VÁLTOZATOK ÉS VÁLTOZÁSOK A SZÜLETÉS KÖRÜLI SZOKÁSOKBAN

A bemutatott anyag főbb vonásaiban az egész magyar nyelvterületre jellemző, sőt a szokások, hiedelmek jó részét szomszédaink is ismerték. A széles körű elterjedtség okai több irányban keresendők. Egyrészt az idevonatkozó mágikus képzetek, előírások, tilalmak gyökere időben igen messze vezet. Továbbá a gyermek születése egy szűkebb közösség, a család ügye volt, a kapcsolatos történések a ház falain belül zajlottak. A szülő nőt, gyermekágyast, újszülöttet szinte kizárólag nők, a hagyományozódásban fokozott szerepet betöltő, idősebb asszonyok vették körül, ami kedvezett a régi gyakorlat fennmaradásának. Számottevő külső hatás csak a tételes vallások felől érte e szokásokat, ami azonban sokszor csak bizonyos kellékek kicserélődésében, régi gyakorlat megváltozott magyarázatában nyilvánult meg. Jobban körvonalazódik e hatás az egyházi szertartásokkal összefüggő, azokhoz kapcsolódó szokásokban. Így viszont a közös felekezethez tartozók szokásgyakorlatában jöttek létre hasonlóságok. Számolnunk kell a szomszédos népek, népcsoportok közötti átadás, átvétel lehetőségével. Ez azonban nem kizárásos alapon érvényesült, inkább úgy, hogy a hasonló formájú vagy funkciójú új elem mellett a régiek tovább éltek. Bizonyos egységesítő tendencia összefügg a bábák intézményesített képzésével.

A hasonlóság irányába mutató tényezők mellett és ellenére is vannak természetesen táji eltérések a születés hagyományaiban. Az ilyen jellegzetességek lényegét azonban inkább csak a szokásegyüttes rendszerében, e rendszer működésében, változásának ütemében kell keresnünk. A jobbágyfelszabadítást követő gazdasági, társadalmi átalakulás függvényeként megváltozott a gyermek családon belüli értéke. Ez befolyásolta a születés körüli szokásokat – egyik vidéken előbb, másutt később öltvén formát. Egy szűkebb területen belül is több változat élt immár egymás mellett. Felerősödtek azok az eltérések, amelyek a család első és a továbbiakban világra jött gyermekeinek születésekor érvényesültek. Továbbá elvált egymástól az egyes paraszti rétegek idevonatkozó szokásgyakorlata. Ahhoz, hogy mindezek figyelembevételével ragadjuk meg a táji eltéréseket, további kutató, anyagfeltáró munkára van szükség.

Közelítsük meg a változások irányát, ütemét a szokáskör különböző jellegű összetevői felől. A mágikus hátterű részletek fokozatosan háttérbe szorulnak, s a folyamat az első világháborút követően felgyorsul. E szokások, képzetek közül maradandóbbnak bizonyultak azok, amelyek krízishelyzetek feloldását célozzák. Továbbá, ha nem is hittek már feltétlen érvényükben, a közelmúltig betartottak előírásokat olyan célok érdekében, {7-31.} amelyek – ez idáig még, vagy egyáltalán – nem befolyásolhatók racionális eszközökkel. Érvényes ez az ilyen kérdésekben eligazítónak vélt hiedelmekre is. A szűkebb értelemben vett népi szülészet terén a bábaügy fejlődése a századfordulótól nagymértékű és meglehetősen gyors változásokat eredményezett. Az egészségügyileg kevésbé ártalmasnak ítélt szokásokat azonban ez nem érintette, sőt, adott esetben a falu közösségébe tartozó, élelmes bábaasszony az ilyen hagyományok életben tartásához hozzá is járulhatott. Lényegében csak az 1950-es évektől, a kórházban szülés kötelezővé tételével szűnt meg teljesen az idetartozó szokások továbbélésének objektív lehetősége. Az otthoni szülés gyakorlatának felszámolása feleslegessé tette a komaasszony ételhordásának szokását is. Ez beleolvadt az immár falun, városon egyaránt illendő látogatásba, amikor a rokonok, ismerősök különféle ajándékokkal felkeresik a kórházból hazakerült anyát és kisbabát. A fokozatosan megkopó, elhaló, feledésbe merülő szokásokkal, képzetekkel szemben, a szűken értelmezett keresztelői szokásegyüttes századunk során, még a közelmúltban is dinamikus fejlődést mutatott, s máig általános falun, hogy megtartják a keresztelőt. A tartalmi és formai változások azonban már olyan nagymérvűek, hogy kérdéses, beszélhetünk-e még jelen időben népszokásról az eddigiek értelmében. Az újszülött egyházba fogadása már inkább csak az idősebb generáció számára lényeges. Műrokonság a keresztelővel nem jön létre, mivel a komaság századunk folyamán beolvadt a vérrokonságba. Bába nincs a faluban, így keresztelői szerepköre kiiktatódott, illetve néhány nélkülözhetetlen teendőjét a közvetlen családtagok vették át. Tény, hogy az egészségügy nagymérvű fejlődése mellett is megkönnyebbülést jelent, ha a csecsemő egészségesen jött a világra, s az anya is felépült. Sőt, az öröm egyértelműbb, amióta a hatékony születésszabályozás lehetővé teszi, hogy a ténylegesen várt utódok jöjjenek világra. Továbbra is igény, hogy a család örömét megossza másokkal. A keresztelői lakoma és mulatság azonban természetszerűleg a mai fiatalok szórakozási igényeihez idomul, amitől idegen a régi, a hagyományos. Az eredeti funkciók közül az újszülött rokonságba, társadalomba történő befogadása az, ami többé-kevésbé a mai keresztelői ünnepségek hátterében is meghúzódik.