|
ÉLETRAJZI ADATOK | |
|
A Képzőművészet Magyarországon c. kiállításból |
||
| A VISUART Galéria honlapjáról | ||
| Czóbel Béla önarcképei | ||
| Időrendi áttekintés | ||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
Cóbel Béla
(1883, Budapest - 1976, Budapest)
Festő, Kossuth-díjas (1948), érdemes művész (1958), kiváló művész (1963), az École de Paris jelentős magyar képviselője. Felesége Modok Mária festő. Tanulmányait a nagybányai szabadiskolában kezdte 1902 nyarán Iványi Grünwald Béla tanítványaként, és a következő években többször visszatért ide. Az 1902-03-as tanévben a müncheni akadémián tanult. 1903-ban a párizsi Julian Akadémiára iratkozott be, ahol Jean-Paul Laurens korrigált. 1903-ban a Nemzeti Szalon őszi tárlatán és Párizsban a Champs-de-Mars-i szalon kiállításán szerepelt.
Első munkái plein air tanulmányok (Ülő paraszt, 1904), a szecesszió hatását mutatják (Kislány ágy előtt, 1905). Párizsban barátságot kötött Picassóval, Braque-kal, Dunoyer de Segonzac-kal és a fauves-ok csoportjához tartozó több festővel. 1905 őszén és a további években a Salon d'Automne-ban, a fauves-ok termében állította ki kompozícióit (Szalmakalapos férfi, Festők a szabadban, 1906). Ezekkel a képekkel a nagybányai művésztelepen, a "neósok" vezéregyénisége lett. Egyformán részt vett a párizsi és a magyar művészeti életben. Első gyűjteményes kiállítását 1907-ben Párizsban, a Galerie Berthe Weilben rendezte meg.
1907-1912 között több fiatal festővel együtt a nyarakat Kernstok Károlynál Nyergesújfalun töltötte. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIÉNK) megalakításában, a Műhely kiállításain, tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt. Az I. világháború idején műveinek nagy része megsemmisült. 1914-1919 között Hollandiában, Bergben élt. Amszterdamban részt vett a Hollandische Kunstenaarskring kiállításain. 1919-1925 között Berlinben tartózkodott, tagja lett a berlini Freie Sezessionnak.
Első budapesti gyűjteményes kiállítását 1924-ben rendezte meg a Belvedere szalonban. Alapító tagja volt a KÚT-nak, a Nemzeti Szalonban rendezett szinte valamennyi kiállításukon szerepelt. 1925-ben Berlinből Párizsba költözött. A párizsi Galerie Bing 1927-ben reprezentatív kiállításon mutatta be a fauve-ok 1904-1908 közötti tevékenységét, ahol Festők a fák alatt c. képével szerepelt.
1931-től a nyarakat rendszeresen Hatvany Ferenc Heves vármegyei birtokán töltötte. A harmincas évek elejére kialakult, és a továbbiakban lényegében nem változott sajátos festői világa, amely mindvégig megőrizte természetszerűségét (Múzsa, Szakácsnő, 1930; Piros kendős lány, 1934; Madonna, 1937; Hátakt, 1941). Bizonytalannak látszó formavilágát kontúrvonallal határolt mélytüzű színekkel építette fel. Témái: csendéletek, enteriőrök, tájak, aktok. 1939-ben került először Szentendrére, a II. világháború alatt ez lett állandó tartózkodási helye. A felszabadulás után a teleket Párizsban, a nyarakat Szentendrén töltötte.
1971-ben a Műcsarnokban nyílt reprezentatív, retrospektív kiállítása műveiből. 1975-ben műveinek bemutatására Szentendrén múzeum nyílt. A rendkívül gazdag életmű jelentős darabjai magyar és külföldi magángyűjteményekben vannak.
Forrás: http://www.hung-art.hu/index-hu.html
CZÓBEL BÉLA
Budapest, 1883. 09. 04 - 1976. 01. 29.
