Részlet a műből	A MŰ SZÜLETÉSE
	Genthon István: Czóbel c. könyvéből
	VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

Határozottan nagybányaias, Ferenczy Károly pasztózus korszakára emlékeztető vászna, "Dobai Székely Andor arcképe" (1906), mely az itthoni hatás múló erősbödésére vall. Ezzel szemben az ugyanabban az évben festett "Ülő férfi" (1906) azt mutatja, hogy a viharos fejlődésben levő fiatal művész hirtelen Rippl-Rónai stílusához s vele egyetemben újból a szecesszionizmushoz pártolt át. A rendkívül színes, tarka környezetben bemutatott pápaszemes ember szinte beleszorul a tértelen, keskeny és igen magas képfelületbe. Az ábrázolás síkszerű, tömegességről szó sincs. A színek élénkek, sőt izgatottan tarkák. A padló oly ferde, hogy a szőnyeg szinte kicsúszik a képből. Egy másik, szemben ülő "Férfiarckép" (1906), melyet Párizsban festett, szinte párdarabja az előbbinek, ugyancsak a képsíkba szorítva.

Ez az 1906-os év emlékezetes marad Nagybánya történetében és Czóbel életében egyaránt. A nagytekintélyű Réti István professzor is megemlékezik arról az eseményről, hogy Czóbel társainak megmutatta párizsi Fauves-hangulatú képeit, s ezzel valóságos forradalmat okozott köztük. A látottak hatása alatt a következő évben már sokan megpróbálták utánozni, de ő már akkor messze járt. Az volt az érzése, hogy Nagybányán többet már nem tanulhat.

Kernstok mellé szegődött, kiben a modernek vezérüket látták. Ferenczy Károly 1907. április 19-én azt írta Réti Istvánnak: "... a neoimpresszionisták, Czóbel, úgy látom, most Nyergesújfalun fognak csoportosulni Kernstok körül." A nagybányai mesterek nem bánták, ha ez a mindent fejetetejére állító fiatal festő másutt köt ki. Czóbel néhány társával valóban Nyergesújfalun dolgozott 1907 és 1908 nyarán, de ebből a kérészéletű csoportosulásból bizony nem alakult ki második Nagybánya.

Párizsban 1905-től kezdve rendszeresen részt vett a Salon des Indépendants kiállításán, 1906-ban Braque-kal és sok más társával együtt szerepelt a Salon d'Automne Fauves-termében, amire Braque, sőt Picasso, mint alább olvasható, hosszú évtizedek múlva is szívesen emlékezett vissza. Picasso soha nem állított ki a Salon d' Automne tárlatain, de szorgalmasan látogatta azokat. Czóbel emlékszik Braque korai, Fauves-hangulatú tájképeire, amelyekkel az ő hat műve, köztük az említett "Ülő férfi" együtt került bemutatásra. Hat kép, mellyel egy ismeretlen fiatal magyar festő a leghaladóbb párizsi tárlaton szerepelt, egymagában igen sokat jelentett.

Forrás: Genthon István: Czóbel [A művészet kiskönyvtára sorozat], Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1961, 6-8. oldal