I. A KEZDETEKTŐL 1790-IG

1000-től a század végéig Tractus stellae és Officium sepulchri szövegek magyarországi szertartáskönyvekben.
1210 körül Anonymus Gesta Hungarorumában „ioculator”-okról tesz említést.
1235–1240 Teátrális látványosságok a királyi udvarban.
1244–1329 Királyi birtokadományozások jokulátoroknak.
1253 táján A Pozsony melletti Karcsán élő, szerepkörre utaló nevű jokulátorok: Fyntur, Fenies, Tukam, Mezam, Chiper (Fintor, Fényes; Toka, Méz, Csiper).
1279 A budai zsinat tilalma a mímusok és társaik ellen.
1337 Tamás „istrio” említése.
1403 „Johannes dictus chwph” (= „csúf”, „csúfolódó”).
1425 Az ún. Schlägli-szójegyzék a szórakoztatás-szórakoztatók latin és magyar elnevezéseit közli.
1439 után Az úgynevezett „Bártfai színlap” passiójáték német–latin szereplistáját adja.
1476 Lovagtorna-paródia Budán.
1450-től Német nyelvű passiójáték Pozsonyban.
1483–1504 Temesvári Pelbárt latin nyelvű devóciós passiói.
1498 Laskai Ozsvát devóciós passiója.
1500 Német domonkosok misztériumjátéka Brassóban.
1500–1505 „Vadember játékok” Budán.
1501 „Szibilla-játék” Budán, a Mátyás-templom előtt.
{444.} 1501 körül Hroswitha Dulcitiusának magyar fordítása: Három körösztény leány.
1518 Plautus-vígjáték előadása Eperjesen.
1419 Bécsben megjelenik Frankfordius Pannonius két kis latin nyelvű komédiája.
1532 A „Gritti-játék” (magnus ludus) Budán.
1534 Evangélikus iskolai színjáték Körmöcbányán (1670-ig).
1542 Honterus (Grass) János német nyelvű evangélikus iskolai színjátékot kezdeményez Brassóban.
1550–1560 között Sztárai Mihály hitvitázó drámái.
1558 Bornemisza Péter Bécsben lefordítja és átdolgozza Szophoklész Élektráját.
1559 Abrudbányán megjelenik a Comoedia Balassi Mennihart arultatasarol.
1561 Az első jezsuita iskolai színjátékok a királyi Magyarországon, Nagyszombatban.
1562 A Debreceni Hitvallás tiltja a világi tartalmú színjátékokat.
1569 körül De disputatione varadiana.
1570–1571 Comoedia Válaszutina.
1573 Evangélikus iskolai színjáték Nagyszebenben (1698-ig).
1575 Szegedi Lőrinc: Theophania.
1581 Az első erdélyi jezsuita iskolai színjátékok Kolozsvárt (1771-ig).
1588–1589 Balassi Bálint lefordítja és megjelenteti Cristoforo Castelletti Amarilli c. pásztorjátékát (esetleges előadása, 1607. november 25-én).
1600 Vágsellyén jezsuita „actiuncula”-előadások.
1615 Az evangélikus iskolai színjáték kezdete Sopronban.
1626 március 22. – Kolozsvárt Bethlen Gábor tiszteletére az unitárius kollégium diákjai „komédiát” adnak elő; három nap múlva a város polgársága előtt megismétlik.
1627 Ugyancsak ők az Ajaxnak és Ulixesnek Achilleus fegyveréről szóló versengése c. játékot viszik színre.
{445.} 1628 Pozsony: a jezsuita iskolai színjáték kezdete.
1629 Győrött indul el az iskolai színjáték.
1631 Nagyszombatban a jezsuiták a magyar Belleczi Péter Barlám és Jozafát-drámáját adják elő.
1637-től 1640-ig Gyulafehérvárott a református kollégium latin iskoladrámákat ad elő.
1638-tól A soproni jezsuitáknál Ambrosius Heigl rendezi a színielőadásokat; a liptószentmiklósi jezsuiták színpadot építenek;
1642 Kassán indul a jezsuita iskolai színjáték.
1645–1650 A Felvidéken – Ungvár, Szepes, Trencsén, Besztercebánya – terjeszkednek a jezsuiták, velük az iskolai színjáték.
1646 A névtelen Comico-Tragoedia (bizonyított előadása 1690 körül Nagyszebenben).
1648 A Constantinus és Victoria kézirata.
1650 körül Ferences úrnapi dráma: Jesu Fily Mariae.
1651 Zrínyi Miklós: Titirus és Viola („Fantasia poetica”).
1654–1656 Sárospatakon, a református kollégiumban Comenius pedagógiai célzatú drámai művei.
1657-től A fogarasi román nyelvű iskola Rákócziné Lorántffy Zsuzsánna rendeletére évenként vizsgaelőadásokat rendez.
1666 A sárospataki jezsuiták Comoedia epithalamicát mutatnak be Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házassága alkalmából.
1668 Comoedia Erdély siralmas állapotjáról
1669 Kolozsvárt a református kollégisták Eszéki István Rhythmusokkal valo Szent Beszelgetes c. darabját adják elő.
1670–1680 körül Gyöngyösi István (?): Florentina.
1670–1690 körül A Bor és Víz vetélkedése (közjáték).