Festő, grafikus. 1902-1906 között nyaranta Iványi-Grünwald Béla növendéke volt a nagybányai művésztelepen. Ebből az időből származik a "Lehel Ferenc Nagybányán" című alkotása. Közben 1902-1903-ban Münchenben L. Herterichnél és J. Dieznél, Párizsban pedig a Julian Akadémián tanult. A Fauves-csoport tagjaival együtt állított ki a párizsi Salon d'Automne-ban. A "Kislány ágy előtt"(1905) című képe a Vadak korai stílusát mutatja.
A gyorsan fejlődő fiatal művész 1906-ban már Rippl-Rónai "pettyes stílusának" hatására festette "Ülő férfi" című képét. Az ábrázolás síkszerű, a színek szinte tarkák. 1908-ban tagja lett a MIÉNK, 1911-ben a Nyolcak elnevezésű művészcsoportoknak.
1914-19 között Hollandiában dolgozott, s amsterdami kiállításokon szerepelt. Itt készült első egyéni stílusban megfestett képe, a "Fiú labdával" című mű. 1919-1925 között Berlinben élt, ahol a német expresszionizmussal rokon, de sajátosan fülledt koloritú alkotásait 1920-ban Cassirer műkereskedő kiállítóhelyiségében mutatta be. Ekkori művein a mély zöldek és barna tónusok uralkodtak. Görcsösen vonagló városképei, szunnyadó szegényes szobabelsői, deformált képmásai a művész tizenkét évi távolléte után Budapesten is bemutatásra kerültek, 1924-ben a Belvederében.
1925-ben Párizsba költözött és tizenöt éven át itt működött, szinte egyedül élt. Itt némi ihletet kapott G. Rouault művészetéből, ezt azonban többnyire túlzottan hangsúlyozzák. Ch. Soutine modorával is van némi kapcsolata. Ekkor alakult ki kuntúros, síkszerű, a formákat dekoratív módon kombináló festészete. Ebből az időből származó kiemelkedő munkái: Álarc és mandolin (1928), Gyümölcscsendélet (1929), Ülő akt (1929), és főképp az elragadó Múzsa (1930). 1929-ben New York-ban volt gyűjteményes kiállítása.
1939 augusztusában elvált első feleségétől, a festő és művészettörténész Isolde Daigtól, Modok Máriát ebben az időben már ismerte, hiszen a harmincas évek közepén, amikor Lehel Ferenc társaságában Szentendrén járt, találkozott ott a fiatal festőnővel. 1940 szilveszterén házasodtak össze. 1940-ben Czóbel hazatelepedett Franciaországból, a második világháború alatt Szentendrén tartózkodtak. A művészt megihlette az új környezet és az újra megtalált otthon gyönyörűséggel és óriási munkalázzal töltötte el (Virágzó almafák Szentendrén, Almaszedők, Kékterítős csendélet). A negyvenes évek elején új színekkel bővíti palettáját. A sötét kontúros képek színvilágát egyre inkább felváltják a derűsebb hangulatú, tüzes, mélyről világító kompozíciók. Bár kontúrvonalai rejtettebben megmaradnak, képei mégis oldottabbak, színekkel építettekké válnak. Nagy szerepet kapott művészetében továbbra is a szerkezet. Ezekben az években számos képet festett szeretett feleségéről is (Ülő nő, Mária a kandalló mellett, Mária a karosszékben). Modok Mária nemcsak hűséges társa lett, de meleg asszonyi szívével még festői pályáját is feláldozta Czóbelért.
