| BIBLIOGRÁFIA | TARTALOM | ÉPÍTÉSZET |
1834 Magyarország rövid földleírása gyermekek oktatására. Pesten.
ALSÓ László–BENISCH Artúr–MÁRTONFFY Károly
1937 A tanyai közigazgatás rendezése. (A korszerű közszolgálat útja 3.) Budapest
1965 A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században. Pécs
1970 A mohácsiak állattartása II. In: Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. MTTÉ Klny. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 100.) Pécs
1973 A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása. Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest
1975 Dunamente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szekszárd
1992 Gyimesi krónika. Budapest–Bukarest
1971 A mezővárosok kialakulásának történelmi folyamata. Városépítés 3: 11–13.
1964 Maklár. Településnéprajzi tanulmány. In: EMÉ II. 287–350.
1965 Mikófalva. Adatok a magyar csűröskertes települések ismeretéhez. In: EMÉ III. 181–243.
1980 Palóc hadas település a Mátra alján. In: EMÉ XVI–XVII. 217–243. Eger
1981 Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései. Esettanulmány a keleti Tarna-vögy falvairól. Agria XVIII. 243–289. Eger
1982 A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 35–67. Debrecen
1989 A palóc etnikum népességének kialakulása és településformái. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok I. 213–343. Eger
1985 Báránd földrajzi nevei. In: BALASSA Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. 147–166. Báránd
1989 A magyar falvak temetői. Budapest
1990 Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. Ház és Ember 6: 5–38.
1957 Szegedi szótár. I–II. Budapest
1937 A debreceni tanya. DM Közl. 10.
1954–1955 Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethn. LXV. 441–457; LXVI. 99–124.
1962 Az alföldi tanyás gazdálkodás az 1830–40-es években. AtSz IV. 617–633.
1965 Az alföldi tanyás gazdálkodás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában I. 429–479. Budapest
1970 Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXXI. 221–233.
1976 Tugurium–szállás–tanya. Adatok a magyar tanyatelepülés előtörténetéhez. Ethn. LXXXVII. 1–62.
1984 Kertek Debrecen környékén a XVI–XVII. században. Adatok a kertek és kertes települések történetéhez. Ethn. XCV. 505–519.
1987 A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezte (1745–1848). Cumania 10: 119–153.
1960 A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. Műv. Hagy. I–II. 219–247.
1961 A túrkevei kertesség első nyomai. In: A Túrkevei Múzeum 10 éves fennállására készült emlékkönyv. 103–106. Túrkeve
1964 Megosztott település a Visztula mellett. Ethn. LXXIV. 218–232.
1965 Tanyai település és építkezés. In: NAGY Gyula (szerk.): Orosháza története és néprajza II. 80–108. Orosháza
1976 A szállásföldtől a tanyáig. Ethn. LXXXVII. 22–26.
1982 A társadalomtörténet és a tanyák. Ethn. XCIII. 129–134.
1987 Magyar néprajzi atlasz I. Budapest
1979 Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest
1987 Magyar népi építészet. Budapest
1980 Tavaszi határkerülés a Nyárádmentén és a Kisküküllő felső völgyében. Népism. Dolg. 203–216.
1958 Pajtáskertek Gencsapátiban. Vasi Sz. 1958. II. 67–82. (Klny.-ként: Savaria Múzeum Közleményei 5. Szombathely)
1974 Tanyai település és építkezés Lajosmizsén. In: Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára 95–116. Jászberény
1975a A kalocsai szállások településnéprajza. Kalocsai Múzeumi Dolgozatok 1. Kalocsa
1975b A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén. Ethn. LXXXVI. 235–275.