1670–1728 Magas színvonalú díszlettervek készülnek a soproni jezsuita színjátékok számára.
1675 A nagyenyedi református kollégiumban Misztótfalusi Kis Miklós „valami kis aktusát” játsszák.
{446.} 1678 körül Actio curiosa (? dunántúli szerző).
1688 Pécsett a jezsuiták úrnapi körmenetén többnyelvű (latin–német–magyar–horvát) jelenetek.
1690–1693 körül Felvinczi György megírja Comico-Tragoedia c. darabját, végig énekelendő szövegkönyv formájában.
1696 Felvinczi György engedélyt kér és kap a császártól az ország egész területére, színielőadások tartására.
1696–1703 Rendszeres unitárius iskolaszínházi előadások Kolozsvárt.
1696-tól Az erdélyi Kézdivásárhely–Kantán a minorita gimnáziumban színjátékokat tartanak.
1698 A nagyenyedi református kollégiumban bemutatják Miskolczi Zsigmond népi motívumokkal gazdagított Cyrusát.
1700 körül Comedia Generalis de conflictu Turcorum et Hungarorum.
1705 A liptószentmiklósi kollégiumban a jezsuiták új színpadot építenek.
1715–1740 között A piaristák egyre szélesedő, magyar nyelvű színjátékos tevékenységet fejtenek ki, többek közt Kecskeméten, Vácott, Pesten, illetve a Felvidéken.
1718 Pest első színháztermét a piaristák építik meg kollégiumuk első emeletén.
1721 Csíksomlyón a ferences szerzetesek 1781-ig sorozatosan mutatnak be passiójátékokat, széles körű nézőközönség előtt.
1746 A holicsi császári kastélyban az udvari személyzet Molière-vígjátékot ad elő.
1749–1750 Faludi Ferenc két történelmi drámát fordít magyarra és rendez a nagyszombati, illetve kőszegi jezsuita kollégiumban.
1753-tól A minoriták Miskolcon fejtenek ki jelentékeny színjátékos tevékenységet.
1755 Balázsfalváról román diákegyüttes látogatja a környéket.
1758 Pesten Unwetter, német vándortársulati igazgató játékengedély-kérelmét elutasítják.
1761-től A pálos szerzetesek Pápán és Sátoraljaújhelyen kezdenek színjátékokat bemutatni.
{447.} 1762 május 17-én avatják föl az Esterházyak kismartoni (Eisenstadt) kastélyszínházát.
1762–1779 A minoriták magyar nyelvű szatirikus közjátékai.
1764–1769 Nagyváradon Patachich Ádám püspök rezidenciáján működik Karl Ditters von Dittersdorf operaszerző.
1768 Felix Berner gyermektársulata Pesten és Budán vendégszerepel. Eszterházán (Fertőd) elkészül az operaszínpad; karmestere Joseph Haydn; díszlettervezője 1771-től Pietro Travaglia.
1770 körül Marosvásárhelyt a református kollégium udvarán olasz típusú színpadot építenek.
1770 Pesten játszik a Menninger-féle német vándortársulat.
1770-től A piarista rend magyar nyelvű színjátékai; Sárospatakon és Losoncon éledezik a protestáns magyar nyelvű színjátszás (Szathmári P. Sámuel, Szászi János).
1772 júliusban Rohan herceg látogatásakor nagyszabású teátrális rendezvények Eszterházán, amelyekről Bessenyei György Az eszterházi vigasságok c. költeményben számol be. A prózai társulat igazgatója a híres Karl Wahr.
1772 Bessenyei György: Ágis tragédiája.
1773 Kolozsvárt megjelenik Teleki Ádám Cid-fordítása; előszava drámaelméleti kérdéseket tárgyal.
1773 XIV. Kelemen pápa eltörli a jezsuita rendet; a magyarországi rendházakat is feloszlatják.
1774 augusztus 14. Felix Berner javaslatára színházzá alakítják át a pesti Duna-parton lévő Rondellát. A német nyelvű színjátszás állandósul.
1775 Megjelenik Zechenter Antal Racine nyomán írt Fédrája; előszava a „magyar theatrum” szükségessége mellett érvel.
1776 Csáky György gróf színházat épít Pozsonyban.
1777 Révai Miklós írótársait magyar nyelvű színdarabok írására serkenti; Bessenyei György Magyarság c. röpiratában a dráma és színjáték társadalmi helyét jelöli ki.
1779 Pesten Johann Schmallögger német társulata játszik; Frendel István: Entwurf zu einen [!] ungarischen Nationaltheater.
{448.} 1780 körül Marosvásárhelyt betiltják a diákok „komédiáját” a felsőbbség ellen használt szatirikus hang miatt.
1782 Kassán Joseph Hilverding német együttese játszik.
1783 Budán, a mai Várkert-kioszk helyén Reischl Gáspár fából készült színházat épít („Reischl-ház”).
1784 Megjelenik Szerdahelyi György jezsuita tanár Poesis dramatica c. műve;