1945 előtt évekig itthon festett, Budapesten és Hatvanban, 1945 után telente Párizsban, nyaranta Szentendrén dolgozott. Ez időben sok budapesti és párizsi kiállítása volt. Az 1958-as Velencei Biennálén a magyar pavilon önálló termet szentelt művészetének bemutatására. Gazdag színvilágú csendéleteket, portrékat, aktokat, tájakat ábrázolt (Párizsi utca, 1926; Kertben, 1946; Rózsaszín ruhás lány, 1958)
A szeme elé táruló világ átköltése festői nyelvezetére, hitvallásként végigkísérte Czóbelt útján. Számára a látvány csak ürügy, csak az abból való kiinduláshoz, majd az attól való eltávolodásra kell a motívum, hogy aztán a maga festői ihletésével alakítsa a képet czóbeli remekművé. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság Szinyei jutalmát. Munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki és érdemes művészi címet kapott. A XX. sz. magyar festészetének egyik legjelentősebb egyénisége volt. Czóbel Béla egyike azon kevés festőinknek, akik számottevő helyet foglalnak el az egyetemes művészeti életben is. Jegyzik őt Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is, ahol múzeumok és magángyűjtemények őrzik műveit. A harmónia és a mély intellektusú bölcsesség, a szemlélődő nyugalom, a franciás eleganciájú ízlés, a szeretetre méltó kevésbeszédűség és megejtő személyisége által alakított életműve a legnagyszerűbb művészeink közé emelik őt. Munkáiból számos került a Magyar Nemzeti Galériába, de külhoni múzeumok és intézmények is vásároltak, így az amszterdami, a stettini, a berlini Kupferstich-Kabinett és a párizsi Luxemburg Képtár, stb.
Forrás: http://www.visuart.hu/festmeny.php?tipus=eletrajz&ftipus=xx&azonosito=xx_czobel_bela
1883. szeptember 4-én Budapesten, a Bálvány utca (ma Október 6. utca) 3-ban született. Édesapja Czóbel József terménynagykereskedő, édesanyja Kőnig Sarolta. Három leánytestvére volt és egy fiútestvére, a filozófus Czóbel Ernő. 1902-ben, gimnáziumi tanulmányai után (Magyar Királyi Állami Gymnasium, ma a Barcsay utcai Madách Gimnázium) utazik először a nagybányai művésztelepre; mestere Iványi Grünwald Béla. 1902-1903. A müncheni akadémián tanul, Wilhelm von Diez és Ludwig Herterich német festőművészek irányításával. 1902-1906 között több nyarat tölt a nagybányai művésztelepen. Itt ismerkedik meg első feleségével, a szintén festőnövendék Isolde Daiggal. 1903 októberében utazik először Párizsba; a Montparnasse-on lévő rue Vavin szállodájában, az Hotel Danemarkban lakik. Beiratkozik a Julian Akadémiára, Jean Paul Laurens növendéke lesz. Megnyeri az Akadémia aktpályázatát. 1904. Két képét kiállították a Champs de Mars-i szalonban. Bölöni György révén megismerkedik Ady Endrével. 1905. A Grand Palais-i Salon d'Automne Fauves-termében Matisse tíz, Derain kilenc, Marquet és Vlaminck öt-öt, Czóbel három festményével (Jeune fille et tasses bleues, Coin du Marché, Soleil d'Automne) szerepel. 1906. Nyolc képe a párizsi Société des Artistes Indépendants-ban, hat a Salon d'Automne-ban (ez utóbbin Berény Róbertnek is szerepel négy műve). Megszületik leánya, Lisa, a később világhírűvé lett balett-táncosnő. 1907. Párizs, a Cité Falguière 14. szám alatti műteremházban lakik. Kiállítás a Galerie Berthe Weilben. 1907-1908 nyarán Nyergesújfalun, Kernstok Károlynál vendégeskedik, Kernstok megfestette Czóbel portréját. 