Fiúakt tanulmány	A MŰ SZÜLETÉSE
	Dévényi Iván: Kernstok c. könyvéből
	Kernstok aktokat ábrázoló tollrajzai
	VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

1910 körül virágzik ki Kernstok ragyogó grafikai munkássága is. Fiúaktokat, lovon ülő férfiakat, rohanó és ágaskodó lovakat, fiatal nők aktjait ábrázoló rajzairól Körmendi Andrásnak, a mester monográfusának szeretettel, hozzáértéssel és finom tollal megírt könyvében e - nem túlzó - szavakat olvassuk: "Boszorkányos könnyedséggel ontott lapjai a legszebb időkből való kínai tusrajzokra emlékeztetnek... A modern művészetben nehezen találunk hozzájuk foghatót." Nagyobb részben tollal készült rajzai között számos nagyszerű önarcmás akad; olykor-olykor barátainak (pl. Berény Róbertnek) vonásait is megörökítette.

Ismerünk kiváló festőket (Koszta József, Czigány Dezső, Vass Elemér stb.), akiknek rajzi munkássága nem számottevő; Kernstok nem tartozott a művészek e csoportjához. Rengeteget rajzolt - egy-egy festményét vázlatok tucatjai előzték meg. A rajz spontán, magától értetődő kifejezési mód volt számára; Lázár Béla visszaemlékezése szerint "esténként az Abbázia kávéház nagy kerek márványasztalát - a leghevesebb művészeti disputák között - kifogyhatatlan humorral, a legszenvedélyesebb erotikus aktokkal firkálta tele".

A tízes évek Kernstok-festményeinek és rajzainak legfőbb tárgya a ruhátlan emberi alak - főként a fiatal, nyurga, izmos férfiakt. Kis fej, vastag nyak, erős mellkas, keskeny csípő, hosszú combok, "az emberi test organikus szépsége" (Kállai Ernő) jellemzi e képeket és grafikákat.

Forrás: Dévényi Iván: Kernstok ( A művészet kiskönyvtára 55), Corvina Kiadó, 1970, 13-14. oldal

Kernstok aktokat ábrázoló tollrajzai