A Magyar Posta Rt. Művészetek c. bélyegsorozatának |
ÉRDEKESSÉGEK | |
| József Attila: Perc | ||
| A Japán kávéház | ||
|
Ferenczy Károly Múzeum Szentendrén |
||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
Dalol a madársereg,
Forrás: http://www.szepi.hu/irodalom/vers/jozsef/ja_1922.html
Hogy az erdő zeng belé,
Maszatos parasztgyerek
Inal a folyó felé.
A Nap is süt melegen,
Tüzesíti a leget,
Nem is látni az egen
Pici keskeny felleget.
A parasztgyerek hevül,
A folyóparton ledül,
Homokon gurul tovább,
Kavicsot fog, jó lapost,
A folyóba dobja most
S fütyörészve áll odább.
1922. júl. - aug.
A kávéházat az 1890-es években alapították. Az eredeti épülete az Andrássy út 45. számú ház volt, ma az Írók Boltja foglalja a kávéház helyét. A Japán kávéház nevét díszes falicsempéiről kapta. Híres asztaltársaságai hírlapírókból és költőkből, képzőművészekből és a pesti művészvilág képviselőiből (pl. Latabár testvérek) álltak. Színészek és artisták, humoristák (pl. Kellér Dezső) és az operett vagy egyéb revüszínházak táncosnői tértek be esténként, ha már véget ért az előadásuk.
Az Abbaziából a Japán kávéházba költözött festők egy csoportja hozta létre a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körét (MIÉNK). Ide jártak a "Munkácsy-Céh" tagjai, Szinyei-Merse Pál, Lechner Ödön, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Kernstock Károly és sokan mások. A kávéház huszas évektől az írók kedvelt tartózkodási helye volt. Ide járt délutánonként, Kassák Lajos, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Bródy Sándor és József Attila. De megfordultak itt olyan vendégek is akik szokásos pesti kávéházi körútjuk alkalmával tértek be a Japánba (pl. Molnár Ferenc és társasága).
A kávéház virágkorát Kraszner Menyhért idején élte, aki 1928 és 1942 között volt a tulajdonos. De nemcsak kellemes társaságáról és hangulatáról, hanem ételeiről (hideg- melegkonyha, cukrászat) és a kávéház tulajdonosának barátságos és művész- és művészetpártoló viselkedéséről is híres volt a Japán. Kraszner Menyhért vezette be például a "javító"-kávét.
Forrás: http://www.sulinet.hu/tananyag/97106/on/kavehaz/51.html
A múzeumnak a városban 11 filiáléja van, amelyek egy-egy jelentős művész - köztük Ferenczy Károly - életművét és a különböző múzeológiai szakágak kiállításait mutatják be. Az 1951-ben alapított múzeum nevét Ferenczy Károly (1862-1917) festőművészről kapta, aki 1889-92-ben Szentendrén élt és alkotott.
Gyermekei közül az ikertestvérek, Noémi, a gobelinszövő és Béni, a szobrász 1890-ben itt születtek. Gyűjteményei közül legfontosabb a képzőművészeti, amely a szentendrei művészek közel 8 ezer jeles alkotását tartalmazza Ferenczy Károlytól egészen napjainkig.
A múzeum épületében a Ferenczy művészcsalád állandó kiállításán Ferenczy Károly és felesége, Fialka Olga (1848-1930), valamint gyermekeik: Valér (1885-1954), Béni (1890-1967), Noémi (1890-1957) legfontosabb alkotásai láthatók.
A Ferenczy Károly Múzeum az egykori ortodox szerb iskola copf stílusú, 1793-ból származó Oesner Antal József tervezte épületében kapott helyet. Modern szárnya 1972-ben, Cifka Anna tervei alapján készült.
Forrás: http://www.vendegvaro.hu/33-186