1982 Néhány teendő a néprajzi tanyakutatásban. Ethn. XCIII. 134–137.
1984a Kecel története és történeti néprajza a kései feudalizmus idején (1734–1848). In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 77–325. Kecel
1984b A keceli tanyák. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 695–751. Kecel
1984c Kecel településtörténetének alakulása. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 423–434. Kecel
1989 Szeremlei vallomások. Cumania 11: 335–442. Kecskemét
1992a Bácskai megosztott települések. Cumania 13: 345–372. Kecskemét
1992b Az észak–déli népmozgás szerepe a Duna-Tisza köze XVIII. századi népesedéstörténetében. In: BÉKÉSI Imre–JANKOVICS József–KÓSA László–NYERGES Judit (szerk.): Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon I–III. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szegeden, 1991. augusztus 12–16. elhangzott előadások. III. 1621–1628. Budapest–Szeged
1992c Prostitúció a hajósi pincefaluban. In: VIGA Gyula (szerk.): Kultúra és tradíció. 619–628. Miskolc
1996 Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa
1926 Telepek és eloszlásuk Dunántúlon. FE VI. 1–13.
1941–1943 Építkezés. In: VISKI Károly (szerk.): A magyarság néprajza I. (2. kiad.) 108–216. Budapest
1967 Ŀudové stavitežstvo na Kysuciah. Bratislava
1948 Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. A „telek” és a magyar tanya középkori gyökerei. (A magyar táj- és népismeret könyvtára 10.) Budapest
1958 Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. Ethn. LXIX. 117–138.
1974 Árokszállási tanyák. In: Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. 81–94. Jászberény
1974 A paraszti közösség gazdasági tevékenysége. In: BENCSIK János (szerk.): Polgár története. 227–323. Polgár
1853 Csík-, Gyergyó- és Kászonszék leírások. Kolozsvár
1970 Jobbágyparaszti ház- és lakáskultúra az őrségi Szalafőn. NÉ LI. 119–158.
1989 Salaši Vojvodine u prošlosti i budućnosti. Sombor
1943 Pápa településföldrajza. Pápa
1941 Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok
1939 Az egri fertálymesterségről. Eger
1942a Tizedesek a régi Kolozsváron. Kolozsvár
1942b Tizedesek és fertálymesterek. Dun. Sz. 1–2: 4–20.
1983 Népi közigazgatásunk tizedesi és fertálymesteri intézménye. GyT 5: 45–73.
1986 Pula, Márkó és Vöröstó német falvak népi építészete. VMMK XVIII. 617–657.
1992 A nyírádi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Ház és Ember 8: 73–102.
1975 A Nagy-Sárrét népi építészete. Műv. Hagy. XVII. Debrecen
1981 Település, építkezés. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 379–415. Berettyóújfalu
1977 Opuscula Ethnographica. Válogatott tanulmányok. Debrecen
1890 A felsőmagyarországi városok életéről. Budapest
1981 A magyar nép díszítőművészete. I–II. Budapest
1978 Csikszentlélek tízeseiről. Népism. Dolg. 1978: 186–194.
1991 A györgyéni tanyák – a tanyaház és környéke. In: BALASSA M. Iván (szerk.): A Vajdaság népi építészete. MNÉA 4: 129–134. Szentendre
1925 A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. FE V. 65–103.
1974 Zenta környéki szállások. In: HOFER Tamás–KISBÁN Eszter–KAPOSVÁRI Gyula (szerk.): Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században I–III. III. Tanyák. 117–132. Budapest–Szolnok
1985 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból. Budapest
1938 Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest
1940 A magyar falu településtörténete. Budapest
1966 A magyar falu története. Budapest
1962 „Mezei kertek” Nyársapáton a XVI. században. AtSz IV. 182–192.
1974 A bátyai szállások. Cumania II. 115–132.
1937 Adatok Dunapataj népajzához. BÉ XXIX. 350–366.
1938 Néprajzi adatok Őrhalomból. NÉ XXX. 73–85.
1969 Proper Peasants. Traditional life in a Hungarian Village. (Viking fund publications in anthropology 46.) Chicago
1961 Győr XVII. századi településtörténetéhez. Arrabona III. 101–109. Győr
1969 Kétbeltelkes mezőváros (Ónod) XVII. századi látképi ábrázolása. NK–NT II–III. 131–143.
1972 Baromudvaros telekrendezés a Délkelet-Alföldön a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXXIII. 487–506.