Ifj. (II.) Ráday Gedeon megalapítja a Magyar Játszók Társaságát;

október 15. Johann Meyer német igazgató a budai Reischl-házban magyarul adja elő Möller Gróf Valtron c. érzékenyjátékát.
1785 A pesti és budai színielőadások jogát Tuschl Sebestyén kávés veszi bérbe;

a Magyar Játszók Társasága augusztus–szeptemberben három bemutatót tart;

alkalmi előadások a gödöllői Grassalkovich-kastélyban.
1785–1789 Pozsonyban, Erdődy János gr. palotájában Hubert Kumpf együttese magas színvonalú évadokat tart. A színház megszűnésekor a díszlet- és jelmeztár a Pestet látogató igazgató tulajdonába kerül.
1786 augusztus 23. A Magyarországra látogató II. József elrendeli a budai karmelita kolostor és templom szekularizálását; az utóbbit Kempelen Farkas tervei szerint színházzá alakítják át.
1787 október 17. Megnyílik a Festungstheater (a továbbiakban: Várszínház).
1787 A pesti Váci-kapu előtt nagyméretű Hetztheater épül.
1787–1789 A pest-budai színházakban Heinrich Bulla társulata játszik.
1789 december 2. Péczeli József, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője Komáromban meghirdeti az első hazai pályázatot magyar nyelvű szomorújáték megírására;

Pest-Budára Tuschl a Bergopzoom–Kumpf társulatot szerződteti.
1790 virágvasárnapján a pest-budai színházak bérletét gróf Unwerth Emánuel veszi át.