1909. A Nyolcak művészcsoport tagja lesz. 1912. Öt festménye a Nagybányai Jubiláris Kiállításon (Öregasszony, 1905; Nagybányai templom, 1904; Leány virágos ablak előtt, 1904; Maticska Jenő arcképe, 1905; Munkás, 1905). 1913. Budapesten, a Művészház Nemzetközi Posztimpresszionista Kiállításán díjat nyer. 1914. Franciaországból - ahol kisebb megszakításokkal 1905-től élt és dolgozott - a háború miatt Hollandiába menekül. Rövid ideig Amszterdamban és Rotterdamban, majd 1919-ig Bergenben él. Jó barátságban van a bergeni művésztelep holland festőivel, Jan Wils építésszel, Paul Sanders újságíró és zenekritikussal, Roland Holst költővel (akit le is fest) és az ugyancsak itt dolgozó Le Fauconnier francia festőművésszel is. 1919. Tizennégy művével szerepel az amszterdami Stedelijk Museum Hollandsche Kunstenaarskring kiállításán. Kiállítják festményeit a berlini Freie Sezessionban is. 1919-ben Berlinbe (Königgrätzerstrasse 85) költözik; ott él 1925-ig. Nyaranta többször Würzburgban dolgozik. Megismerkedik és jó barátságba kerül a Die Brücke művészcsoport tagjaival (Karl-Schmidt Rottluff, Erich Haeckel stb.). 1920. Kiállítások Berlinben. Galerie Paul Cassirer, Galerie Goldschmidt. 1923. A berlini Galerie Wallerstein gyűjteményes kiállításon mutatja be műveit. 1924. Kiállítás a budapesti Belvedereben; a bécsi Sezession-kiállításon - mint berlini művész - két művével szerepel. 1925. Kiállítás a berlini Galerie dr. Goldschmidt-Dr. Wallersteinben. 1939-ig - kisebb hazai megszakításokkal - Párizsban, Normandiában és Dél-Franciaországban él. 1926. Kiállítás a párizsi Galerie Pierre-ben, újabb műveiből. A budapesti Műcsarnok őszi kiállításának KÚT (Képzőművészek Új Társasága) termében kiállítják két képét, mint Párizsban (I, quai St. Michel) élő festőművésznek. 1927. Első kiállítása a New York-i Brummer Galleryben (a második 1936-ban). 1929. Tárlat a Galerie Pierre-ben (Párizs). 1930: a Galerie Bing-ben (Párizs) és Budapesten, a Tamás Galériában. A STYLE-ben (Párizs), Lehel Ferenc folyóiratában megjelenik Czóbel Béla tanulmánya Rippl-Rónairól. 1931. Ez évtől kezdve nyaranta többször dolgozik barátja, Hatvany Ferenc kastélyában, Hatvanban. Itt ismerkedik meg többek között József Attilával és Bajor Gizivel. 1932. Bemutatják műveit a Galerie Bing és a Galerie van Leer helyiségeiben Párizsban és az Ernst Múzeumban Budapesten. 1933. Szinyei-jutalmat kap. Kiállítás a budapesti Fränkel Galériában. Mint párizsi (24, rue Barrault) művész szerepel a Műcsarnok nemzeti kiállításán három képével. 1934. A francia közoktatásügyi miniszter megvásárolja Öntöző lány az üvegházban című festményét. Bemutatják műveit a párizsi Galerie Paquereau-ban és a Velencei Biennále magyar pavilonjában. Szerepel a budapesti Nemzeti Szalon "1934" című kiállításán. Elválik első feleségétől, a Németországban élő Isolde Daigtól. 1936. Lehel Ferenc meghívására először tartózkodik Szentendrén. Megismerkedik a szentendrei művésztelep tagjaival, köztük későbbi feleségével, Modok Mária festőművésszel. 1937. Ismét Szentendrére látogat. Szerepel az Ernst Múzeum új csoportkiállításán. Párizsban a Galerie Beaux-Arts és a Galerie Bonaparte rendez kiállítást műveiből. 1939. A második világháború miatt Párizsból Szentendrére költözik. Itt él a háború alatt és utána is kisebb-nagyobb megszakításokkal, haláláig. 