1930a Egy palócfalu életrajza. (Nagyvisnyó.) Gazdaságföldrajzi Gyűjtemény II. Budapest
1930b A Szörénység tájrajza. Gazdaságföldrajzi Gyűjtemény VI. Budapest
1976 Megjegyzések Balogh István tanulmányához. Ethn. LXXXVII. 27–30.
1980 A „belterjes” tanya. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 216–271. Budapest
1956 Adatok a mecseki megosztott településekhez. JPMÉ 82–103.
1978 A Debrecent körülvevő sánc- és palánkvonal és a XVIII. századi városkapuk helye. DMÉ 177–198. Debrecen
GILYÉN Nándor–MENDELE Ferenc–TÓTH János
1975 A Felső-Tiszavidék népi építészete. Budapest
1914 Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár
1938 Földrajzi megfigyelések az Ormányságban. Földr. K. LXVI. 30–52.
1941 Telekformák, települések és a gazdálkodás kapcsolata a Lápos felső völgyében. Földr. K. LXIX. 230–246.
1966 A telekformák és az állattenyésztés kapcsolata. In: GUNDA Béla (szerk.): Ethno-graphica Carpathica. 333–371. Budapest
1910 A nagykun tanya. NÉ XI. 129–148.
1915–1916 Dél-Bihar falvai és építkezése. I–II. NÉ XVI. 101–129, XVII. 99–114.
1926a Alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése. NÉ XVIII. 105–136.
1926b Hajdúböszörmény települése. FE VI. 177–210.
1929 Nyíregyháza és Debrecen településformája. FE IX. 1–21.
1937a A magyar tanya. Földr. K. LXV. 70–93.
1937b Nomád település és szilaj pásztorkodás a székelyeknél. Ethn. XLVIII. 471–472.
1942 Magyar nép, magyar föld. Budapest
1943 Magyar falu, magyar ház. Budapest
1982 Kisüzemi gazdálkodás Tázláron a hetvenes években. Ethn. XCIII. 33–72.
1934 Kétvízközi majorok. Kolozsvár
1991a Topolya építészete. Újvidék
1991b A topolyai szállások. In: BALASSA M. Iván (szerk.): A Vajdaság népi építészete. MNÉA 4: 109–128. Szentendre
1955 Déldunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. LXVI. 125–186.
1957 Csűrök és istállók a falun kívül. Ethn. LXVIII. 377–421.
1960 A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. Műv. Hagy. I–II. 331–350.
1972 A magyar kettős udvarok kérdéséhez. Ethn. LXXXIII. 29–52.
1980 A hazai tanyarendszer és a másodlagos településszóródás külföldi példái. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 9–60. Budapest
1963 A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest
1967 A magyar tanya és a hagyományos mezőgazdaság üzemszervezetének felbomlása Európában. Ethn. LXXXVIII. 130–137.
1927 Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét
1964 Szarvaskői ólaskertek. Népr. K. 114–189.
1973 A rendtartó székely falu. Bukarest
1983 A törvényhozó székely falu. Bukarest
1970 Adatok Udvarhelyszék állattartásához (1570–1610). Aluta 169–184.
1992 Kászonszéki krónika (1650–1750). Budapest–Bukarest
1886–1892 Szabadka története. I–II. Szabadka
1987–89 Kecskeméti statútumok I–II. Cumania 10. 69–118; 11. 207–290.
1982 Fejezetek a szanki és móricgáti tanyagazdálkodás múltjából. A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 1. Kecskemét
1971 Falukép, település. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 431–442. Tápé
1972–1973 Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete. In: MFMÉ 1: 83–106.
1974 Telekelrendezés a szegedi tanyákon. Ethn. LXXXV. 276–314.
1975 Adatok a szegedi tanyák kialakulásához. Ethn. LXXXVI. 276–312.
1976 A kisteleki tanyák települése és élete. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tanulmányok Kistelek történetéből és népéletéből. 325–382. Kistelek
1986a Migráció a szegedi tájon a XIX. század második felében. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Falvak, mezővárosok az Alföldön. 599–610. Nagy-kőrös
1986b Öttömös településtörténete. MFMÉ 125–135.
