok háttal álló aktot láthatunk rajzain; egyik legmonumentálisabb, 1916-ban készült olajfestményének előtanulmányai e rajzok. Leejtett vállú, néha kissé előre vagy oldalra hajtott fejű álló vagy tétován lépő aktrajzai akaratlanul is utalnak zárkózott, emberektől elhúzódó, kontaktust nehezen találó személyiségére. A nagyméretű festményen nagy koncentrációval és szinte erőszakos formaképzéssel mindennek az ellenkezője is kifejezésre jut. A fej határozott tartásban látható, a bal kar kihívó mozdulattal a csípőre kerül, a nőalak vállain, hátán, lábszárán erős izomkötegeket érzékeltetnek a sűrű ecsetkezeléssel felrakott, árnyalataikkal fény-árnyék viszonyokra is utaló színsávok. Az egész alak expanzív, erőtől duzzadó. A festmény párján, az azonos méretű Szembenéző akton több oldottsággal, frissebb színekkel jelenik meg a téma. A festmény két szín, a rózsaszín és a zöld különböző árnyalatainak kapcsolataira "hangszerelt". A karjait feje fölött összekulcsoló nőalak modern Vénusznak hat, minden építettsége ellenére meglepetésszerű születés emlékét is őrzi mozdulatában.
Forrás: Magyar művészet 1890-1919 I. kötet (szerk. Németh Lajos, főszerk. Aradi Nóra, fejezet írója: Szabó Júlia)
Akadémiai kiadó, Budapest, 1981, 602. oldal
A két keskeny, magas formátumú olajkép párdarab, semleges, fekete és zöld stráfozott háttér elé állított Szemben álló és Háttal álló női aktot ábrázol. A két azonos színvonalú kép közül talán az utóbbi az érdekesebb. Az egyszerű modelltartásban, kontraposztóban álló alakot szobrászian mintázta meg, erőteljesen hangsúlyozva a test izmainak, a síkoknak és görbületeknek helyzetét. A kép egy végsőkig fokozott konstrukció-stúdium, melyen a nyak, a test, a comb bámulatosan erőteljes, ezt a hatást a stráfozó festés és a mályva-hússzínre vakítóan odavetett erős sárga fényfoltok húzzák alá.
Forrás: Molnár Zsuzsa: Nemes Lampérth, Corvina, Budapest, 1967, 16. oldal
Losonci Miklós:
"Ikerfestményei, az 1916-ban keltezett Szemben álló és háttal álló akt. Ugyanúgy körüljárja e két műben az asszonyi formációt, mint Picasso "Az avignoni kisasszonyok"-ban. Élettömbök e figurák, millió egészséges, delelőjére ért nő megdicsőülése a két kép, emberjel a létezésben az elöl- és hátulnézet frontalitásával."
Lukácsy Sándor:
"... 1916-ban elkészült két nagy, álló női aktja mely mint két óriás kariatida tartja modern festészetünk épületének súlyát és ívelését, s amelynek ha rangját és méltó helyét akarjuk meghatározni, M. S. mester Vizitációja, Szinyei Merse Majálisa, Csontváry Cédrusa mellett illő kijelölnünk."
Forrás: Nemes Lampérth József emlékezete, Miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei. 25. kötet
Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1989
Losonci Miklós: Nemes Lampérth József finom kubizmusa (16-20. oldal)
Fehér József: Nemes Lampérth József posztumusz sorsa (38-42. old.)