1940. Házasságot köt Modok Mária festőművésszel. Részt vesz a Nemzeti Szalon KÚT kiállításán mint tag. 1943. A magyar művészetért című kiállításon a budapesti Műcsarnokban egy képpel szerepel. 1945. Megválasztják a Szentendrei Új Művésztelep elnökévé. Részt vesz az Ernst Múzeumban a Dózsa György szoboralap javára rendezett kiállításon, valamint Párizsban a Galerie Beaux-Arts-ban az Exposition des Artistes Hongrois d'hier et d'aujourd'hui című kiállításon. 1946. Művészküldöttséggel Svájcba utazik (Ferenczy Bénivel, Illyés Gyulával, Kassák Lajossal, Marái Sándorral, Pátzay Pállal, Szőnyi Istvánnal). A háború kitörése óta először megy ismét Párizsba. 1948. A magyar küldöttség tagjaként Wrocl
awban részt vesz az Értelmiségi Világkongresszuson Lukács György, Déry Tibor, Pethő Tibor, Kadosa Pál és Boldizsár Iván társaságában. A párizsi Galerie Beaux Arts-ban kiállítása nyílik. Kiállítják műveit a londoni Exhibition of Contemporary Arts in Hungary című kiállításon. Kossuth-díjjal tüntetik ki. 1950. Kiállítás a párizsi Galerie Katia Granoffban. 1952. Első kiállítása a párizsi Galerie Zakban (további bemutatói ugyanitt: 1954, 1956, 1957, 1959, 1961, 1962, 1964), amelynek tulajdonosa Vladimir Raykis volt. 1954. A szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban Ilosvai Varga István, Modok Mária és Szántó Piroska társaságában állít ki. 1958. Nagyobb anyaggal szerepel a Velencei Biennále magyar pavilonjában. Gyűjteményes kiállítás a budapesti Nemzeti Szalonban. Érdemes művész címmel tüntetik ki. 1961. Chicagóban az International Galleriesben és Genfben a Galerie Georges Moosban rendezik meg kiállítását (másodszor 1965-ben nyílik ugyanitt kiállítása.) 1963. Kiváló művész címmel tüntetik ki. Szerepel a párizsi Galerie Charpentier-ben az École de Paris kiállításon. 1964. Oscar Ghez, a genfi Petit Palais alapítója és tulajdonosa Torinóban kiállítást rendez gyűjteményéből 80 festő Renoirtól Kislingig címmel; ezen Czóbel művei is bemutatásra kerülnek. Londonban a Crane Kalman Gallery az Œuvres choisies du XXe siècle tárlatán Derain, Dufy, Kisling, Léger, Soutine, van Dongen és Vlaminck műveivel együtt állítják ki alkotásait. 1965. Részt vesz a székesfehérvári Nyolcak és Aktivisták című kiállításon és a duisburgi Wilhelm-Lehmbruck Museum "Pariser Begegnungen 1904-1914. Café du Dô
me - Académie Matisse - Lehmbruck Freundeskreis" című kiállításon. 1966. Nyolcvanharmadik születésnapja tiszteletére a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum kiállítást rendez műveiből. Tárlata nyílik az amszterdami d'Eendt Galériában. Műtermes lakást kap a budapesti Kelenhegyi úti Művészházban. A nyarait továbbra is Szentendrén, teleit pedig Budapesten és Párizsban tölti. 1968. 85. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntetik ki. 1969. A Galerie René Drouet (Párizs) kiállítást rendez műveiből (ugyanitt 1972-ben is tárlata nyílik). Szerepel a L'Art au service de la Paix - Mané-Katz et son temps című, a genfi Petit Palais-ban rendezett kiállításon. 1971. Felesége, Modok Mária festőművész meghalt. A budapesti Műcsarnokban megrendezik nagy életműkiállítását, amelyen a magyarországi gyűjteményekben lévő képek mellett nagy számban szerepelnek Franciaországból, Svájcból, a Német Szövetségi Köztársaságból és az Egyesült Államokból kölcsönkért Czóbel-művek is. Zsigmondi Boris színes portréfilmet készít "Látogatás Czóbel Béla műtermében" címmel. 