1987 Felső-Pusztasor benépesedése. Cumania 10: 285–321.
1989 A szegedi táj tanyái. MFMÉ 1982–1983. 2.
1990a Az elvándorlás és megtelepedés motivációi a táj települési folyamataiban. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén. 99–110. Szeged
1990b Falu- és városkép, tanyai településforma. In: HOFER Tamás–JUHÁSZ Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. 33–56. Budapest
1929 Az Alföld problémája. Pécs
1972 Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest
1936 Elsüllyedt falu a Dunántúlon. (Kemse község élete.) ELEK Péter és szerzőtársai. Budapest
1986 Nagykállói ólaskertek és szállások a XVII–XVIII. században. Ethn. XCVII. 45–74.
1932 A magyar tanyai közigazgatás. A tanyapolitika vázlata. Budapest
1961 A városok igazgatási szerepe. In: BORSOS József (szerk.): Vidéki városaink. 195–204. Budapest
1972 Hajdúhadház helyrajza. In: KOMORÓCZY György (szerk.): Hajdúhadház múltja és jelene. Gyula
1974 A szálláskertes településtípus XVII. századi történetéhez (Szabadszállás). Ethn. LXXXV. 61–64.
1978 A jákóhalmi szérűskertek élete a 18–19. században. SzMÉ 183–202.
1979 Tápió-mente falvainak népe, gazdálkodása, települése a XVI–XVII. században. Ethn. XC. 15–41.
1954 A magyar falu településtörténete és településfajtái. Magyar Építőművészet III. 186–195.
1972a Népélet és néphagyomány. Bukarest
1972b Építkezés. In: Dr. KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–Dr. NAGY Jenő (szerk.): Ká-szoni székely népművészet. 11–92. Bukarest
1976 Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest
1978 Építkezés. In: Dr. KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–Dr. NAGY Jenő (szerk.): Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. 13–98. Bukarest
1979 Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest
1980 Eredmények és feladatok a romániai magyar népi építészet kutatásában. Aluta X–XI. 195–215.
1981 Építkezés. In: Dr. KÓS Károly–SZENTIRMAI Judit–Dr. NAGY Judit (szerk.): Moldvai csángó népművészet. 17–79. Bukarest
1989 Erdély népi építészete. H. n.
1985 A dunántúli szőlőhegyek betelepülése, Zalaszántó példája alapján. Ethn. XCVI. 329–336.
1955 Drávapalkonya települése. In: IGAZ Mária–MORVAY Péter–SIMON Józsefné (szerk.): Népünk hagyományaiból I. 18–26. Budapest
1964 A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások. FA 1964 125–143.
1980 Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. Budapest
1956 Egy Duna menti falu településtudományi vizsgálata. Településtudományi Közlemények 8: 55–74.
1974 A zsámolyi közös udvarok. Fejér megyei Történeti Évkönyv 8: 374–381. Székesfehérvár
1983 A mezőföldi tanyák kialakulása. FMSz 35–55.
1988 A balatonhenyei közös udvarok. In: LACKOVITS Emőke (szerk.): Kapcsolatok rendszere a Káli medence falvaiban. 81–103. Veszprém
1936 A moldvai csángók. Budapest
1933 A „pusztakapu” az Ormányságon. NÉ XXV. 63–65.
1954 A magyar falu a tájban. Magyar Építőművészet III. 180–185.
1965 A magyar falvak morfológiai sajátosságainak néhány vonása. Településtudományi Közlemények 17: 29–53.
1957 A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. (A „telkes” és „kertes” földhasználat a XIII–XV. században.) In: KELEMEN Lajos-Emlékkönyv. 463–478. Kolozsvár–Bukarest
