NAGYÍTHATÓ KÉP 1901 - Olaj, vászon, 119x95,5 cm Magyar Nemzeti Galéria	MŰELEMZÉSEK
	P. Brestyánszky Ilona írása
	Petrovics Elek írása
	Kortársak hasonló témájú festményei
	VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

A század első évtizedében többször járt Párizsban, ahol a kor művészeti mozgalmainak hatása alá került. A francia piktúrával való találkozás már festészetének korai korszakában, a "Szilvaszedők" című képén is jelentkezik. Festői felfogása itt tisztára a színekből fakad. Ez a foltokra bontott festőiség azonban tömör formákon nyugszik. A színek rendkívül erőteljesek, s mintegy beharangozzák a későbbi újítót. A körvonalak hangsúlyozása, a rajzos elem ezen a képén is nagy erővel jelentkezik. A belső szerkezetből fejlesztett rajzos elemek kibontása vezeti az újat keresők táborába.

. . .

A festő e korai képén a szilvaszüret idillikus pillanatát ábrázolja. A kép előterében két falusi asszony áll. Az erőteljes színekkel festett nőalakok egyike már telt köténnyel várja, hogy társa a szilvafáról leszedje az érett gyümölcsöket. A háttér egy gyümölcsöskert, amelyet széles pasztózus ecsetvonásokkal ábrázolt a festő. A kép Kernstok egyik legfestőibb alkotása.

Forrás: P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1967, 7. és 10. oldal

A Szilvaszedőkben még tiszta naturalistának mutatkozik, aki az emberi alakokat szinte brutális erővel ábrázolja, akit a fény és levegő játéka érdekel és aki a napfénytől megtüzesedett színek minél intenzívebb ábrázolásában látja festésének fő problémáját. Nem törődik azzal, hogy a napsütés szétszórja és eltorzítja az arc vonásait, nem igazít helyre semmit a valóság véletleneiből, egészen szemére bízza magát. Robusztus erő, kíméletlen látás, földszagú realizmus van képében.

Forrás: Petrovics Elek: Magyar mesterművek, Bp., Pesti napló, 1936, 114. oldal

Kortársak hasonló témájú festményei

Uitz Béla: Almaszedők, 1916 körül	Perlrott Csaba Vilmos: Almaszüret, 1920-as évek eleje