NAGYÍTHATÓ KÉP 1922 - Olaj, vászon, 93,5x74 cm Magyar Nemzeti Galéria	MŰELEMZÉSEK
	A Képzőművészet Magyarországon c. kiállításból
	Műtermek
	VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

A Cézanne-i és Matisse-i tanok felhasználása, a bergeni korszak dekoratív síkszerűsége és a berlini korszak felfokozott expresszivitása után a 20-as évek elejére kialakult a későbbiekben alig változó, jellegzetes czóbeli stílus. A kontúrokkal egybeötvözött, szétdarabolt formák helyett a mester lágyabb, oldottabb festői megoldásokat keres. Ez képeinek hangulatát líraivá, intimmé teszi. A képfelületet egységesen kezeli, nincsenek hangsúlyos és mellékes részletek. Fauves korszakának tiszta, élénk színei változatlanul uralkodnak a képen. Megtartja a teret, de vegyíti síkszerű ábrázolással, amiatt tárgyai sokszor egyensúlyukat vesztik. Sajátos - Czóbelnél szokatlanul mélyülő - teret ad a képben a kép, a műteremképek szokott motívuma, a visszatükröződő festőportré.

Forrás: http://www.hung-art.hu/index-hu.html

Műtermek

Stech Alajos: A művész műterme 1847-49	Borsos József: Az elégedetlen festő (Krízis egy festő életében) 1852	Than Mór: Barabás Miklós műtermében 1847
Csók István: Műteremsarok 1905	Herman Lipót: Modell a műteremben 1937	Ferenczy Károly: Festő és modell 1904
Nagy Balogh János: Műterem 1912 körül	Barabás Miklós: Műteremben (Teleki Róza) 1838	Bálint Rezső: Műteremben -
Pór Bertalan: Műteremben 1905	Vörös Géza: Akt műteremben 1930	Szinyei Merse Pál: Műterem 1873

Forrás: http://www.hung-art.hu