1976 A pusztai állattartás történelmi fordulói. Ethn. LXXXVII. 30–34.
1971 A magyar falu középkori településrendje. Budapest
1976 Az 1514. évi törvényszöveg értelmezéséhez és történeti előzményeihez. Ethn. LXXXVII. 34–38.
1958 Homoródalmási szállások. Ethn. LXIX. 437–447.
1943 Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Kecskemét
1976 Az alföldi és a hegyvidéki szállások problémájához. Ethn. LXXXVII. 38–45.
1943 A bokortanyák népe. Budapest
1928 Szarvas földrajza. Debrecen
1936 Alföldi városaink morfológiája. Közlemények a Debreceni Egyetem Földr. Intézetéből 1. Tisia. Debrecen
1963 Általános településföldrajz. Budapest
1886 Versecz szabad királyi város története. I–II. Budapest
1939 A székely tizesek. DSz XIII. 1–40.
MISKOLCZY László–VARGHA László
1943 A Nagykunság vidék népének építészete. Budapest
1952 Adatok a komádi tanyák történetéhez és a tanyai lakosság életmódjának átalakulásához. Ethn. LXIII. 371–407.
1968 Erdőháti kettősudvarok. NÉ L. 51–65.
1971 Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek” vidékén és településtörténeti tanulságaik. Zalaegerszeg
1960 A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. Műv. Hagy. I–II. 67–95.
1975 Parasztélet a Vásárhelyi pusztán. Békéscsaba
1975a Hajdúböszörmény telek- és településrendszere. HMÉ II. 179–218. Hajdúböszörmény
1975b A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. Stud. Com. 3: 231–275.
1977a Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok. 505–574.
1977b A Börzsöny északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai. Stud. Com. 5: 243–307. Szentendre
1987 Kertes települések az Alföld északnyugati területén. Agria XXIII. 33–55.
1989 A három város építészete. Nagykőrös
1984 A hajdúk letelepítése Böszörményben. Hajdúsági Közlemények 13. Hajdúböszörmény
1868–1873 A Székelyföld leírása. I–VI. Pest
1976 Adatok a pusztabérlők szállásaihoz a XVIII. század elején Kelet-Tiszántúlon. Ethn. LXXXVII. 45–50.
1980 A „rideg” tanya. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 170–215. Budapest
1981 Berettyóújfalu agrárviszonyai a XVII–XIX. században. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 229–297. Berettyóújfalu
1984 Településrend és a kertek típusai Tokaj-Hegyalja mezővárosaiban a XVII–XVIII. században. Ethn. XCV. 520–540.
1986 Régészeti és településtörténeti adatok a kunok letelepedéséhez. (Egy középkori kun falu, Szentkirály feltárásának eredményei.) In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Falvak, mezővárosok az Alföldön. Az Arany János Múzeum közleményei IV. 215–236. Nagykőrös
1931 Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. NÉ XXIII. 137–152.
1936 A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása. Szeged
1940 A kiskunhalasi tanyatelepülés kialakulása. NÉ XXXII. 285–310.
1955 Település. In: KÁROLYI Antal–PERÉNYI Imre–TÓTH Kálmán–VARGHA László (szerk.): A magyar falu építészete. 9–20. Budapest
1986 Dél-Gömör településnéprajza. (Gömör néprajza II.) Debrecen
PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.)
1980 A magyar tanyarendszer múltja. Budapest
1922 Magyarország településformái. Budapest
1936–1938 A magyar munka földrajza. In: Magyar földrajz. Magyar föld, magyar faj (szerk.: PRINCZ Gyula–CHOLNOKY Jenő–TELEKI Pál–BARTUCZ Lajos) II. Budapest
1980 Tanya szavunk jelentéstörténeti kérdései. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 61–70. Budapest
1976 Az első magyarországi katonai térképfelvétel tanyatörténeti tanulságai. AtSz XVIII. 1–15.
1980 A tanyarendszer kialakulása. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 97–148. Budapest
1982 A debreceni tanya a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. Ethn. XCIII. 1–32.
1899–1900 Szeged története. I–IV. Szeged
1965 Források Sárospatak település- és építészettörténetéhez. Sárospatak
1972 Debrecen település- és építéstörténete. Debrecen
1978 Utcakapitányságok területi felosztása Debrecenben a XVI–XIX. században. DMÉ 1977. Debrecen
1909 A gyímesi csángó ház. NÉ X. 190–200.
1944 Krassó-Szörény vármegye parasztháza. Kolozsvár
1934–1935 Pajtáskertek Nemespátrón. NÉ XXVI. 65–81, XXVII. 36–45.
