Jedlik halálának centenáriumán

1995. december 13-án, Jedlik Ányos halálának centenáriumán mit regisztrálhat a krónikás, aki arra kíváncsi, hogy hol és hogyan őrzik az országban Jedlik Ányos áldásos emlékét?

Szimő, a szülőfalu, ma Szlovákiához tartozik. A rendszerváltozás után az ottani katolikus templom előtt már felállították Jedlik Ányos mellszobrát. Magyarországon szabad téren Szegeden látható Jedlik Ányosról és Eötvös Lorándról egy közös dombormű a Dóm tér árkádjai alatt, Budapesten egy Jedlik-mellszobor a Városligetben, a Közlekedési Múzeum előtt. Épületen belül több helyen is őriznek Jedlik-mellszobrot, így Budapesten az Elektrotechnikai Múzeumban, és Győrben a Czuczor Gergely Gimnáziumban. Mindkét helyen állandó kiállításon mutatják be Jedlik leghíresebb találmányainak másolatait - néhányat működés közben is láthatunk.

Az országban két középiskola viseli Jedlik Ányos nevét: a csepeli gimnázium, melyet 1945-ben bencés gimnáziumként alapítottak és a győri gépipari szakközépiskola. Egy pici utca van Budapesten a XVIII. kerületi Ganz-telepen Jedlik Ányosról elnevezve, de Győrben is van Jedlik Ányos utca. Győr városa Jedliknek díszsírhelyet adományozott a régi köztemetőben. Legfontosabb eszközeit a Műszaki Múzeum őrzi, kézirataira, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főkönyvtár Kézirattárában vigyáznak.

A magyar villamosmérnökök és elektrotechnikusok a villamdelejes forgony és az egysarki villamindító feltalálóját tisztelik benne, s talán a legsikeresebben ők tevékenykednek Jedlik Ányos hazai és külföldi elismertetéséért. Nem véletlen, hogy a Műszaki Nagyjaink sorozatban 1967-ben az elsők között jelent meg Jedlik Ányos tudományos életrajza, s az 1993-ban létrejött Jedlik Ányos Társaság születésénél is a Magyar Elektrotechnikai Múzeum lelkes és szakértő munkatársai bábáskodtak.

A fiatalok körében sem ismeretlen Jedlik Ányos neve, hála Horváth Árpád róla szóló könyveinek. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Jedlikben tiszteli 1. számú tagját, a hazai kísérleti fizika úttörőjét. A Társulat Győr megyei csoportja évente megrendezi a 1617 évesek számára a Jedlik Ányos Fizikaversenyt. A 13-14 évesek számára rendezett Országos Öveges József Fizikaversenyen 1991 óta már többször is Jedlik Ányos élete és munkássága volt a fizikatörténeti vetélkedő témája. A döntőben ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk a gyerekeknek: Milyen nyelven kellett előadnia Jedlik Ányosnak az egyetemen? Milyen szerepet vállalt az 1848-as forradalomban? Milyen alapanyagokat használt a szódavízkészítéshez? Melyek voltak főbb találmányai? Melyik volt az a kedvelt mondása, melyet még sírkövére is rávéstek? Ha valaki esetleg nem tudná a választ az utolsó kérdésre, most eláruljuk: "Az igazak örökké élnek."

Idézzük fel befejezésül Holenda Barnabás (1896-1967) szavait, melyekkel az 1967-ben megjelent Jedlik-tanulmányát zárta: "Mi magyarok nem vagyunk olyan gazdagok nagy emberekben, hogy könnyelmű felületességgel elhanyagolhatnók őket. Kell, hogy emléküket tiszteljük, hagyatékukat őrizzük. Az angoloknak nagyjaik számára megvan a Westminster Apátságuk, a franciáknak a Pantheonjuk. Mi csak szellemünkben tudunk pantheont készíteni nagy íróink, politikusaink, tudósaink emlékének. Ezek sorában kell, hogy méltó hely jusson Jedlik Ányosnak, a múlt évszázad csendben, önzetlenül dolgozó tudósának is."