1972. Részt vesz Szentendrén a régi művésztelep emlékkiállításán. 1973. 90. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntetik ki. A budapesti Ernst Múzeumban születésnapja tiszteletére rendezik meg kiállítását. Novemberben utoljára járt Párizsban. 1974. Szentendre díszpolgárává avatják. 1975. Szentendrén a Fő tér 1. szám alatt megnyílik a Czóbel Múzeum. Életében az utolsó kiállítás, a genfi Petit Palais-ban, októberben nyílik meg. 1976. Párizsban előterjesztik az Akadémiai Pálmák kitüntetésre, de átadására már nem kerülhet sor. UTÓÉLETE 1976. Végrendelete értelmében festményei, grafikái, bútorai a szentendrei múzeumba kerülnek. E műveiből rendezik meg emlékkiállítását Balatonbogláron, Debrecenben és Szegeden. 1977. A párizsi Pompidou kulturális központban, a Musée d'Art Moderne kiállításán, a Fauves-teremben kiállítják Festők a szabadban című művét. A volt Czóbel műterem (Szentendre, Ady Endre út 5.) kertjében felavatják Varga Imre bronzszobrát Czóbel ülő alakjával. Avatóbeszédet Vas István költő mond. A Magyar Televízió filmet készít a szobor születéséről "Házigazda Varga Imre" címmel. 1979. "Új művek a Czóbel Múzeumban" címmel újjárendezik a múzeumot a hagyatéki anyagból és a hátrahagyott pénzösszegből külföldről és belföldről vásárolt Czóbel-művekből. 1980. Paul Sanders, az Egyesült Államokban élő műgyűjtő (Czóbel Bélának még a hollandiai korszakából való barátja) két olajfestményt és egy akvarellt ajándékoz a Czóbel Múzeumnak. A Kellermann-féle ajándék-grafikákból a szentendrei Czóbel Múzeumban kiállítás nyílik. 1981. A budapesti Magyar Nemzeti Galéria Nyolcak és Aktivisták kiállításán szerepelnek művei.
Forrás: Czóbel (Bevezető: Frank János, Életrajz, bibliográfia, képek válogatása: Kratochwill Mimi), Corvina Kiadó, Bp., 1983, 9-11. oldal
A Boulevard de Vaugirard 9. számban lakik; házasságot köt Isolde Daig festőművésznővel.
Részt vesz a Société des Artistes Indépendants, valamint a Salon d'Automne tárlatain.
Tagja lesz a Magyar Impresszionisták és Naturalisták körének (MIÉNK).
Ismét látogatást tesz Kernstok Károlynál Nyergesújfalun.
Párizsban a Galerie Sèvres Portraits et Figures, a Galerie Zak Les Quinze, a Galerie Bonaparte Exposition Art Hongrois Moderne (Artistes de Paris) kiállításán, Budapesten az Ernst Múzeum csoportkiállításán szerepelnek művei.
A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata díszes Czóbel-naptárt jelentet meg.
Az "Évfordulók-események" sorozatban a Magyar Posta 1 forintos bélyeget ad ki Mimi című festményének reprodukciójával.
Budapesten a Tétényi úti kórházban január 29-én meghal. Február 11-én temetik a Farkasréti temető I. a. parcellájába (I. sor 39-40. sír), felesége mellé. A szentendrei múzeumában lévő halotti maszkját Melocco Miklós szobrászművész készíti el.
A Velencei Biennálén kiállítják Szentendrei Vénusz című művét.
Michel Kellermann párizsi műgyűjtő, Czóbel Béla barátja 140 rajzot ajándékoz a szentendrei Czóbel Múzeumnak.
(A kiállítást Londonban, Párizsban, Rómában, Prágában is bemutatják.) Halálának ötödik évfordulója alkalmából Tatabányán és Dunaújvárosban kiállítás nyílik magángyűjteményekben lévő műveiből.
A chicagói International Galleries R. S. Johnson termeiben Homage to Bela Czobel címmel kiállítás nyílik.