1976 Csűrös építkezés és gazdálkodás Észak-Magyarországon. Műv. Hagy. XVIII.
1968 Utcaképi vizsgálat Rábaszentandráson. Arrabona 229–237.
1909 Nyíregyháza és tanyáinak települése. Kolozsvár
1972 Néprajz. In: GYENES Antal (szerk.): Észak Bácska. 151–177. Budapest
1979 Nagybajom és pusztáinak története. (A kora középkortól a jobbágyfelszabadításig.) Kaposvár
1991 Weilerwirtschaft in der Slowakei. NÉ LXXI–LXXIII. 123–134.
1929 A debreceni tanyarendszer kialakulása. FE 214–244.
1960 Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. Agrártörténeti tanulmányok 132–207. Budapest
1969 A középkori magyar falu. Budapest
1936 Kecskeméti tanyák. Kecskemét
1933 Adatok Nagyenyed XVI–XX. századi helyneveinek ismeretéhez. Cluj-Kolozsvár
1940 Két mezőkapu adat Moldovából és Erdélyből. Ethn. LI. 91–92.
1943 Dés települése és lakossága. Kolozsvár
1946 Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kolozsvár
1984 Debrecen a mezőváros. In: SZENDREY István (szerk.): Debrecen története I. 131–311. Debrecen
1980 Derecske története. Debrecen
1979b A vásárhelyi tanyák adatai az 1744–1848-ból megőrzött becsüjegyzőkönyvekből. I. rész. Klny. a Vásárhelyi tanulmányok IX. kötetéből. Hódmezővásárhely
1980 Körmend települése és népi építkezése a XVIII. század derekán. I–II. Körmend
1967 Túrkeve és Öcsöd kertes települése. Népr. K. XII. 3–11.
1979 Makó városának leírása. 1835–36. Makói Múzeum Füzetei 22. Makó
1934 Biharnagybajom határának vízrajza és a község kialakulása. DSz VIII. 429–453.
1964 Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethn. LXXV. 489–522.
1987 Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest
1936 A Kiskunság népi állattartása. Budapest
1961 Vásárhelyi testamentumok. Budapest
1987 Makó úrbéri térképei. MFMÉ I. 211–270.
1954 A magyar faluépítés esztétikai kérdései. Magyar Építőművészet III. 205–210.
1975 Az Őrségek népi építészete. Budapest
1991 A Tisza-vidék tanyái. In: BALASSA M. Iván (szerk.): A Vajdaság népi építészete. MNÉA 4: 97–102. Szentendre
1846 Tiszaháti népélet Bereg megyében. In: VAHOT Imre (szerk.): Magyarföld és népei V. Új kiad. 1984. Budapest
1939 Cserszegtomaj. (Egy hegyközség élete.) NÉ XXXI. 170–204.
1940 Veszprém megye népi építkezése. NÉ XXXII. 1–22; 310–344.
1970 Kézdivásárhely különleges települési formája. Aluta II. 387–408. Sepsiszentgyörgy
1977 Életforma és anyagi műveltség. Bukarest
1975 Hajdúszoboszló agrártörténete. In: DANKÓ Imre (szerk.): Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló
1961 Dunaföldvár települési képe. Földr. Ért. IX. 67–97.
1961 Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. AtSz III. 344–370.
1976 Hozzászólás Balogh István tanulmányához. Ethn. LXXXVII. 50–53.
1982 Megjegyzések „A magyar tanyarendszer múltja” c. munkához. Ethn. XCIII. 122–129.
1925 Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. században. Debrecen
1939 Debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák. DSz XII. 3: 101–113.
1977 Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán. NMMÉ III. 183–208.
| BIBLIOGRÁFIA | TARTALOM | ÉPÍTÉSZET |