Részlet a festményből	A MŰ SZÜLETÉSE
	"A magyarországi művészet története" c. könyvből
	VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

A "Tépéscsinálók" után a jelenkori problémákat ábrázoló életképek festését tűzte ki céljául. Két nagy kompozíciót festett, az "Éjjeli csavargók"-at és a "Zálogház"-at.

. . .

E két nagy kép után ciklust festett, melyben egy vagy két szereplő segítségével a dolgozó nép jellegzetes típusait és szituációit jeleníti meg. Ekkor készült a kétalakos "Siralomház" is, mely közeli rokonságban van ennek a korszaknak fő művével, a "Köpülő asszony"-nyal. A mai néző számára - aki ma már nem érti annyira azokat a problémákat, melyek a nagyobb formátumú, történelmi jellegű életképekben fejeződtek ki - ezek a kisebb méretű munkák képviselik leginkább Munkácsy igazi értékeit. A "Köpülő asszony" tiszta körvonalai, világos, ritmikus tagolása, tartózkodó koloritja és kifejezőerejének gazdagsága Courbet "Kőtörők"-jére vagy Millet "Köpülő asszony"-ára emlékeztet.

Forrás: A magyarországi művészet története, Corvina, 1970
Végvári Lajos: A magyar művészet a XIX. század második felében c. fejezet, 424-430. oldal