1907 - Olaj, karton, 52 x 70 cm |
MŰELEMZÉSEK | |
|
A Képzőművészet Magyarországon c. kiállításból |
||
| Molnos Péter írása | ||
| E korszakának hasonló alkotásai | ||
| VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM |
1904-1905-ös tanulmányútja során az itáliai mozaikok monumentalitása, dekorativitása nagy hatással volt Rippl-Rónai művészetére. Később ezeket az élményeket beépítette festészetébe, és kialakított az úgynevezett kukoricás korszak technikáját. 1907-08-tól kezdve festményeit nagyjából azonos nagyságú, egyszínű ecsetvonásokból állította össze, melyek élénk, mozgalmas részei a nagy színfoltoknak. A körvonalak a dekorativitást, az apró foltok a tömegszerűséget erősítik.
Az 1907-es Körtvélyesi kastély korai, kissé bizonytalan jelentkezése ennek a stílusnak. Több hasonló témájú képet festett, az itt látható kastély és kert az Andrássy grófok birtoka volt. Még az impresszionizmus hatása érződik abban, hogy feloldja a folyamatos körvonalakat és a fény-árnyék játéknak fontos szerepet tulajdonít, de már a divizionista elvekkel is szembefordul és a színeket nem bontja alkotóelemeikre, nagyobb jelentőséget tulajdonítva a tiszta, keveretlen, erős színeknek. A két égőpiros folt - a napernyő és az előtérben álló nő szoknyája - elsősorban a dekorativitás fokozására szolgál.
Forrás: http://www.hung-art.hu/
. . .
A kukoricás korszak alkotásainak egyik legjellemzőbb csoportját alkotják a meghitt hangulatot, csendes nyugalmat sugárzó kerti jelenetek. ... "A színharsogást nyilván mai kedélyhangulatom követeli tőlem. Környezetem most ilyen, tehát ilyen irányban hat az is reám. Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban és kertjében. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya s a piros szimpla muskátli mellett a tiszta fehér színű virágokat, de még jobban a krómsárga cíniákat. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön, falakon. A falak színei közt is azt az egészen világossárgát szeretem legjobban: az egyik oldalon csupa-ablak műhelyem falai is ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is. Ez a sok szín azután odakerül a képeimre."
Képeinek faktúrája gyökeresen átalakult: az ábrázolt formák fellazított, egymástól elkülönülő ecsetvonások együtteseiből bontakoznak ki, s e vibráló foltrendszert, az ábrázolt tárgyak és figurák határait követő hangsúlyos kontúrok keretezik. A térmélység szinte teljesen eltűnik, ezzel párhuzamosan a síkszerűvé transzponált kompozíció dekorativitása a végletekig fokozódik. A színek az enteriőrképeken látottakhoz képest tovább élénkülnek, tüzesekké válnak. Rippl-Rónai éppen e gátlásoktól felszabadult színkezelésben látta új stílusának legfontosabb jellemzőjét: "Nem törődöm azzal, hogy ilyen vagy olyan színű alapon ilyen vagy olyan meleg vagy hideg lesz ez vagy az a szín. El kell dobni a mástól, bárkitől tanult technikai elméleteket, s a lehető legegyszerűbbre kell redukálni magát a technikát. Abból áll ez, hogy a színeket egymásra semmi körülmények közt nem rakunk. Minden szín megvan a tubusban, csak ki kell venni belőle, s úgy ahogy van - mindig gondosan törődve az egységes stílussal -, csak rá kell tenni a vászonra. De oda ahova való! De úgy, hogy ott maradhasson! És úgy maradhasson ott, amint odatettük!?A vásznon nem keverünk semmit."
Forrás: http://www.kieselbach.hu
Kukoricás korszakának későbbi - hasonló támájú alkotásai
Geszti kastély
(1912)Piknik a Róma-villa kertjében
(1914)
