Művei.


1. Az elveszett alkotmány, víg eposz, hét énekben, készült 1845-ben, pályadíjat nyert 1846 febr. 7-én, megjelent a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. kötetében, Pest 1849. (A külön kiadást a negyvenes évekbeli cenzura megtiltotta.)

2. Toldi. Koszorúzott költői beszély 12 énekben. Készült 1846-ban, pályadíjat nyert 1847 febr. 6-án, először megjelent: Költői pályaművek, melyeket 1847-ben meg koszoruzott és kitüntetett a Kisfaludy-társaság. Pest 1847; 2. kiadás u. o. 1857; 3. (népszerü) kiadás u. o. 1858; 4. (népszerü) kiadás u. o. 1867; iskolák számára nyelvi magyarázatokkal ellátta Lehr Albert, Budapest 1880; 5. kiadás u. o. 1882; nyelvi és tárgyi bő magyarázatokkal ellátta Lehr Albert u. o. 1882; 6. kiadás u. o. 1886 (Jeles irok iskolai tára XI.); 7. kiadás u. o. 1887.

3. Murány ostroma. Beszély négy szakaszban. Készült 1847-ben, megjelent Pest 1848. és Budapest 1884 (és Családi könyvtár 78. és XI. Budapest 1884).

4. Katalin. Költői beszély tizenhárom énekben. Pest 1880.

5. Nagyidai cigányok. Víg hősköltemény. Pest 1852 (és Családi könyvtár 49. Budapest 1884).

6. Toldi estéje. Költői beszély 6 énekben. Pest 1854. Az akadémia a Marczibányi jutalomban részesítette. Ugyanekkor Toldival is egy kötetben. 2. (népszerü) kiadás u. o. 1859; 3. (népszerü) kiadás u. o. 1867 (Toldival együtt két kötetben); 4. kiadás Budapest 1882 (Toldival együtt u. o. 1882. Családi könyvtár 30., 31. és VIII.); 5. kiadás u. o. 1887.

7. Kisebb költeményei. Pest 1856, két kötet (1860. akadémiai nagyjutalom), teljes kiadás Budapest 1885 és Családi könyvtár 115-118 és XXXV.

8. Széchenyi emlékezete. Pest 1860.

9. Buda halála. Hun rege. Akadémiai Nádasdy-díjat nyert u. o. 1864; 2. kiadás Budapest 1884; e. kiadás Családi könyvtár 38., 39.; 5. kiadás Budapest 1884.

10. A. Szentiván: éji álom. (Shakespeare minden munkái I. k.) Pest 1854; 2. kiadás Budapest 1879. 3. kiadás önállóan Konewka 24 silhouettejével; 4. kiadás u. o. 1884.

11. Hamlet, dán királyfi (Shakespeare minden munkái 8. köt.), Pest 1867; 2. kiadás Budapest 1882; 3. kiadás önállóan egy fényképpel u. o. 1882; 4. kiadás u. o. 1884.

12. János király (Shakespeare minden munkái 14. k.) Pest 1867: 2. kiadás önállóan Budapest 1884. E három (10., 11. és 12. sz.) Shakespeare szinműveinek díszkiadásában is XVI., VI. és XXVII., 1888., 1886., 1887.

13. Összes költeményei. Pest 1867., hat kötetben, arcképpel (1872. akadémiai nagyjutalom); másik kiadása egy idejüleg egy 4-rét kötet, arcképpel és 8 fényképezett rajzzal u. o. 1867. A fényképek az illető szövegekkel megjelentek külön is Arany-Album cím alatt u. o. 1867; 2. (cím) kiadás u. o. 1869; 3. kiadás u. o. 1872. kétféle alakban 6 és 3 köt., ugyane kiadás a Családi könyvtárban is.

14. Toldi szerelme. Költői elbeszélés 12 énekben. Budapest 1879 (1880. akadémiai nagyjutalom és Kisfaludy-társaság 50 aranyas jutalma); 2. kiadás u. o. 1880. kétféle alakban; 3. kiadás u. o. 1882 a Családi könyvtárban is).

15. Prózai dolgozatai u. o. 1879.

16. Aristophanes vígjátékai. Budapest 1880. 3 köt. (akadémiai Karácsonyi-jutalom).

17. Összes munkái. Végleges teljes kiadás. 8 köt, Budapest 1884-85.

18. Zrinyi és Tasso u. o. 1885.

19. Ercsey Sándor: A. J. életéből. Gyulai Pál előszavával és A. J. 60 levelével u. o. 1885.

20. Hátrahagyott iratai és Levelezése. 4 köt. Budapest, 1887-89. (Fia, A. László, bevezetésével és jegyzeteivel.)


Izsó Miklós: Arany János mellszobra (1862)

 

Fordítások


A. költeményeit a külföldi közönségnek leginkább német fordításokban van alkalma megismerni. Toldit és Murány ostromát már 1851-ben kiadta Kertbeny Lipcsében Johann Arany's Erzählende Dichtungen c. alatt; szintén Kertbeny adott ki egy gyüjteményt Dichtungen v. Joh. Arany c. alatt Genfben 1861; többek közt a Keveházával; az egész Toldi-trilogiát Kolbenhayer Móric fordította németre, Toldit 1855-ben, Toldi estéjét 1857-ben adva ki Lipcsében, a Toldi szerelmét pedig 1884-ben Budapesten; Buda halálát Sturm Albert fordította németre, Lipcse, 1879; Katalint és Keveházát Dux Adolf (Pest 1861) és Sponer A. (Lipcse 1880) adták ki Ungarische Dichtungen c. gyüjteményben. Toldit 1858-ban, Toldi estéjét pedig 1870-ben szerbül is kiadta Jovanovics János Ujvidéken. Kisebb költeményeit számosan fordították és adták ki gyüjteményekben és lapokban; németre fordították: A. von der Haide (Handmann Adolf), Sponer Andor (Ausgewaählte Dichtungen von A.), Dudumi Demeter, Kertbeny Károly, Steinacker Gusztáv, Strassmann Mór, Lindner Ernő, Dux Adolf, Dóczy Lajos, Gross K., gr. Pongrácz István, Braun József, Korodi Lajos és mások; franciára: Saissy Amadée; oroszra: Mihajlova Olga; angolra: Loew W. és Butler E. D. (V. ö. Szinnyei: Magyar irók élete és művei I.)