Bözödi György

Az Erdélyben is fellendült szociográfiai irodalom legjelentősebb s az ösztönző magyarországi példák mellé méltán odaállítható eredménye Bözödi György Székely bánja (1938) című terjedelmes tanulmánya volt. Az alig huszonöt esztendős fiatal író – 1913-ban Bözödön született, a Székelyföld nevelte; nyomdász, majd teológia- és joghallgató – féltő szeretetből fakadó kíméletlen tárgyilagossággal tárta az olvasó elé az erdélyi magyarság e sok romantikus legendával övezett csoportjának valóságos sorsát és életét. Könyve két részre oszlik: a pusztulás ezernyi tünetét felsorakoztató helyzetképet több fejezetre terjedő, történelmi visszatekintés előzi meg, amely szétoszlatja az egységesen szabad székely társadalomról alkotott évszázados tévhiteket. Bözödi gondos elemzésekkel kimutatta, hogy a székelység két világháború közötti tömeges proletarizálódása és szétszóródása hosszú bomlási folyamat eredménye, amely már a kora-feudalizmus idejében megkezdődött s a kapitalizmus korában kiteljesedett, és az uralkodó osztályokat terheli érte felelősség. A tanulmánynak ez a történelemrajzi része sikerült jobban, a jelenről szóló részben perspektívátlanság érződik.

Bözödi szépirodalmi műveiben is a felszabadulás előtti székely falvak megrekedt életének krónikása: novellái, regényei abban a környezetben játszódnak, amelyet a Székely bánjában a szociográfia és a riportázs eszközeivel oly komornak rajzolt meg. Szemlélődő, kommentáló író, írásaiban alig akad drámaian élezett konfliktus. Hősei jobbára szánalomraméltó, vergődő figurák, akik cselekvésre képtelenek vagy, ha cselekszenek, tettük értelmetlen, céltalan. Ez az elesettség egyaránt jellemző mind a Romlás című regényben szereplő vidéki értelmiségiekre, mind a paraszti tárgyú elbeszélések alakjaira, akik híjával vannak minden "góbés" talpraesettségnek. Hulló sorsuk vádol, ugyanakkor pesszimizmust sugall: Bözödi sötéten látta azt a világot, amelyet ábrázolt, s annak sivárságából még fantáziája segítségével sem igyekezett kitörni, racionalizmusa visszatartotta a romantikus misztikába való meneküléstől.

A felszabadulás óta újabb önálló alkotással még nem jelentkezett, viszont igen sok művet fordított románból. Jelenleg Marosvásárhelyt él, akadémiai kutató.